Brasiilien
Tekst üüb Öömrang |
Brasiilien as efter grate an iinwenertaal at fiftgratst lun üüb a eerd an mä 195 miljuun iinwenern det gratst lun uun Süüd-Ameerikoo, huar't mä 47% knaap a heleft faan iinnamt. A naiberlunen san Fransöösk-Guayana, Suriname, Guyana, Venezuela, Kolumbien, Peru, Bolivien, Paraguay, Argentinien an Uruguay. Uun't uasten leit a Atlantik.
República Federativa do Brasil Fööderatiif Republiik faan Brasiilien | |||||
| |||||
Woolspröök: Ordem e Progresso (portugiisk: „Bi a rä an fööruunkem“) | |||||
Amtelk spriak | Portugiisk | ||||
Hoodstääd | Brasília | ||||
Stoot (skak) | Presidentiel Regiarang | ||||
Stoot baas an Regiarang baas | President Jair Bolsonaro | ||||
Grate | 8.514.215 km² | ||||
Iinwenern | 195 miljuunen (Fulkstäälang 2010) | ||||
Iinwenern per km² | 22,4 Iinw./km² | ||||
BIP | 2008
| ||||
HDI | 0,813 (plaats 75) | ||||
Münt | Brasiliaans Real | ||||
Suwereniteet | faan Portugal, 1822 ütjrepen, 1825 gudkäänd | ||||
Natsionaalhümne | Hino Nacional Brasileiro | ||||
Tidjsoon | UTC-4 Brazil Western standardtidj (BWST) UTC-3 Brazilia Time (BRT) standardtidj an Brazil Western somertidj (BWDT) | ||||
Autokääntiaken | BR | ||||
TLD | .br | ||||
Tilefoonföörwool | +55 | ||||
Laag faan Brasiilien uun Süüd-Ameerikoo | |||||
Geografii
BewerkeStääden
BewerkeDön tjiin gratst stääden uun't lun san:
# | Stääd | Lidj (2020)[1] | Koord | |
---|---|---|---|---|
1 | São Paulo | 12.214.440 | ||
2 | Rio de Janeiro | 6.747.820 | ||
3 | Brasília | 2.950.600 | ||
4 | Salvador | 2.885.910 | ||
5 | Fortaleza | 2.686.610 | ||
6 | Belo Horizonte | 2.521.560 | ||
7 | Manaus | 2.208.330 | ||
8 | Curitiba | 1.948.630 | ||
9 | Recife | 1.653.460 | ||
10 | Goiânia | 1.530.290 |
Regiuunen an stooten
BewerkeLuke uk diar: Regiuunen faan Brasiilien
Bundesstoot | Hoodstääd | Iinwenern 2010[2] |
Grate uun km² |
Gemeenen[3] | Regiuun |
---|---|---|---|---|---|
Rondônia | Porto Velho | 1.562.409 | 238.512,8 | 52 | Nuurd |
Acre | Rio Branco | 733.559 | 153.149,9 | 22 | Nuurd |
Amazonas | Manaus | 3.483.985 | 1.577.820,2 | 62 | Nuurd |
Roraima | Boa Vista | 450.479 | 225.116,2 | 15 | Nuurd |
Pará | Belém | 7.581.051 | 1.253.164,5 | 143 | Nuurd |
Amapá | Macapá | 669.526 | 143.453,7 | 16 | Nuurd |
Tocantins | Palmas | 1.383.445 | 277.620,9 | 139 | Nuurd |
Maranhão | São Luís | 6.574.789 | 331.983,3 | 217 | Nuurduast |
Piauí | Teresina | 3.118.360 | 252.378,6 | 224 | Nuurduast |
Ceará | Fortaleza | 8.452.381 | 146.348,3 | 184 | Nuurduast |
Rio Grande do Norte | Natal | 3.168.027 | 53.806,8 | 167 | Nuurduast |
Paraíba | João Pessoa | 3.766.528 | 56.489,8 | 223 | Nuurduast |
Pernambuco | Recife | 8.796.448 | 98.937,8 | 185 | Nuurduast |
Alagoas | Maceió | 3.120.494 | 27.767,7 | 102 | Nuurduast |
Sergipe | Aracaju | 2.068.017 | 22.050,3 | 75 | Nuurduast |
Bahia | Salvador da Bahia | 14.016.906 | 567.295,5 | 417 | Nuurduast |
Minas Gerais | Belo Horizonte | 19.597.330 | 588.383,6 | 853 | Süüduast |
Espírito Santo | Vitória | 3.514.952 | 46.184,1 | 78 | Süüduast |
Rio de Janeiro | Rio de Janeiro | 15.989.929 | 43.909,7 | 92 | Süüduast |
São Paulo | São Paulo | 41.262.199 | 248.808,8 | 645 | Süüduast |
Paraná | Curitiba | 10.444.526 | 199.709,1 | 399 | Süüd |
Santa Catarina | Florianópolis | 6.248.436 | 95.442,9 | 293 | Süüd |
Rio Grande do Sul | Porto Alegre | 10.693.929 | 281.370,0 | 496 | Süüd |
Mato Grosso do Sul | Campo Grande | 2.449.024 | 358.158,7 | 78 | Madelwaast |
Mato Grosso | Cuiabá | 3.035.122 | 906.806,9 | 141 | Madelwaast |
Goiás | Goiânia | 6.003.788 | 340.086,7 | 246 | Madelwaast |
Distrito Federal do Brasil | Brasília | 2.570.160 | 5.789,2 | 1 | Madelwaast |
Spriaken
BewerkeAmtspriak uun Brasiilien as Portugiisk, uk wan't en betj ööders ütjspreegen an dialwiis uk ööders skrewen woort üs uun Portugal. Man hat jaft uk flook iinwaanrern, diar hör spriak behäälen haa: Sjiisk, Itajeensk, Japoonsk an Koreaans. Bluas noch 0,1% faan a iinwenern snaake indioonerspriaken, det san fööraal Guaraní, Makú, Kariibisk, Arawak, Tupi an Gês.
Luke uk diar
BewerkeFutnuuten
Bewerke- ↑ Brazil: Major Cities, citypopulation.de
- ↑ Fulkstäälang di 1. Aug. 2010 (PDF; 74 kB) Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística, ufrepen di 22. September 2013.
- ↑ Fulkstäälang faan a 1. Aug. 2010 (PDF; 55 kB) Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística, ufrepen di 22. September 2013.