ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
51. évfolyam |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Tanács |
|
|
|
2008/971/EK |
|
|
* |
||
|
|
2008/972/EK |
|
|
* |
||
|
|
Bizottság |
|
|
|
2008/973/EK |
|
|
* |
A Bizottság határozata (2008. december 15.) a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 8135. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/1 |
A TANÁCS 1322/2008/EK RENDELETE
(2008. november 28.)
a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikkére,
tekintettel a teljes kifogható mennyiség (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,
tekintettel a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 5. cikkére, valamint 8. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos vélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentés, valamint a balti-tengeri regionális tanácsadó bizottság szakvéleményének figyelembevételével. |
(2) |
A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászatonkénti vagy halászati csoportonkénti meghatározása, és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása. |
(3) |
A halászati lehetőségekkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit. |
(4) |
A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani ahhoz, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását. |
(5) |
A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat. |
(6) |
A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak. |
(7) |
A halászati lehetőségeket a vonatkozó közösségi jogszabályokkal és különösen a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel (4), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel (5), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel (6), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel (7), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel (8), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel (9), a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelettel (10), valamint a 1098/2007/EK rendelettel összhangban kell felhasználni. |
(8) |
Annak biztosítására, hogy az éves halászati lehetőségek az erőforrások környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható kiaknázásával összemérhető szinten kerüljenek meghatározásra, figyelembe vették a teljes kifogható mennyiségek (TAC) megállapítására irányadó elveket, amelyeket a „2009. évi halászati lehetőségek –Az Európai Bizottság politikai nyilatkozata” című Tanácshoz intézett bizottsági közlemény tartalmaz. |
(9) |
A halállományok védelmének előmozdítása érdekében 2009-ben végre kell hajtani bizonyos, a halászat műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket. |
(10) |
A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat 2009. január 1-jén megkezdődhessen. Az ügy sürgősségére tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv I. cikke (3) bekezdésében említett hathetes időszak alól mentességet kell biztosítani, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében megállapítja a 2009. évi halászati lehetőségeket, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.
2. cikk
Alkalmazási kör
(1) Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató közösségi halászhajókra (közösségi hajók) vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott azon halászati műveletekre, amelyekről a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik, előre tájékoztatták.
3. cikk
Fogalommeghatározások
A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
a) |
„Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) körzetek”: a 3880/91/EGK rendeletben meghatározott körzetek; |
b) |
„Balti-tenger”: az ICES 22–32. alkörzetei; |
c) |
„teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség; |
d) |
„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada; |
e) |
„kikötőn kívül töltött nap”: az a folyamatos 24 órás időszak vagy annak egy része, amelynek során a hajó kikötőn kívül tartózkodik. |
II. FEJEZET
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK
4. cikk
Fogási korlátozások és elosztásuk
A fogási korlátozásokat, azok tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikke szerinti további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.
5. cikk
Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések
(1) A fogási korlátozások tagállamok közötti, az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:
a) |
a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék; |
b) |
a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások; |
c) |
a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások; |
d) |
a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek; |
e) |
a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások. |
(2) A 2010-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából – a 847/96/EK rendelettől eltérve – az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.
6. cikk
A fogásokra és járulékos halfogásokra vonatkozó feltételek
(1) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:
a) |
a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói halászták és e kvóta még nem merült ki, vagy; |
b) |
a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, és azokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét, a fogásokat 32 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel ejtették. |
(2) Minden kirakodást a kvóta terhére vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés terhére kell elszámolni, kivéve az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások esetében.
(3) Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületeken működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.
(4) Amennyiben valamely tagállam sprattkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületeken működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, sprattot tartalmazó fogásokat.
7. cikk
A halászati erőkifejtés korlátozásai
(1) A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett korlátozások az ICES 27. és 28.2 alkörzeteire vonatkoznak, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem hozott döntést ezen alkörzeteknek az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 13. cikkében előírt korlátozások alóli mentesítéséről.
(3) Az (1) bekezdésben említett korlátozások nem vonatkoznak az ICES 28.1 alkörzetre, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdése alapján nem hozott olyan döntést, amely szerint az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások alkalmazandók lennének az adott alkörzetre.
8. cikk
Átmeneti technikai intézkedések
Az átmeneti technikai intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. cikk
Adatküldés
Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.
(2) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.
(3) HL L 248., 2007.9.22., 1. o.
(4) HL L 276., 1983.10.10., 1. o.
(5) HL L 274., 1986.9.25., 1. o.
(6) HL L 132., 1987.5.21., 9. o.
(7) HL L 365., 1991.12.31., 1. o.
(8) HL L 261., 1993.10.20., 1. o.
(9) HL L 333., 2003.12.20., 17. o.
(10) HL L 349., 2005.12.31., 1. o.
I. MELLÉKLET
Engedélyezett fogásmennyiségek és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó engedélyezett fogásmennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, amelyek tekintetében fajonkénti és területenkénti fogási korlátozások vannak érvényben
Az alábbi táblázatok állományonként állapítják meg a TAC-ot és a kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), azok tagállamok közötti elosztását és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.
A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Az alábbi táblázatokban a különféle fajokat a következő kódok jelölik:
Tudományos név |
3 betűjelű kód |
Közönséges név |
Clupea harengus |
HER |
Hering |
Gadus morhua |
COD |
Közönséges tőkehal |
Platichthys flesus |
FLX |
Érdes lepényhal |
Pleuronectes platessa |
PLE |
Sima lepényhal |
Psetta maxima |
TUR |
Nagy rombuszhal |
Salmo salar |
SAL |
Lazac |
Sprattus sprattus |
SPR |
Spratt |
|
|
|||||||
Finnország |
67 777 |
|
||||||
Svédország |
14 892 |
|
||||||
EK |
82 669 |
|
||||||
TAC |
82 669 |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
3 809 |
|
||||||
Németország |
14 994 |
|
||||||
Lengyelország |
3 536 |
|
||||||
Finnország |
2 |
|
||||||
Svédország |
4 835 |
|
||||||
EK |
27 176 |
|
||||||
TAC |
27 176 |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
3 159 |
|
||||||
Németország |
838 |
|
||||||
Észtország |
16 134 |
|
||||||
Lettország |
3 982 |
|
||||||
Litvánia |
4 192 |
|
||||||
Lengyelország |
35 779 |
|
||||||
Finnország |
31 493 |
|
||||||
Svédország |
48 032 |
|
||||||
EK |
143 609 |
|
||||||
TAC |
Nem releváns |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Észtország |
16 113 |
|
||||||
Lettország |
18 779 |
|
||||||
EK |
34 892 |
|
||||||
TAC |
34 892 |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
10 241 |
|
||||||
Németország |
4 074 |
|
||||||
Észtország |
998 |
|
||||||
Lettország |
3 808 |
|
||||||
Litvánia |
2 509 |
|
||||||
Lengyelország |
11 791 |
|
||||||
Finnország |
784 |
|
||||||
Svédország |
10 375 |
|
||||||
EK |
44 580 |
|
||||||
TAC |
Nem releváns |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
7 130 |
|
||||||
Németország |
3 487 |
|
||||||
Észtország |
158 |
|
||||||
Lettország |
590 |
|
||||||
Litvánia |
383 |
|
||||||
Lengyelország |
1 908 |
|
||||||
Finnország |
140 |
|
||||||
Svédország |
2 541 |
|
||||||
EK |
16 337 |
|
||||||
TAC |
16 337 |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
2 179 |
|
||||||
Németország |
242 |
|
||||||
Lengyelország |
456 |
|
||||||
Svédország |
164 |
|
||||||
EK |
3 041 |
|
||||||
TAC |
3 041 |
Elővigyázatossági TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
64 184 (1) |
|
||||||
Németország |
7 141 (1) |
|
||||||
Észtország |
6 523 (1) |
|
||||||
Lettország |
40 824 (1) |
|
||||||
Litvánia |
4 799 (1) |
|
||||||
Lengyelország |
19 471 (1) |
|
||||||
Finnország |
80 033 (1) |
|
||||||
Svédország |
86 758 (1) |
|
||||||
EK |
309 733 (1) |
|
||||||
TAC |
Nem releváns |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Észtország |
1 581 (2) |
|
||||||
Finnország |
13 838 (2) |
|
||||||
EK |
15 419 (2) |
|
||||||
TAC |
Nem releváns |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
|||||||
Dánia |
39 453 |
|
||||||
Németország |
24 994 |
|
||||||
Észtország |
45 813 |
|
||||||
Lettország |
55 332 |
|
||||||
Litvánia |
20 015 |
|
||||||
Lengyelország |
117 424 |
|
||||||
Finnország |
20 652 |
|
||||||
Svédország |
76 270 |
|
||||||
EK |
399 953 |
|
||||||
TAC |
Nem releváns |
Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
(1) A halegyedek számában kifejezve.
