Dékán
Dr. Kacskovics Imre, egyetemi tanár
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Telefon: 36-1-372-2545, 372-2500/6145
E-mail: [email protected]

Oktatási dékánhelyettes
Dr. Müller Viktor, egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Telefon: 36-1-372-2596, 372-2500/6196
E-mail: [email protected]

Stratégiai és innovációs dékánhelyettes
Mádlné Dr. Szőnyi Judit, egyetemi tanár
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Telefon: 36-1-372-2500/8714
E-mail: [email protected]

Tudományos és egyetemközi kapcsolatokat felügyelő dékánhelyettes
Dr. Turi László, egyetemi tanár
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Telefon: 36-1-372-2545, 36-1-372-2500/1498
E-mail: [email protected]

Karunkon hét szakterület keretében 5 intézet és a dékán közvetlen irányítása alatt további 2 oktatási szervezeti egység működik. Különböző intézeteink más és más formában mutatnak föl kimagasló eredményeket. A Kémiai Intézet tudományos műhelyeiben született a legtöbb szabadalom és találmány. A Kar részéről a legjelentősebb nemzetközi publikációs tevékenységet a Fizika és Matematikai Intézetek oktatói és kutatói végzik. Jelentős expedíciókat szerveztek, aktív részesei voltak az új területfejlesztési intézményrendszer kialakításának a Földrajztudományi Központ munkatársai. A hazai bányászat erős csökkenésével új utakat kereső földtudományi területen a Földtudományi Központ keretében jelentős a különleges ipari szerkezeti anyagok kutatása, továbbá a kölcsönzött NASA holdkőzet és japán antarktiszi meteoritgyűjtemény vizsgálata jelentett fontos áttörést az űrkutatás irányába. A központ széleskörű nemzetközi együttműködésben, eredményesen folytat kutatásokat a Föld, a felszín, a légkör és a világűr részletes megismerése érdekében. A Biológiai Intézet tanszékei országos és európai regionális szerepet játszanak a molekuláris biológiai kutatások és alkalmazások területén, a biodiverzitás kutatásában és megőrzésében, valamint a környezetvédelemben.

A Biológiai Intézet 12 tanszékből, továbbá szakmódszertani csoportból áll, szakterületén a legváltozatosabb képzési, valamint kutatási profilt nyújtja. Magyarországon. Az Intézet oktatási profilja:biológia, valamint természetismeret-környezettan tanárok, biológusok, környezettudósok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése. Az Intézet fő kutatási területei: antropológia, fehérje- és géntechnológia, neurofiziológia, etológia, molekuláris sejtbiológia, immunológia, környzeti mikrobiológia, ökológia, növénybiológia és állat- és növényrendszertan.

A Fizikai Intézet 5 tanszéket foglal magába. Az Intézet oktatási profilja: fizikusok és fizikatanárok képzése, továbbá fizikai alapismeretek nyújtása a Kar más hallgatói számára. A fő kutatási területek lefedik a fizika szinte minden ágát, kezdve a kvarkok és más elemi részecskék elméleti vizsgálatától a grafén nano-szerkezetének és a fehérjék fizikai működésének kutatásán át a fekete lyukak, a gravitációs hullámok és az Univerzum nagyskálás szerkezetének megismeréséig. A fizika hagyományos területei mellett nemzetközileg sikeres kutatások folynak olyan új területeken is mint a káoszelmélet vagy a komplex hálózatok.

A Földrajz és Földtudományi Intézeten belül 2 központ működik. A Földrajztudományi Központ 4 tanszéket és egy kihelyezett csoportot fog át, oktatási profilja: geográfusok és földrajztanárok képzése a földrajz minden ágára kiterjedően. A Központ fő kutatási területei: Magyarország tájföldrajzi kutatása, térképezése és a társadalom környezet-átalakító hatásának értékelése terepi vizsgálatok, laboratóriumi elemzések alapján; regionális fejlődési tendenciák vizsgálata Európában és Magyarországon; a világgazdaság földrajza. A Földtudományi Központ 7 tanszékre, 1 csoportra és 3 kihelyezett egységre tagozódik, oktatási profilja: földtudományi alapszakos hallgatók képzése a Központhoz tartozó diszciplínáknak megfelelő szakosodást biztosítva, részvétel környezettan és fizikus alapszakok oktatásában, valamint csillagászok, geológusok, geofizikusok és meteorológusok képzése, továbbá fizikus és egyes tanár szakos hallgatók bevezető oktatása. A Központ fő kutatási területei: fémes és nem-fémes hasznosítható nyersanyagok, szénhidrogének kutatása; hidrológiai, környezetföldtani és geomatematikai kutatások; a földkéreg szerkezete és fejlődése; az ásványi nyersanyagok keletkezése, felkutatása és kiaknázása; a környezet hosszú és rövid távú állapotváltozásának értékelése; különleges ipari szerkezeti anyagok (pl. kerámiák) kutatása, a magyar föld geológiai történetének feltárása; az élővilág fejlődésének a paleontológia paleobiológia modern módszereivel való megismerése; Napfizika, a Galaxis szerkezete és dinamikája, csillagfejlődés korai szakaszának vizsgálata. A kutatási területekhez tartozik még a nagydiszperziós spektroszkópia; csillagközi anyag fizikája; kozmogónia; emissziós és flercsillagok; égi mechanika; a Föld globális vizsgálata; lemeztektonika és medencefejlődés környezeti és nyersanyagkutató geofizika; űrkutatás és távérzékelés; dinamikus légkörmodellek; klimatológia; levegőkörnyezeti, agro- és mikrometeorológiai kutatások.

