Ugrás a tartalomhoz

fizika

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfizikɒ]

Főnév

fizika

  1. (informatika, fizika) A legszélesebb értelemben vett természettudomány, amelyből több ág vált ki a tudomány fejlődése során. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák az elemi részecskék szintjétől a világegyetem egészéig. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül igyekeznek kvantitatív módon megérteni.

A fizika a természettudományok egyik legfontosabb ága, amely az anyag, energia és kölcsönhatásaik alapvető tulajdonságait tanulmányozza. A fizika célja az univerzum alapvető törvényeinek megértése, valamint a fizikai jelenségek pontos leírása és előrejelzése. A fizika kiterjed mind a mikroszkopikus részecskék (pl. elektronok, protonok, kvarkok) világára, mind az univerzum hatalmas struktúráira, mint például a csillagok, galaxisok és az űr.

A fizika főbb területei

  1. Klasszikus fizika: A klasszikus fizika a 20. század előtti felfedezéseken alapul, és magában foglalja az olyan alapvető törvényeket és elveket, amelyek ma is használatosak a mindennapi élet jelenségeinek leírására.
    • Mechanika: A mechanika a mozgás törvényeivel foglalkozik, ideértve a Newton-féle törvényeket, amelyek leírják, hogyan mozognak a tárgyak és hogyan hatnak egymásra az erők hatására.
    • Termodinamika: A termodinamika a hő és az energia közötti kölcsönhatásokat vizsgálja, beleértve a hőmérséklet, nyomás és térfogat közötti összefüggéseket. Az energiamegmaradás törvénye és az entrópia alapelvei fontos részei ennek a területnek.
    • Elektromágnesesség: Az elektromágnesesség tanulmányozza az elektromos és mágneses mezőket, valamint azok kölcsönhatását az anyaggal. Ide tartozik az elektromos áram, mágnesesség és az elektromágneses hullámok (pl. fény).
  2. Modern fizika: A modern fizika a 20. század során felfedezett új elméleteken alapul, amelyek kibővítik a klasszikus fizika kereteit.
    • Relativitáselmélet: Az Albert Einstein által kidolgozott speciális és általános relativitáselmélet azt vizsgálja, hogyan változik a tér, az idő és a gravitáció nagy sebességek, illetve nagy tömegek közelében. Ez az elmélet megmutatta, hogy az idő és a tér relatív, és a gravitációt a téridő görbülete okozza.
    • Kvantummechanika: A kvantummechanika a mikroszkopikus részecskék világának törvényszerűségeit vizsgálja. Az elektronok, fotonok és más szubatomi részecskék viselkedése nem írható le a klasszikus fizika törvényeivel, ezért a kvantummechanika bevezeti a valószínűségi függvényeket és az anyag hullámtermészetét.
  3. Magfizika és részecskefizika: Ezek a területek az anyag legkisebb építőköveit tanulmányozzák.
    • Magfizika: A magfizika az atommagok szerkezetét és kölcsönhatásait tanulmányozza, beleértve a radioaktivitást és a nukleáris bomlást. A magfizika az atomenergia-termelés alapja, és fontos szerepet játszik az orvosi képalkotásban és a sugárterápiában.
    • Részecskefizika: A részecskefizika az elemi részecskéket, például a kvarkokat és leptonokat vizsgálja, valamint azok kölcsönhatásait. A részecskefizika standard modellje leírja az alapvető részecskéket és az őket irányító négy alapvető kölcsönhatást: gravitáció, elektromágnesesség, erős és gyenge kölcsönhatás.
  4. Asztrofizika és kozmológia: Ezek a területek az univerzum nagy léptékű szerkezeteivel és fejlődésével foglalkoznak.
    • Asztrofizika: Az asztrofizika az égitestek fizikai tulajdonságait tanulmányozza, beleértve a csillagokat, fekete lyukakat, galaxisokat és a sötét anyagot. Az asztrofizikusok a teleszkópok és más megfigyelési eszközök segítségével tanulmányozzák az univerzum működését.
    • Kozmológia: A kozmológia az univerzum eredetét, fejlődését és szerkezetét vizsgálja. A Nagy Bumm elmélet az univerzum keletkezésének egyik legfontosabb kozmológiai modellje, amely szerint az univerzum egy forró és sűrű állapotból tágult ki.
  5. Szilárdtestfizika: Ez a terület az anyag szilárd állapotának fizikai tulajdonságait vizsgálja, például az elektronok viselkedését szilárd anyagokban. A szilárdtestfizika fontos alapot biztosít a félvezetők és más modern technológiák, például a mikroelektronika fejlesztéséhez.