(2) A halegyedek számában kifejezve.
II. MELLÉKLET
A halászati erőkifejtés korlátozásai
1. |
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot legfeljebb:
|
2. |
Az évente a kikötőn kívül töltött azon napok maximális száma, amelyek során valamely hajó az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott két területen tartózkodhat és ott az 1. pontban említett halászeszközökkel halászati tevékenységet folytathat, nem haladhatja meg a két terület valamelyikére kiosztott napok maximális számát. |
III. MELLÉKLET
Átmeneti technikai intézkedések
Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások
1. |
Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:
|
2. |
A 1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai – az 1. pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élősúlyának 10 %-a mértékéig – a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók. |
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/10 |
A TANÁCS 1323/2008/EK, EURATOM RENDELETE
(2008. december 18.)
az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2008. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 13. cikkére,
tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre (1) és különösen a személyzeti szabályzat 63., 64., 65. és 82. cikkére, VII., XI. és XIII. mellékletére, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20., 64. és 92. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának vásárlóereje kövesse a nemzeti köztisztviselők illetményei vásárlóerejének változásait a 2008. évi éves felülvizsgálat keretében ki kell igazítani a Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását és nyugdíját,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében a „2007. július 1-je” időpont helyébe „2008. július 1-je” lép.
2. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 66. cikkében a díjazás és a nyugdíjak kiszámításánál alkalmazandó havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
16 |
16 299,08 |
16 983,99 |
17 697,68 |
|
|
15 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 076,97 |
16 299,08 |
14 |
12 732,20 |
13 267,22 |
13 824,73 |
14 209,36 |
14 405,66 |
13 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 558,70 |
12 732,20 |
12 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 099,79 |
11 253,14 |
11 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 810,36 |
9 945,89 |
10 |
7 769,34 |
8 095,82 |
8 436,01 |
8 670,72 |
8 790,51 |
9 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 663,46 |
7 769,34 |
8 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 773,22 |
6 866,80 |
7 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
5 986,40 |
6 069,10 |
6 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 290,97 |
5 364,07 |
5 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 676,34 |
4 740,94 |
4 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 133,10 |
4 190,20 |
3 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 652,97 |
3 703,44 |
2 |
2 892,98 |
3 014,55 |
3 141,22 |
3 228,61 |
3 273,22 |
1 |
2 556,91 |
2 664,35 |
2 776,31 |
2 853,56 |
2 892,98 |
3. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 64. cikke értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 2. oszlopa tartalmazza.
2009. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak átutalásaira alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 3. oszlopa tartalmazza.
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyugdíjakra alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 4. oszlopa tartalmazza.
2008. május 16-ai hatállyal a személyzeti szabályzat 64. cikke értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 5. oszlopa tartalmazza.
2008. május 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 64. cikke értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 6. oszlopa tartalmazza.
2008. május 16-ai hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyugdíjakra alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 7. oszlopa tartalmazza.
Ország/Város |
Díjazás 2008.7.1. |
Átutalás 2009.1.1. |
Nyugdíj 2008.7.1. |
Díjazás 2008.5.16. |
Díjazás 2008.5.1. |
Nyugdíj 2008.5.16. |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
Bulgária |
|
62,5 |
100,0 |
70,5 |
|
|
Csehország |
98,1 |
91,1 |
100,0 |
|
|
|
Dánia |
139,4 |
136,4 |
136,4 |
|
|
|
Németország |
98,9 |
99,4 |
100,0 |
|
|
|
Bonn |
98,0 |
|
|
|
|
|
Karlsruhe |
96,4 |
|
|
|
|
|
München |
105,3 |
|
|
|
|
|
Észtország |
|
81,9 |
100,0 |
85,0 |
|
|
Görögország |
95,0 |
94,9 |
100,0 |
|
|
|
Spanyolország |
101,6 |
96,0 |
100,0 |
|
|
|
Franciaország |
115,5 |
106,3 |
106,3 |
|
|
|
Írország |
121,9 |
118,5 |
118,5 |
|
|
|
Olaszország |
111,5 |
107,6 |
107,6 |
|
|
|
Varese |
98,6 |
|
|
|
|
|
Ciprus |
89,2 |
91,9 |
100,0 |
|
|
|
Lettország |
|
79,8 |
100,0 |
|
85,1 |
|
Litvánia |
|
71,9 |
100,0 |
76,3 |
|
|
Magyarország |
94,0 |
81,6 |
100,0 |
|
|
|
Málta |
85,0 |
86,7 |
100,0 |
|
|
|
Hollandia |
109,1 |
101,5 |
101,5 |
|
|
|
Ausztria |
107,8 |
106,9 |
106,9 |
|
|
|
Lengyelország |
|
84,6 |
100,0 |
93,8 |
|
|
Portugália |
91,7 |
91,0 |
100,0 |
|
|
|
Románia |
|
66,9 |
100,0 |
|
75,2 |
|
Szlovénia |
|
86,0 |
100,0 |
90,2 |
|
|
Szlovákia |
87,3 |
81,9 |
100,0 |
|
|
|
Finnország |
119,8 |
116,2 |
116,2 |
|
|
|
Svédország |
115,3 |
111,5 |
111,5 |
|
|
|
Egyesült Királyság |
|
105,4 |
|
125,6 |
|
105,4 |
Culham |
|
|
|
100,9 |
|
|
4. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 42a. cikk második és harmadik albekezdésében említett szülői szabadság esetén nyújtott támogatás összege 878,32 EUR, egyedülálló szülő esetén 1 171,09 EUR.
5. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (1) bekezdésében említett háztartási támogatás alapösszege 164,27 EUR.
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében említett, eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege 358,96 EUR.
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 243,55 EUR.
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 87,69 EUR.
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 69. cikkében és a VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett külföldi munkavégzési támogatás összege 486,88 EUR.
6. cikk
2009. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, kilométerenkénti juttatást a következőképpen igazítják ki:
|
kilométerenként 0 EUR 0-tól 200 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0,3651 EUR 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0,6085 EUR 1 001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0,3651 EUR 2 001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0,1216 EUR 3 001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0,0586 EUR 4 001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetén |
|
kilométerenként 0 EUR 10 000 km fölött. |
A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:
— |
182,54 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van, |
— |
365,04 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km. |
7. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésében említett napidíj összege a következő:
— |
háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetén 37,73 EUR, |
— |
háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetén 30,42 EUR. |
8. cikk
2008. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 24. cikkének (3) bekezdésében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:
— |
háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 1 074,14 EUR, |
— |
háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 638,68 EUR. |
9. cikk
2008. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 1 288,19 EUR, felső határa 2 576,39 EUR, az átalánylevonás 1 171,09 EUR.