A Kémiai Intézet 4 tanszéket és 16 laboratóriumot fog össze, oktatási profilja: vegyészek és kémiatanárok képzése. Az intézet aktívan részt vesz a Semmelweis Egyetem gyógyszerészek és további ELTE TTK szakok oktatásában is. Fő kutatási területek: szerves és szervetlen vegyületek NMR-spektroszkópiája, környezetanalitika, korrózió, nemlineáris reakciók, Mössbauer-, röntgen- és pozitron annihilációs spektroszkópia, elektro-, kolloid-, kvantum-, fémorganikus, peptid- és szilárdtestkémia.

A Matematikai Intézet összesen 7 tanszékből és 1 központból áll, oktatási profilja: matematikatanárok, matematikusok és alkalmazott matematikusok képzése, valamint a szükséges matematikai alapok oktatása a Kar más hallgatói számára. Különböző speciális matematikai kurzusok tartása. Fő kutatási területek: algebra és számelmélet, analízis, alkalmazott analízis és számításmatematika, geometria, topológia, információelmélet, valószínűségelmélet, matematikai statisztika, operációkutatás, diszkrét matematika, számítástudomány, matematika-didaktika oktatása. A 2016/2017. tanévtől matematika-didaktika doktori program indul a Matematika Doktori Iskola keretei között.

Karunknak több mint 3000 hallgatója van. Oktatóink, illetve kutatóink létszáma közel 463, ebből 80 egyetemi tanár, közülük 11 akadémikus. A 1993-ban indult, 3 éves doktori posztgraduális képzésen mintegy 400 hallgató vesz részt. Az intézetek különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a képzésben résztvevő egyetemi és PhD hallgatókat a Tudományos Diákköri munkákon és a diplomatémákon keresztül bevonják az intézet oktatóinak kutatási témáiba, illetve lehetőséget nyújtsanak számukra pl. a Fizikai Intézetben a legmodernebb számítógépes szimulációs és adatelemzési technikák megismerésére is. A kutatások túlnyomó többsége kollaborációban történik, így az azokban résztvevő diákoknak lehetősége bekapcsolódni úgy az élenjáró nemzetközi programokba, mint az ipari együttműködésekbe.

A klasszikus természettudományos diszciplínák oktatása és kutatása mellett a Kar a jövőben utat kíván nyitni olyan tevékenységek számára, melyek a tanszékek munkáját különféle ígéretes irányokban integrálják. A legismertebb ilyen kezdeményezések a környezeti programok – például a Biológia Intézet keretében működő Környezettudományi Centrum – és ilyen az 2016-ban 70 éves elindulását ünneplő űrkutatás is. A hazai ipari vagy akadémiai kutatások szempontjából a maga területén a TTK minden intézete biztos kapcsolódási hátteret jelent. Valamennyi szakterületet beleértve, 2016-ban összesen 21 MTA kutatócsoport működik a karon. Kiemeljük a kiválósági pályázat-nyertesek (pl. MTA Lendület, ERC, Marie Curie) szerepét a kutatási területek meghatározásában.

Karunkon az alapképzés mellett a továbbképzés is számos formában folyik, a jelentkezők 6 doktori iskola 27 doktori programjából választhatnak. Karunkon Mikrobiológus és Hidrológus szakirányú továbbképzési szakon is folytathatnak tanulmányokat az érdeklődők. A tanártovábbképzésben „Az atomoktól a csillagokig.- Fejezetek a fizika legújabb eredményeiből”, valamint a „Korszerű tartalom és módszerek a fizika XXI. századi tanításában” továbbképzést látogatják a legtöbben. Mesterképzési szakjaink angol nyelven is elérhetőek.

A Kar legkiválóbb hallgatói számára különleges képzési lehetőségeket biztosít a Bolyai Kollégium.A Tudományos Diákkör Keretében évente csaknem háromszáz hallgató indul az országos versenyeken, szép sikerrel. A legeredményesebbek a Kar ünnepén, a májusban tartandó Eötvös-napon mutathatják be előadásukat. A TTK HÖK a gólyák és az ideérkező külföldi hallgatók támogatására mentorrendszert működtet. A Kar oktatói által felkészített középiskolás hallgatók számos alkalommal nyertek nemzetközi Kémiai Diákolimpiát.