A fizika alapvető törvényei

A fizika számos alapvető törvénye és elve van, amelyek az univerzum működését leírják. Néhány a legfontosabbak közül:

  1. Newton törvényei: A klasszikus mechanikában Isaac Newton három mozgástörvénye leírja, hogyan hatnak az erők a testek mozgására.
    • Tehetetlenség törvénye: Egy test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, amíg külső erő nem hat rá.
    • Tömeg és gyorsulás törvénye: Egy test gyorsulása arányos a rá ható erővel, és fordítottan arányos a tömegével (F = ma).
    • Hatás-ellenhatás törvénye: Minden hatásra ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú ellenhatás lép fel.
  2. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik és nem vész el, csak átalakul egyik formából a másikba. Ez a termodinamika első törvénye, amely meghatározza, hogy egy zárt rendszerben az energia összmennyisége állandó marad.
  3. Entrópia növekedése: A termodinamika második törvénye kimondja, hogy egy zárt rendszer entrópiája (rendezetlensége) soha nem csökken, hanem idővel növekszik. Ez a törvény meghatározza az irreverzibilis folyamatok irányát és az energia hatékony átalakulását.
  4. Maxwell-egyenletek: James Clerk Maxwell négy egyenlete írja le az elektromágneses mező viselkedését. Ezek az egyenletek összekapcsolják az elektromos és mágneses mezőket, és meghatározzák, hogyan terjednek az elektromágneses hullámok, mint például a fény.
  5. Einstein relativitáselmélete: Az Einstein által kidolgozott speciális relativitáselmélet kimondja, hogy a fénysebesség állandó minden megfigyelő számára, függetlenül annak mozgásától. Az általános relativitáselmélet a gravitációt a téridő görbületeként írja le, és megmagyarázza a nagy tömegek körüli gravitációs hatásokat.

A fizika alkalmazásai

A fizika alkalmazásai a mindennapi élet szinte minden területén megjelennek:

  1. Technológia: A modern technológiai eszközök, például az okostelefonok, számítógépek, GPS rendszerek és orvosi eszközök működése mind a fizikai törvényeken alapul. Az elektromosság, a mágnesesség, a kvantummechanika és a szilárdtestfizika elvei alapvető szerepet játszanak ezekben az eszközökben.

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

Etimológia

Görög φυσικός (füzikósz - természetes) és φύσις (fűzisz - természet)

Fordítások

természettudomány

Ragozás

fizika ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fizika fizikák
tárgyeset fizikát fizikákat
részes eset fizikának fizikáknak
-val/-vel fizikával fizikákkal
-ért fizikáért fizikákért
-vá/-vé fizikává fizikákká
-ig fizikáig fizikákig
-ként fizikaként fizikákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fizikában fizikákban
-on/-en/-ön fizikán fizikákon
-nál/-nél fizikánál fizikáknál
-ba/-be fizikába fizikákba
-ra/-re fizikára fizikákra
-hoz/-hez/-höz fizikához fizikákhoz
-ból/-ből fizikából fizikákból
-ról/-ről fizikáról fizikákról
-tól/-től fizikától fizikáktól
fizika birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fizikám fizikáim
a te fizikád fizikáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk 		fizikája fizikái
a mi fizikánk fizikáink
a ti fizikátok fizikáitok
az ő fizikájuk fizikáik

További információk

Szerbhorvát

Főnév

fizika nn (cirill írás физика)

  1. fizika

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=fizika&oldid=3455746”