10. cikk
2008. július 1-jei hatállyal, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 63. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:
2008.7.1. |
|
FIZETÉSI FOKOZAT |
|||
KATEGÓRIA |
CSOPORT |
1 |
2 |
3 |
4 |
A |
I |
6 565,32 |
7 378,56 |
8 191,80 |
9 005,04 |
II |
4 765,00 |
5 229,31 |
5 693,62 |
6 157,93 |
|
III |
4 004,25 |
4 182,62 |
4 360,99 |
4 539,36 |
|
B |
IV |
3 846,60 |
4 223,18 |
4 599,76 |
4 976,34 |
V |
3 021,43 |
3 220,60 |
3 419,77 |
3 618,94 |
|
C |
VI |
2 873,61 |
3 042,79 |
3 211,97 |
3 381,15 |
VII |
2 571,98 |
2 659,49 |
2 747,00 |
2 834,51 |
|
D |
VIII |
2 324,67 |
2 461,59 |
2 598,51 |
2 735,43 |
IX |
2 238,75 |
2 269,94 |
2 301,13 |
2 332,32 |
11. cikk
2008. július 1-jei hatállyal, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 93. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:
FELADAT-CSOPORT |
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||||
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
|
IV |
18 |
5 618,70 |
5 735,55 |
5 854,82 |
5 976,58 |
6 100,87 |
6 227,74 |
6 357,25 |
17 |
4 965,96 |
5 069,23 |
5 174,64 |
5 282,26 |
5 392,10 |
5 504,24 |
5 618,70 |
|
16 |
4 389,04 |
4 480,31 |
4 573,49 |
4 668,59 |
4 765,68 |
4 864,79 |
4 965,96 |
|
15 |
3 879,15 |
3 959,82 |
4 042,17 |
4 126,23 |
4 212,03 |
4 299,63 |
4 389,04 |
|
14 |
3 428,49 |
3 499,79 |
3 572,57 |
3 646,87 |
3 722,70 |
3 800,12 |
3 879,15 |
|
13 |
3 030,19 |
3 093,21 |
3 157,53 |
3 223,19 |
3 290,22 |
3 358,65 |
3 428,49 |
|
III |
12 |
3 879,08 |
3 959,75 |
4 042,09 |
4 126,14 |
4 211,95 |
4 299,53 |
4 388,94 |
11 |
3 428,46 |
3 499,75 |
3 572,53 |
3 646,82 |
3 722,65 |
3 800,06 |
3 879,08 |
|
10 |
3 030,18 |
3 093,19 |
3 157,51 |
3 223,17 |
3 290,20 |
3 358,62 |
3 428,46 |
|
9 |
2 678,17 |
2 733,86 |
2 790,71 |
2 848,74 |
2 907,98 |
2 968,45 |
3 030,18 |
|
8 |
2 367,05 |
2 416,27 |
2 466,52 |
2 517,81 |
2 570,17 |
2 623,61 |
2 678,17 |
|
II |
7 |
2 678,11 |
2 733,81 |
2 790,67 |
2 848,71 |
2 907,97 |
2 968,45 |
3 030,19 |
6 |
2 366,93 |
2 416,16 |
2 466,42 |
2 517,72 |
2 570,08 |
2 623,54 |
2 678,11 |
|
5 |
2 091,91 |
2 135,42 |
2 179,84 |
2 225,18 |
2 271,46 |
2 318,70 |
2 366,93 |
|
4 |
1 848,85 |
1 887,30 |
1 926,56 |
1 966,63 |
2 007,53 |
2 049,29 |
2 091,91 |
|
I |
3 |
2 277,64 |
2 324,91 |
2 373,16 |
2 422,41 |
2 472,69 |
2 524,01 |
2 576,39 |
2 |
2 013,53 |
2 055,32 |
2 097,98 |
2 141,52 |
2 185,96 |
2 231,33 |
2 277,64 |
|
1 |
1 780,05 |
1 816,99 |
1 854,70 |
1 893,20 |
1 932,49 |
1 972,59 |
2 013,53 |
12. cikk
2008. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 94. cikkében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:
— |
háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 807,93 EUR, |
— |
háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 479,00 EUR. |
13. cikk
2008. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 966,15 EUR, felső határa 1 932,29 EUR, az engedménylevonás 878,32 EUR.
14. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (2) 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett műszakpótlék 368,17 EUR, 555,70 EUR, 607,58 EUR és 828,33 EUR.
15. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (3) 4. cikkében említett összegekre 5,314614 értékű együtthatót kell alkalmazni.
16. cikk
2008. július 1-jei hatállyal, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
|||||||
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
16 |
16 299,08 |
16 983,99 |
17 697,68 |
17 697,68 |
17 697,68 |
17 697,68 |
|
|
15 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 076,97 |
16 299,08 |
16 983,99 |
|
|
14 |
12 732,20 |
13 267,22 |
13 824,73 |
14 209,36 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 299,08 |
13 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 558,70 |
12 732,20 |
|
|
|
12 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 099,79 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 732,20 |
11 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 810,36 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 253,14 |
10 |
7 769,34 |
8 095,82 |
8 436,01 |
8 670,72 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 945,89 |
9 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 663,46 |
7 769,34 |
|
|
|
8 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 773,22 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 769,34 |
7 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
5 986,40 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 866,80 |
6 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 290,97 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
6 069,10 |
5 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 676,34 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 364,07 |
4 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 133,10 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 740,94 |
3 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 652,97 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 190,20 |
2 |
2 892,98 |
3 014,55 |
3 141,22 |
3 228,61 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 703,44 |
1 |
2 556,91 |
2 664,35 |
2 776,31 |
2 853,56 |
2 892,98 |
|
|
|
17. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 14. cikkének első albekezdésében említett, eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege a következő:
2008.7.1.–2008.12.31. |
344,55. |
18. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 15. cikkének első albekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege a következő:
2008.7.1.–2008.8.31. |
70,14. |
19. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a 2004. május 1-je előtt hatályban lévő személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4a. cikkében említett átalánytámogatás összege:
— |
havonta 127,01 EUR a C4 vagy C5 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén, |
— |
havonta 194,73 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén. |
20. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(2) A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.).
(3) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/17 |
A TANÁCS 1324/2008/EK, EURATOM RENDELETE
(2008. december 18.)
az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékének 2008. július 1-jétől történő kiigazításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre (1) és különösen annak 83a. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A személyzeti szabályzat XII. melléklete 13. cikkének megfelelően az Eurostat 2008. szeptember 1-jén benyújtotta 2008-es jelentését a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai értékeléséről, amely naprakésszé teszi a fenti mellékletben rögzített paramétereket. Ebből az értékelésből kitűnik, hogy a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges hozzájárulás mértéke az alapilletmény 10,9 %-a. |
(2) |
A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai nyugdíjrendszere biztosításmatematikai egyensúlyának fenntartása érdekében a hozzájárulás mértékét az alapilletmény 10,9 %-ára kell kiigazítani. |
(3) |
A személyzeti szabályzat XII. melléklete 12. cikkével összhangban a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb az említett melléklet 10. cikkében említett tényleges kamatláb, és azt ki kell igazítani, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
2008. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében rögzített hozzájárulás mértéke 10,9 %.
2. cikk
2009. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 4. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkében, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 40. cikke negyedik bekezdésében, illetve 110. cikke (3) bekezdésében említett, a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb 3,1 %.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/18 |
A BIZOTTSÁG 1325/2008/EK RENDELETE
(2008. december 22.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2008. december 23-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 22-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
CR |
110,3 |
MA |
79,8 |
|
TR |
84,6 |
|
ZZ |
91,6 |
|
0707 00 05 |
JO |
167,2 |
MA |
69,8 |
|
TR |
115,3 |
|
ZZ |
117,4 |
|
0709 90 70 |
MA |
127,3 |
TR |
81,0 |
|
ZZ |
104,2 |
|
0805 10 20 |
AR |
13,6 |
BR |
44,6 |
|
EG |
51,1 |
|
MA |
46,9 |
|
TR |
71,3 |
|
UY |
30,6 |
|
ZA |
41,3 |
|
ZW |
31,4 |
|
ZZ |
41,4 |
|
0805 20 10 |
MA |
74,4 |
TR |
64,0 |
|
ZZ |
69,2 |
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
CN |
50,3 |
IL |
65,1 |
|
TR |
65,0 |
|
ZZ |
60,1 |
|
0805 50 10 |
MA |
64,0 |
TR |
54,7 |
|
ZZ |
59,4 |
|
0808 10 80 |
CA |
79,3 |
CN |
76,1 |
|
MK |
37,6 |
|
US |
86,9 |
|
ZA |
118,0 |
|
ZZ |
79,6 |
|
0808 20 50 |
CN |
71,5 |
TR |
107,0 |
|
US |
116,0 |
|
ZZ |
98,2 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/20 |
A BIZOTTSÁG 1326/2008/EK RENDELETE
(2008. december 15.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplő egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentőségű módosításainak jóváhagyásáról (Chaource (OEM))
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének második mondatára,
mivel:
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét az 1107/96/EK bizottsági rendelettel (2) bejegyzett „Chaource” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
(2) |
A kérelem célja, hogy a Chaource gyártási folyamata során a tej kezelésének és az adalékanyagok alkalmazási feltételeinek pontosításával módosítsa a termékleírást. Ezek az előállítási szabályok biztosítják az oltalom alatt álló elnevezés lényeges jellegzetességeinek a fennmaradását. |
(3) |
A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság az említett rendelet 5., 6. és 7. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja. |
(4) |
Az 1898/2006/EK rendelet (3) 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban és az 510/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján helyénvaló közzétenni a termékleírás összefoglalóját, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Chaource” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A termékleírás fő elemeit tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt összefoglaló e rendelet II. mellékletében található.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 15-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL L 148., 1996.6.21., 1. o.