A Fizikai Intézetben 2005 óta fut „Az atomoktól a csillagokig” („Atomcsill”) címen ismeretterjesztő előadássorozat, évente 14-15 másfél órás előadással, melyeket kísérleti bemutató követ. A sorozat fő célközönségét a középiskolás diákok jelentik, de számos felnőtt érdeklődő is látogatja a sorozatot. Az előadásokat a Fizikai Intézet kutatói, illetve az ELTE-n végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy külföldön működő fizikusok tartják saját kutatási témájukról vagy a fizika más aktuális érdekességeiről. Az Atomcsill sorozat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években emelkedett az ELTE fizikus szakára jelentkező tehetséges, ígéretes hallgatók száma. A középiskolások körében rendkívül népszerű a Kémiai Intézet által rendezett „Alkímia Ma” és a Biológiai Intézet által életre hívott, „Élő adás” előadás sorozat.

A Természetrajzi Múzeum a Lágymányosi Campuson, a Déli Tömbben foglal helyet, és 2002 júniusában nyílt meg. Az intézmény Ásványtani Gyűjteményből, Biológiai, Paleontológiai Gyűjteményből, és Matematikai Gyűjteményből áll. 2002 januárjában alakult meg a Kari Könyvtár, amely Biológiai, Fizikai, Földtudományi, Földrajzi, Kémiai, Környezetfizikai, Matematikai szakgyűjteményekből, valamint a Médiatár (ahol a látássérülteket felolvasó készülék segíti), és az EISZ kabinet gyűjteményeiből áll. 2011-ben a Karon nyílt meg az ország első digitális planetáriuma, amely bejelentkezés alapján, csoportoknak (óvodás kortól) látogatható.A hallgatók és munkavállalók életvezetési problémáikkal a Karon működő életvezetési tanácsadóhoz fordulhatnak.

A Karnak nagyjából 100 Erasmus partnerintézménnyel (külföldi egyetemmel) van szerződése. Az oktatók, kutatók kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeznek Európában és Európán kívül is (pl. USA, Japán). Ennek köszönhetően díszdoktoraink között van például a Nobel-díjas Ahmed Hassan Zewail. Az oktatók, kutatók és a doktoranduszok rendszeresen vesznek részt külföldi tudományos konferenciákon. Számos külföldi hallgató tanul a Karon.

Intézményünk a legrégebbi mindmáig működő magyar egyetem, Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek 1635-ben Nagyszombaton (jelenleg Trnava) alapította és a jezsuiták vezetésére bízta. Karhoz tartozó tudományterületek története több száz éves múltra tekint vissza. A természettudományok oktatása és kutatása az alapítástól kezdve a Bölcsésztudományi Kar keretében történt.

Az egyetem szervezeti felépítése csaknem 200 éven át változatlan volt: 1949-ig Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Karral működött. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-i hatállyal létrehozták az önálló Természettudományi Kart. 1953-ban a Természettudományi Kar kettévált, létrejött a Matematikai-Fizikai-Kémiai Kar, valamint az Élet- és Földtudományi Kar. A két Kar 1957-ben újra egyesült. Karunk két új épületben nyert végleges elhelyezést 2001-ben a Lágymányoson, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti Duna-parton. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara az ország legnagyobb olyan intézménye, ahol a természettudományok mindegyikét a legmagasabb szinten képviselik. Az itt felhalmozott szellemi tőke nélkülözhetetlen és egyedülálló eszközt jelent emberi erőforrásaink alkalmassá tételéhez a tudásintenzív információs társadalmakhoz való felzárkózásra.

Évszázados hagyományunk, hogy Egyetemünk a tudományok hazai és külföldi legkiválóbb művelőit, valamint jeles közéleti személyiségeket érdemeik elismeréseképpen legmagasabb kitüntetésével, a tiszteletbeli doktori címmel ruházza fel. Büszkeséggel említjük a külföldiek közül a múlt században felavatott Bunsen heidelbergi és Kelvin glasgow-i professzort, valamint Pierre Berthelot párizsi vegyészt, vagy a közelebbi múltból Heisenberg Nobel-díjas fizikust, Andrej Kolmogorov orosz matematikust, a magyarok közül pedig Erdős Pált, Than Károlyt.

Híres végzettek, korábbi tudós tanárok

A teljesség igénye nélkül álljon itt Karunk néhány legismertebb néhai professzorának neve: Békésy György, Buckböck Gusztáv, Detre László, Egyed László, Eötvös Loránd, Fejér Lipót, Hantken Miksa, Hajós György, Hell Miksa, Hevesy György, Jánossy Lajos, Jedlik Ányos, Kitaibel Pál, Kövesligethy Radó, Krenner József, Lengyel Béla, Lóczy Lajos, Paál Árpád, Ortvay Rudolf, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Soó Rezső, Szabó József, Szabó Zoltán Gábor, Szádeczky-Kardoss Elemér, Száva-Kováts József, Sztrókay Kálmán Imre, Tangl Károly, Török Aurél, Turán Pál, Winkler Lajos, akik valamennyien a magyar és a nemzetközi tudományos élet kiválóságai voltak. Jelenlegi oktatóink, kutatóink között számos Széchenyi-díjjal, Szent-Györgyi Albert-díjjal vagy más magas tudományos kitüntetéssel kitüntetett személy található. Lovász László matematikus 1999-ben Wolf-díjat, 2010-ben Kyoto-díjat kapott, e két díjat a Nobel-díjjal tartják egyenrangúnak.