(3) HL L 369., 2006.12.23., 1. o.
I. MELLÉKLET
A Bizottság jóváhagyja a „Chaource” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának következő módosításait:
„Az előállítás módja”
A termékleírásban az előállítás módjára vonatkozó 5. pont a következő előírásokkal egészül ki:
„(…) A tej beoltásának műveletét kizárólag oltóenzimmel lehet végezni.
A tejet tilos az alvadást megelőzően a vizes rész részleges eltávolításával koncentrálni.
A tejből származó alapanyagokon túlmenően a termékhez felhasznált tejben, illetve a gyártás során összetevőként, gyártási segédanyagként vagy adalékanyagként kizárólag tejoltó, ártalmatlan baktériumtenyészetek, élesztők, penészgombák, kalcium-klorid és só felhasználása engedélyezett.
(…) A tejalapanyagok, a gyártás alatt lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt 0 °C alatti tárolása tilos.
A friss sajtok, illetve érlelési fázisban lévő sajtok módosított nyomás alatt történő tárolása tilos.”
II. MELLÉKLET
ÖSSZEFOGLALÓ
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet
„CHAOURCE”
EK-szám: FR-PDO-0217-0114/2006.03.29.
OEM (X) OFJ ( )
Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.
1. A tagállam felelős szervezeti egysége
Név |
: |
Institut national de l’origine et de la qualité |
Cím |
: |
51 rue d’Anjou, 75008 Paris, France |
Tel. |
: |
(33) 153 89 80 00 |
Fax |
: |
(33) 153 89 80 60 |
|
: |
2. Csoportosulás
Név |
: |
Syndicat de défense du fromage de Chaource |
Cím |
: |
Ferme du Moulinet, 10150 Pont-Sainte-Marie, France |
Tel. |
: |
(33) 325 49 90 48 |
Fax |
: |
(33) 325 49 90 48 |
|
: |
|
Összetétel |
: |
Termelők/feldolgozók (X) Egyéb ( ) |
3. A termék típusa
1.3. osztály: |
Sajtok |
4. Termékleírás
(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)
4.1. Név
„Chaource”
4.2. Leírás
Tehéntejből készült, puha állagú, sós sajt mintázott kéreggel, amelynek lapos henger alakú kiszerelése két méretben létezik: a nagy méret átmérője 11–11,5 cm, magassága 6 cm, súlya körülbelül 450 gramm; a kis méret átmérője 8,5–9 cm, magassága 6 cm, súlya körülbelül 200 gramm; a zsírtartalom legalább 50 %.
4.3. Földrajzi terület
A termelési terület az Aube és Yonne megyék határán lévő igen szűk földrajzi zónára korlátozódik, amely a nedves éghajlatú Champagne természetes régióját foglalja magában, központjában Chaource községgel.
|
Aube megye A következő kantonok teljes egészükben: Aix-en-Othe, Bar-sur-Seine, Bouilly, Chaource, Ervy-le-Châtel, Mussy-sur-Seine, Les Riceys et Troyes (7 kanton) |
|
Yonne megye
|
4.4. A származás igazolása
Minden gazdasági szereplő kitölti az I.N.A.O. szolgálatai által nyilvántartott „alkalmassági nyilatkozatot”, amely lehetővé teszi azonosításukat. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük, amelyet a tej és a sajt eredetének, minőségének és termelésének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi dokumentummal együtt kötelesek az I.N.A.O. rendelkezésére bocsátani.
Az eredetmegjelöléssel ellátott termék jellemzőinek ellenőrzése keretében analitikai és érzékszervi vizsgálatra kerül sor, amelynek célja az adott vizsgálatban részt vevő termékek minőségének és jellegzetességének biztosítása.
4.5. Az előállítás módja
A tejtermelést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a földrajzi területen kell végezni.
A túlnyomóan tejes állagú, lassú, természetes módon lecsepegtetett sajtot kizárólag savanyított, beoltott tehéntejből készítik; az alvasztási idő legalább 12 óra, míg az érlelés legalább két hétig tart.
4.6. Kapcsolat
A középkortól kezdve ismert, és 1513-ban Chaource község lakosai által de Langres kormányzó úrnak felajánlott sajt szóbeli hagyománya a XIX. század első felére nyúlik vissza, amikortól kezdve árulják a regionális piacokon és a nagyvárosok vásárain, így Lyonban és Párizsban is. Az elnevezést 1970-ben ismerték el.
A földrajzi terület egy medencében található, amelynek jellegzetessége a vízáteresztő, főleg mészkőből és agyagból álló altalaj, valamint a nagyszámú vízfolyás és forrás. A tejelő tehenek táplálékát nyáron a természetes legelők, míg télen a helyben betakarított széna biztosítják. A természetes gyártási eljárás lehetővé tette, hogy a termelők jobb minőségű sajtot állítsanak elő, és hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás fennmaradjon a régióban.
4.7. Felügyeleti szerv
Név |
: |
Institut national de l’origine et de la qualité |
Cím |
: |
51 rue d’Anjou, 75008 Paris, France |
Tel. |
: |
(33) 153 89 80 00 |
Fax |
: |
(33) 153 89 80 60 |
|
: |
Az INAO jogi személyiséggel rendelkező, adminisztratív szerepet betöltő közintézmény, amely a mezőgazdasági minisztérium irányítása alatt működik.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termékek előállítási körülményeinek ellenőrzése az INAO hatáskörébe tartozik.
Név |
: |
Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des Fraudes (DGCCRF) |
Cím |
: |
59 boulevard Vincent-Auriol, 75703 Paris Cedex 13, France |
Tel. |
: |
(33) 144 87 17 17 |
Fax |
: |
(33) 144 97 30 37 |
A DGCCRF a gazdasági, ipari és munkaügyi minisztériumhoz tartozó szolgálat.
4.8. Címkézés
A terméken fel kell tüntetni elnevezését, valamint azt, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/24 |
A BIZOTTSÁG 1327/2008/EK RENDELETE
(2008. december 19.)
a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 103h. és 127. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
(1) |
Az 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) részletes szabályokat állapít meg a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedő termelői szervezetek tekintetében. |
(2) |
Annak biztosítására, hogy valamennyi termelő demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezeteket érintő döntésekben, a tagállamoknak célszerű lehetőséget biztosítani olyan intézkedések elfogadására, amelyek a jogi személyeknek a termelői szervezetek által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatásköre korlátozására vagy megtiltására irányulnak, amennyiben az adott termelői szervezet az említett jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezi. |
(3) |
Az 1580/2007/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a működési alapokat érintő döntésekben a tagállamok a termelői szervezetek nem termelő tagjai számára engedélyezhetik, korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását. Annak érdekében, hogy a részleges működési programoknak a termelői szervezetek társulásai általi végrehajtása rugalmasabbá váljon, a szóban forgó rendelkezést kívánatos a termelői szervezetek társulásainak olyan tagjaira is alkalmazni, akik az említett rendelet 36. cikkének (2) bekezdése értelmében nem termelői szervezetek. Ezenkívül a működési alapokhoz kapcsolódó döntésekkel összefüggő szavazati jogra történő utalást az egyértelműség érdekében indokolt úgy pontosítani, hogy az a működési programokkal kapcsolatos döntésekre vonatkozzon, mivel a működési alapokkal kapcsolatos döntéseket közvetlenül az adott termelői szervezet hozza meg, nem pedig a termelői szervezetek társulása. |
(4) |
A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a termelői csoportok létrehozásának ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére irányuló, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás átalányösszegű kifizetés, továbbá hogy a támogatás iránti kérelmekhez nem szükséges csatolni a támogatás felhasználási módjára vonatkozó bizonyítékot. |
(5) |
Az 1580/2007/EK rendelet 52. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a forgalomba hozott termékek értékébe csak a termelői szervezet tagjainak azon termelését kell beleszámítani, amelyet a termelői szervezet maga értékesít, illetve az 1234/2007/EK rendelet 125a. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban értékesítenek. Ez lehetővé teszi, hogy a tagok a fent említett bekezdések alapján saját maguk által forgalomba hozott termékek értékét beleszámítsák az azon termelői szervezet által forgalomba hozott termékek értékébe, amelynek a termelő tagja, a rendszer azonban nem veszi azonban figyelembe a tagok által az 1234/2007/EK rendelet 125a. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint forgalomba hozott termékeket. A termelői szervezetek érdekében a mezőgazdasági termelők által közvetlenül egy másik termelői szervezeten keresztül értékesített termékeket indokolt beleszámítani a másik termelői szervezet által forgalomba hozott termékek értékébe. A mezőgazdasági termelők által a piacon közvetlenül értékesített termékeket nem célszerű beleszámítani az azon termelői szervezet által forgalomba hozott termékek értékébe, amelynek a szóban forgó termelő tagja. |
(6) |
A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a termelői csoportoknak nyújtható, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésében és az 1580/2007/EK rendelet 49. cikkében meghatározott támogatás mértéke bizonyos esetekben meghaladhatja a vidékfejlesztés programok hatálya alá tartozó intézkedésekre alkalmazandó támogatások mértékét. |
(7) |
Az 1580/2007/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése előírja, hogy a környezetvédelmi tevékenységekre irányuló támogatás nem haladhatja meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (3) mellékletében megállapított összegeket. A környezetvédelmi tevékenységek egyes típusai sem közvetlenül, sem közvetetten nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához. Ezért a 60. cikk (2) bekezdését indokolt úgy módosítani, hogy az ilyen tevékenységek ne tartozzanak a korlátozás hatálya alá. |
(8) |
Az 1580/2007/EK rendelet 63. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a részleges működési programokra vonatkozó tevékenységeket teljes mértékben a tag termelői szervezetek működési alapjaiból kifizetett támogatásokból finanszírozzák. A termelői szervezetek társulásának nem termelő szervezet tagjai számára kívánatos lehetővé tenni, hogy finanszírozzák a termelői szervezetek társulása által végzett tevékenységeket vagy végrehajtott beruházásokat, feltéve, hogy e tagok termelők vagy azok szövetkezetei. Az 1580/2007/EK rendelet 36. cikkének (2) bekezdése alapján azonban a termelői szervezetek társulásának ilyen tagjai csak közvetve – például méretgazdaságossági okokból – lehetnek haszonélvezői a Közösség által finanszírozott intézkedéseknek. |
(9) |
Az 1580/2007/EK rendelet 120. cikke rendelkezik a kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzését követő szankciókról. Ezen belül különösen a 120. cikk a), b) és c) pontjában utalás történik a kompenzáció összegére. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy a szóban forgó rendelkezés inkább a közösségi hozzájárulás összegére utaljon. |
(10) |
Az 1234/2007/EK rendeletet 103f. cikkének (2) bekezdése a tagállamok számára előírja a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia létrehozásának kötelezettségét. Az átláthatóság érdekében az adott évben alkalmazandó nemzeti stratégiát bele kell foglalni az egyes tagállamok éves jelentésébe, és el kell küldeni a Bizottságnak. |
(11) |
Több tagállam számára gondot okoz az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikkének (1) bekezdésében és az 1580/2007/EK rendelet 58. cikkében említett, környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó nemzeti keret kellő időben történő kidolgozása, amely keret a fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiájuk részét képezi. Ezért átmeneti intézkedésként a tagállamoknak célszerű lehetővé tenni a 2009-re vonatkozó működési programokról szóló döntés legkésőbb 2009. március 1-jéig történő elhalasztását. Az egyes működési programok becsült összegét indokolt 2009. január 31-ig benyújtani, a végleges jóváhagyott összegeket tartalmazó adatokat pedig 2009. március 15-ig. |
(12) |
Az 1580/2007/EK rendelet VIII. melléklete 15. pontja második albekezdésével összhangban az általános promóciót és a minőséget igazoló címkék népszerűsítését célzó reklámanyagon fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell „Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány” feliratot. Indokolt egyértelművé tenni, hogy ez a kötelezettség csak az általános promócióra és a minőséget igazoló címkék népszerűsítésére vonatkozik. Az Európai Közösség emblémájának termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az említett rendelet 52. cikkének (7) bekezdése szerinti leányvállalatok általi, márkáik/védjegyeik népszerűsítésére történő felhasználását szükséges kifejezetten megtiltani. |
(13) |
A tagállamoknak az 1580/2007/EK rendelet XIII. melléklete 2. pontja a) alpontjának hatodik francia bekezdésével összhangban jelentést kell tenniük a kivont termékek mennyiségéről termék és hónap szerinti bontásban. Az átláthatóság érdekében azonban ezeket a mennyiségeket szükséges az ingyenes szétosztás révén kivont mennyiségek és a kivont összmennyiségek szerint is bontani. |
(14) |
Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(15) |
Az 1580/2007/EK rendelet 52. cikkének (5) bekezdését és 63. cikkének (3) bekezdését érintő módosítások zökkenőmentes bevezetése érdekében az említett módosításokat célszerű 2010. január 1-jétől alkalmazni. |
(16) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 33. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A tagállamok elfogadhatnak olyan intézkedéseket, amelyek a jogi személyeknek a termelői szervezetek által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatásköre korlátozására vagy megtiltására irányulnak, amennyiben az adott termelői szervezet az említett jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezi.” |
2. |
A 36. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
3. |
A 49. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
4. |
Az 52. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A forgalomba hozott termékek értékébe csak a termelői szervezet tagjai által előállított azon termékek értékét beleszámítani, amelyet a termelői szervezet maga értékesít. A termelői szervezet tagjai által előállított olyan termékek értékét, amelyeket a saját termelői szervezetük által az 1234/2007/EK rendelet (4) 125a. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban kijelölt másik termelői szervezet hoz forgalomba, az utóbbi termelői szervezet által forgalomba hozott termékek értékébe kell beleszámítani. |
5. |
A 60. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
6. |
A 63. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
7. |
A 120. cikk a), b) és c) pontjában a „kompenzáció” szó helyébe a „közösségi hozzájárulás” kifejezés lép. |
8. |
A 152. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(9) E rendelet 65. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tagállamok a 2009-es működési alapokról és programokról szóló döntést kellően indokolt esetben legkésőbb 2009. március 1-jéig is meghozhatják. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások 2009. január 1-jétől legyenek támogathatók. (10) E rendelet 99. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, azok a tagállamok, amelyek a 2009-es működési alapokra és programokra vonatkozó döntést az előző bekezdés értelmében elhalasztották, 2009. január 31-ig eljuttatják a Bizottságnak a 2009. évre szóló működési alap valamennyi működési programra vonatkozó összegének becslését. Az adatszolgáltatás során egyértelműen meg kell adni mind a működési alap teljes összegét, mind a működési alaphoz nyújtott közösségi finanszírozás teljes összegét. Ezeket az összegeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, valamint egyéb intézkedések szerint tovább kell bontani. Az előző albekezdésben említett tagállamok 2009. március 15-ig közlik a Bizottsággal az összes működési programra vonatkozó, 2009. évi működési alap jóváhagyott, végleges összegét, a fent említett bontást is beleértve.” |
9. |
A VIII. és XIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az 1. cikk 4. és 6. pontját 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 19-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
(3) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
(4) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.”
MELLÉKLET
Az 1580/2007/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:
1. |
A VIII. melléklet 15. pontja második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az általános promóciót és a minőséget igazoló címkék népszerűsítését célzó reklámanyagon fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell a következő feliratot: „Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány”. A termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatok márkáik/védjegyeik népszerűsítésére nem használják fel az Európai Közösség emblémáját.” |
2. |
A XIII. melléklet a következőképpen módosul:
|
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/28 |
A BIZOTTSÁG 1328/2008/EK RENDELETE
(2008. december 22.)
a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet I., II., III., V., VII. és VIII. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló, 1993. október 12-i 3030/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikkére,
mivel:
(1) |
A harmadik országokból származó egyes textiltermékek behozatalára vonatkozó közös szabályokat a legutóbbi változások figyelembevétele céljából frissíteni kell. |
(2) |
A Kínára vonatkozó, kettős ellenőrzési felügyelet rendszere 2008. december 31-én lejár. |
(3) |
A Tanács a 2008/939/EK határozattal (2) jóváhagyta az Európai Közösség és a Belarusz Köztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás aláírását és átmeneti alkalmazását. |
(4) |
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) módosításai a 3030/93/EGK rendelet I. mellékletében szereplő egyes kódokat is érintik. |
(5) |
Ezért a 3030/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3030/93/EGK rendelet 17. cikkével létrehozott, a textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3030/93/EGK rendelet I., II., III., V., VII. és VIII. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 22-én.
a Bizottság részéről
Catherine ASHTON
a Bizottság tagja
(1) HL L 275., 1993.11.8., 1. o.
(2) HL L 335., 2008.12.13., 39. o.
(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
ANNEX
A 3030/93/EGK rendelet I., II., III., V., VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:
(1) |
Az I. melléklet helyébe a következő lép: „I. MELLÉKLET AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT TEXTILTERMÉKEK (1)
I. A. MELLÉKLET
I. B. MELLÉKLET
|
(2) |
A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „II. MELLÉKLET AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT EXPORTÁLÓ ORSZÁGOK Belarusz Oroszország Szerbia Üzbegisztán” |
(3) |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
(4) |
Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „V. MELLÉKLET KÖZÖSSÉGI KERETMENNYISÉGEK A 2009-as évre alkalmazandó
|
(5) |
A VII. mellékletben szereplő táblázat helyébe a következő lép: „Táblázat Közösségi keretmennyiségek a passzív feldolgozási forgalom (opt) szerint újrabehozott árukra A 2009-as évre alkalmazandó
|
(6) |
A VIII. mellékletben szereplő táblázatok helyébe a következő lép:
|
(1) Megjegyzés: kizárólag az 1-114. kategóriára vonatkozik Belarusz, az Orosz Föderáció, Üzbegisztán, és Szerbia kivételével, amelyek esetében az 1-161. kategóriára vonatkozik.
(2) Csak a Kínából származó behozatalra vonatkozik.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/56 |
A BIZOTTSÁG 1329/2008/EK RENDELETE
(2008. december 22.)
a magántárolási támogatás formájában a sertéshúspiac vonatkozásában az Egyesült Királyság egy részén megvalósítandó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 37. cikkére, 43. cikke a) és d) pontjára és 191. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 37. cikke rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról. |
(2) |
A piaci árak e szint alá estek, és ez a helyzet az adott szezonális és ciklikus tendenciák alapján várhatóan fennmarad. |
(3) |
Az írországi és észak-írországi sertéshúspiaci helyzet különösen kritikus, miután a közelmúltban magas dioxinszintet állapítottak meg az Írországból származó sertéshúsban. Az illetékes hatóságok különböző intézkedéseket hoztak a helyzet megoldására. |
(4) |
Több írországi gazdaságba fertőzött takarmány került. A sertések takarmányadagjának jelentős részét a fertőzött takarmány alkotta, amelynek következtében az érintett gazdaságokból származó sertéshús dioxinszintje megemelkedett. A sertéshúsban talált dioxin magas szintje miatt, illetve mivel nehéz visszakövetni, hogy az érintett sertéshús mely gazdaságokból származik, az illetékes hatóságok úgy döntöttek, hogy elővigyázatossági intézkedésként bevonnak a piacról minden sertéshúst és sertéshústerméket. |
(5) |
Az intézkedések végrehajtása nagyon komoly zavarokat okoz az észak-írországi sertéshúspiacon. Tekintettel e rendkívüli körülményekre és az észak-írországi sertéshúspiacon tapasztalható gyakorlati nehézségekre, indokolt – korlátozott időre és a termékek meghatározott körére – Észak-Írországban nyújtandó magántárolási támogatás formájában rendkívüli közösségi támogatási intézkedéseket hozni. |
(6) |
Az 1234/2007/EK rendelet 31. cikke szerint sertéshúsra magántárolási támogatás nyújtható, amelynek összegét a Bizottság előre vagy pályázati eljárás útján határozza meg. |
(7) |
Mivel az észak-írországi sertéshúspiaci helyzet gyors gyakorlati megoldást követel, a legmegfelelőbb eljárás az lenne, ha a magántárolási támogatás összegét a Bizottság előre meghatározná. |
(8) |
Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározta a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait. |
(9) |
A 826/2008/EK rendelet 6. cikkének értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályokkal és feltételekkel összhangban kell nyújtani. |
(10) |
A rendkívüli körülményekre tekintettel meg kell követelni, hogy a tárolandó sertéshústermékek olyan gazdaságokból származzanak, amelyek esetében bizonyossággal kizárható a fertőzött takarmány felhasználása. Szükséges továbbá előírni, hogy az érintett termékeknek Írországban vagy Észak-Írországban nevelt és Észak-Írországban levágott sertésből készült termékeknek kell lenniük. |
(11) |
Az intézkedés könnyebb végrehajtása érdekében a sertéshústermékeket be kell sorolni a tárolási költségek szintje szerinti hasonlóságok alapján. |
(12) |
A szerződések megkötésére vonatkozó adminisztratív és ellenőrzési munka megkönnyítése érdekében meg kell határozni az egyes kérelmezőkre eső minimális termékmennyiséget. |
(13) |
Annak érdekében, hogy a piaci szereplők teljesítsék szerződéses kötelezettségvállalásukat és az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást, biztosítékot kell megállapítani. |
(14) |
A sertéshústermékek kivitele hozzájárul a piaci egyensúly helyreállításához. Ezért a 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a kivitelre szánt termékek esetében a raktárból való kitárolás következtében a tárolási időtartam lerövidül. Meg kell állapítani a támogatás említett cikk szerint alkalmazandó csökkentésének napi összegét. |
(15) |
A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában, valamint a piaci szereplők számára biztosítandó következetesség és egyértelműség érdekében napban kell kifejezni az említett albekezdésben szereplő kéthónapos időtartamot. |
(16) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Alkalmazási kör
(1) A magántárolási támogatást olyan sertéshústermékekre lehet odaítélni, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
a) |
legalább az észak-írországi levágást megelőző két hónapban Írország vagy Észak-Írország területén nevelt sertésből származnak; |
b) |
egészséges, megbízható és piacképes forgalmazási minőségűek, valamint olyan gazdaságban tenyésztett sertésből származnak, amely bizonyíthatóan nem használt magas dioxin- és poliklórozottbifenil-tartalmú (PCB) fertőzött takarmányt. |
(2) A támogatásra jogosult termékkategóriák jegyzékét és a vonatkozó összegeket a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Alkalmazandó szabályok
Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a 826/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.
3. cikk
Kérelmek benyújtása
(1) A sertéshústermékeknek az 1. cikk szerinti támogatásra jogosult kategóriáira vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától Észak-Írországban lehet benyújtani.
(2) A kérelmek 90, 120, 150 vagy 180 napos tárolási időtartamra vonatkozhatnak.
(3) Kérelmet csak a mellékletben szereplő termékkategóriák egyikére vonatkozóan lehet benyújtani, a kategórián belüli KN-kód feltüntetésével.
(4) Az illetékes hatóságok meghozzák az 1. cikk (1) bekezdésének betartásához szükséges intézkedéseket.
4. cikk
Minimális mennyiség
A kérelmenkénti minimális mennyiség:
a) |
10 tonna a kicsontozott termékek esetében; |
b) |
15 tonna más termékek esetében. |
5. cikk
Biztosítékok
A kérelmekhez mellékelni kell a melléklet 3–6. oszlopában megállapított támogatási összegek 20 %-ával megegyező mértékű biztosítékot.
6. cikk
Összes mennyiség
A 826/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szerződésben szereplő összes termékmennyiség nem haladhatja meg a 15 000 tonnát.
7. cikk
A kivitelre szánt termék kitárolása
(1) A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában legalább 60 napos minimális raktározási időszaknak el kell telnie.
(2) A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában a napi összegeket e rendelet mellékletének 7. oszlopa tartalmazza.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 22-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 223., 2008.8.21., 3. o.
MELLÉKLET
Termékkategória |
Támogatott termék |
A támogatás összege a raktározás időtartama szerint (EUR/tonna) |
Csökkentés |
|||
90 nap |
120 nap |
150 nap |
180 nap |
naponta |
||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
1. kategória |
||||||
ex 0203 11 10 |
Hasított félsertés, mellső lábak, farok, vesék, sovány dagadó és gerincoszlop nélkül (1) |
278 |
315 |
352 |
389 |
1,24 |
2. kategória |
||||||
ex 0203 12 11 |
Sonka |
|
|
|
|
|
ex 0203 12 19 |
Lapocka |
|
|
|
|
|
ex 0203 19 11 |
Elülső részek |
|
|
|
|
|
ex 0203 19 13 |
Tarja és karaj, a nyaki véggel vagy a nélkül, vagy nyakhús külön, karaj bélszínnel vagy a nélkül (2) (3) |
337 |
379 |
421 |
463 |
1,41 |
ex 0203 19 55 |
Comb, lapocka, elülső részek, karaj nyakkal, nyakhússal vagy azok nélkül, karaj bélszínnel vagy a nélkül, kicsontozva (4) (5) |
|
|
|
|
|
3. kategória |
||||||
ex 0203 19 15 |
Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva |
164 |
197 |
230 |
263 |
1,09 |
ex 0203 19 55 |
Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, bőr és bordák nélkül |
|
|
|
|
|
4. kategória |
||||||
ex 0203 19 55 |
Középtest, bőrrel vagy szalonnával vagy azok nélkül, kicsontozva (6) |
255 |
290 |
325 |
360 |
1,17 |
(1) A támogatás a Wiltshire-oldalként előkészített, azaz fej, toka, fejhús, csülök, farok, szalonna, vese, szűzpecsenye, lapockacsont, szegycsont, gerincoszlop, medencecsont és rekesz nélküli hasított féltestekre is nyújtható.
(2) A karaj és nyakhús lehet bőrrel vagy anélkül, de a fedőszalonna vastagsága nem haladhatja meg a 25 mm-t.
(3) A szerződéses mennyiség az említett termékek bármilyen kombinációjára vonatkozhat.
(4) A karaj és nyakhús lehet bőrrel vagy anélkül, de a fedőszalonna vastagsága nem haladhatja meg a 25 mm-t.
(5) A szerződéses mennyiség az említett termékek bármilyen kombinációjára vonatkozhat.
(6) Ugyanaz az előkészítés, mint a 0210 19 20 KN-kód alá sorolt termékek esetében.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/60 |
A BIZOTTSÁG 1330/2008/EK RENDELETE
(2008. december 22.)
az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a tálibokkal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 103. alkalommal történő módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni tálibokat illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása vonatkozik. |
(2) |
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága 2008. október 21-én és 27-én, valamint 2008. november 12-én úgy határozott, hogy módosítja az azon természetes és jogi személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó felsorolást, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása vonatkozik, és hét személlyel kiegészíti a felsorolást, tekintettel az e személyek Al-Qaidával fenntartott összeköttetéséről szóló információkra. A módosításokra vonatkozó indokolásokat benyújtották a Bizottságnak. |
(3) |
Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie. |
(5) |
Mivel az ENSZ felsorolása nem tartalmazza az érintett természetes személyek jelenlegi címét, értesítést kell közzétenni a Hivatalos Lapban, hogy az érintett személyek kapcsolatban léphessenek a Bizottsággal, valamint hogy a Bizottság tájékoztathassa az érintett természetes személyeket az e rendelet alapjául szolgáló tényekről, lehetőséget nyújthasson számukra, hogy ezekre észrevételeket tegyenek, valamint az észrevételek és a rendelkezésre álló lehetséges további információk ismeretében felülvizsgálhassa e rendeletet, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 22-én.
a Bizottság részéről
Eneko LANDÁBURU
külkapcsolatokért felelős főigazgató
(1) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.
MELLÉKLET
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
A „Természetes személyek” pont a következő bejegyzésekkel egészül ki:
(1) |
Abdulbasit Abdulrahim (másképpen: a) Abdul Basit Fadil Abdul Rahim, b) Abdelbasit Abdelrahim, c) Abdullah Mansour, d) Abdallah Mansour, e) Adbulrahim Abdulbasit Fadil Mahoud). Cím: London, Egyesült Királyság. Születési idő: 1968.7.2. Születési hely: Gdabia, Líbia. Útlevélszám: 800220972 (brit útlevél). Állampolgárság: brit. Egyéb információk: a) Brit nemzeti biztosítási száma: PX053496A; b) A Libyan Islamic Fighting Group (LIFG) képviseletében pénzgyűjtő tevékenységben vesz részt; c) Az LIFG-n belül vezető beosztásokat töltött be az Egyesült Királyságban; d) Kapcsolatban áll a SANABEL Relief Agency következő igazgatóival: Ghuma Abd’rabbah, Taher Nasuf és Abdulbaqi Mohammed Khaled, valamint az LIFG tagjaival az Egyesült Királyságban, ideértve Ismail Kamokát is, aki az LIFG magas beosztású tagja az Egyesült Királyságban, és akit 2007 júniusában a terrorizmus finanszírozásának vádjával az Egyesült Királyságban elítéltek. |
(2) |
Redouane El Habhab (másképpen: Abdelrahman). Cím: Iltisstrasse 58, 24143 Kiel, Németország (korábbi cím). Születési idő: 1969.12.20.; Születési hely: Casablanca, Marokkó. Állampolgárság: német. Útlevélszám: 1005552350 (2001.3.27-én állította ki a kieli önkormányzat (Németország), 2011.3.26-án jár le). Személyazonosító igazolvány száma: 1007850441 (a kieli önkormányzat (Németország) által 2001.3.27-én kiállított német szövetségi személyazonosító igazolvány, 2011.3.26-án jár le). Egyéb információk: Jelenleg börtönbüntetését tölti Lübeckben (Németország). |
(3) |
Maftah Mohamed Elmabruk (másképpen: a) Muftah Al Mabrook, b) Mustah ElMabruk, c) Maftah El Mobruk, d) Muftah El Mabruk, e) Maftah Elmobruk, f) Al Hajj Abd Al Haqq, g) Al Haj Abd Al Hak). Cím: London, Egyesült Királyság. Születési idő: 1950.5.1. Születési hely: Líbia. Állampolgárság: líbiai. Egyéb információk: a) Brit nemzeti biztosítási száma: PW503042C; b) Brit lakos; c) A Libyan Islamic Fighting Group (LIFG) képviseletében pénzgyűjtő tevékenységben vesz részt. Kapcsolatban áll az LIFG tagjaival az Egyesült Királyságban, ideértve Mohammed Benhammedit és Ismail Kamokát is, aki az LIFG magas beosztású tagja az Egyesült Királyságban, és akit 2007 júniusában a terrorizmus finanszírozásának vádjával az Egyesült Királyságban elítéltek. |
(4) |
Abdelrazag Elsharif Elosta (másképpen: Abdelrazag Elsharif Al Usta) Cím: London, Egyesült Királyság. Születési ideje: 1963.6.20. Születési hely: Soguma, Líbia. Útlevélszám: 304875071 (brit útlevél). Állampolgárság: brit. Egyéb információk: a) Brit nemzeti biztosítási száma: PW669539D; b) A Libyan Islamic Fighting Group (LIFG) képviseletében pénzgyűjtő és pénzügyi közvetítői tevékenységben vesz részt. Kapcsolatban áll az LIFG tagjaival az Egyesült Királyságban, ideértve Mohammed Benhammedit, Taher Nasufot és Ismail Kamokát is, aki az LIFG magas beosztású tagja az Egyesült Királyságban, és akit 2007 júniusában a terrorizmus finanszírozásának vádjával az Egyesült Királyságban elítéltek. |
(5) |
Fritz Martin Gelowicz (másképpen: Robert Konars (születési idő és hely: 1979.4.10., Liège, Belgium), b) Markus Gebert, c) Malik, d) Benzl, e) Bentley). Cím: Böfinger Weg 20, 89075 Ulm, Németország (korábbi cím). Születési idő: 1979.9.1. Születési hely: München, Németország. Állampolgárság: német. Útlevélszám: 7020069907 (Ulmban (Németország) kiállított német útlevél, 2010. május 11-ig érvényes). Nemzeti személyazonosító száma: 7020783883 (Ulmban (Németország) kiállított német szövetségi személyazonosító igazolvány, 2008.6.10-én lejárt). Egyéb információk: a) Legalább 2006 eleje óta kapcsolatban áll az Islamic Jihad Union-nal (IJU), másképpen: Islamic Jihad Group. Kapcsolatban áll Daniel Martin Schneiderrel és Adem Yilmazzal. Kiképezték robbanóanyagok gyártására és használatára; b) 2007. szeptember 4-én Medebach-ban (Németország) letartóztatták, és 2007. szeptember 5-e óta őrizetben van Németországban (2008. október). |
(6) |
Daniel Martin Schneider (másképpen: Abdullah). Cím: Petrusstrasse 32, 66125 Herrensohr, Dudweiler, Saarbrücken, Németország (korábbi cím). Születési idő: 1985.9.9. Születési hely: Neunkirchen (Saar), Németország. Állampolgárság: német. Útlevélszám: 2318047793 (Friedrichsthalban (Németország) 2006.5.17-én kiállított német útlevél, 2011.5.16-ig érvényes). Nemzeti személyazonosító száma: 2318229333 (Friedrichsthalban (Németország) 2006.5.17-én kiállított német szövetségi személyazonosító igazolvány, 2011.5.16-ig érvényes (elvesztését bejelentették)). Egyéb információk: a) Legalább 2006 eleje óta kapcsolatban áll az Islamic Jihad Union-nal (IJU), másképpen: Islamic Jihad Group. Kapcsolatban áll Fritz Martin Gelowicz-cal és Adem Yilmazzal; b) 2007. szeptember 4-én Medebach-ban (Németország) letartóztatták és 2007. szeptember 5-e óta őrizetben van Németországban (2008. október). |
(7) |
Adem Yilmaz (másképpen: Talha) Születési idő: 1978.11.4. Születési hely: Bayburt, Törökország. Állampolgárság: török. Útlevélszám: TR-P 614 166 (a Török Főkonzulátus által 2006.3.22-én Frankfurt/Mainban kibocsátott török útlevél, 2009.9.15-ig érvényes). Cím: Südliche Ringstrasse 133, 63225 Langen, Németország (korábbi cím). Egyéb információk: a) Legalább 2006 eleje óta kapcsolatban áll az Islamic Jihad Union-nal (IJU), másképpen: Islamic Jihad Group. Kapcsolatban áll Fritz Martin Gelowicz-cal és Daniel Martin Schneiderrel; b) 2007. szeptember 4-én Medebach-ban (Németország) letartóztatták és 2007. szeptember 5-e óta őrizetben van Németországban (2008. október). |
IRÁNYELVEK
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/62 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/110/EK IRÁNYELVE
(2008. december 16.)
a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
A vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások egységes piacának létrehozását célzó erőfeszítések folytatása érdekében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2004/49/EK irányelvet (3), amely a vasutak biztonságára vonatkozó közös keretszabályozást hoz létre. |
(2) |
A közösségi vasúti rendszer új vagy korszerűsített részei tekintetében a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv (4) és a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), a használatban lévő járművek tekintetében pedig a 2004/49/EK irányelv foglalkozott eredetileg a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezési eljárásaival. A jobb szabályozással összhangban, valamint a közösségi jogszabályok egyszerűsítése és korszerűsítése céljából a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó valamennyi rendelkezést egyetlen jogi aktusba kell foglalni. Következésképpen a 2004/49/EK irányelv jelenlegi 14. cikkét el kell hagyni, a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv helyébe lépő, a Közösségben a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (átdolgozás) (6) (a továbbiakban: a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv) pedig ki kell egészíteni a már használatban lévő járművek üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó új rendelkezéssel. |
(3) |
Az 1999. évi nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) 2006. július 1-jei hatályba lépése új szabályokat vezetett be a járművek használatára vonatkozó szerződések tekintetében. Az egyezményhez csatolt CUV-függelék (egységes szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett járművekre vonatkozó szerződésekre) értelmében a kocsik üzembentartói többé nem kötelesek nyilvántartásba vetetni a kocsikat egy vasúttársaságnál. A vasúttársaságok közötti korábbi „Regolamento Internazionale Veicoli” (RIV) megállapodás (szabályzat a nemzetközi forgalomban a kölcsönös teherkocsi használatról) megszűnt, és annak részben a vasúttársaságok és a kocsik üzembentartói közötti új, magán- és önkéntes megállapodás (általános szerződési feltételek a vasúti kocsik használatáról, GCU) lépett a helyébe, amely értelmében az utóbbiak felelnek a kocsijaik karbantartásáért. E módosítások tükrözése és a vasúttársaságok biztonsági tanúsítványai tekintetében a 2004/49/EK irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében meg kell határozni az „üzembentartó” és a „karbantartásért felelős szervezet” fogalmát, valamint az e szervezetek és a vasúttársaságok közötti kapcsolatot. |
(4) |
Az „üzembentartó” fogalommeghatározásának a lehető legközelebb kell állnia az 1999. évi COTIF-egyezményben használt fogalommeghatározáshoz. Számos szervezet lehet jármű-üzembentartó, így például a tulajdonos, egy kocsiparkkal üzletelő társaság, egy vasúttársaságnak járműveket haszonbérbe adó társaság, egy vasúttársaság, illetve az infrastruktúrája karbantartása céljából járműveket alkalmazó infrastruktúra-működtető. E szervezetek felelnek a járművekért, azoknak a vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők által szállítóeszközként való használata tekintetében. A félreértések elkerülése érdekében az üzembentartót egyértelmű módon nyilvántartásba kell venni a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 33. cikkében meghatározott nemzeti járműnyilvántartásban. |
(5) |
A meglévő vasúti jogszabályokkal való összhang biztosítása, illetve a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a muzeális, a múzeumi és a turista vasutakat kizárják ezen irányelv hatálya alól. |
(6) |
Egy jármű üzembe helyezése vagy a hálózaton való használata előtt a nemzeti járműnyilvántartásban meg kell határozni a karbantartásáért felelős szervezetet. A karbantartásért felelős szervezet lehet vasúttársaság, infrastruktúra-működtető vagy üzembentartó. |
(7) |
Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, amely szerint azonosítaniuk kell a karbantartásért felelős szervezetet, illetve azt alternatív intézkedések révén tanúsítaniuk kell harmadik országokban nyilvántartásba vett és az adott ország előírásainak megfelelően karbantartott járművek esetében, továbbá a Közösség fő vasútvonalainak nyomtávjától eltérő nyomtávú hálózatokon vagy vonalakon használt járművek esetében, amelyekre vonatkozóan a karbantartásért felelős szervezet azonosításának teljesítését alternatív módon harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások biztosítják, valamint a muzeális, a múzeumi és a turistavasutak által vagy, különleges, illetve katonai felszerelési szállítmányok céljára használt és a nemzeti biztonsági hatóság eseti, a szolgáltatás elvégzése előtt megszerzendő engedélyéhez kötött járművek esetében. Ezekben az esetekben az érintett tagállamnak lehetővé kell tenni, hogy az illetékessége alá tartozó hálózaton elfogadhasson járműveket a hozzájuk rendelt, karbantartásért felelős szervezet, illetve annak tanúsítványa nélkül is. Az ilyen eltérésekhez azonban az érintett tagállam alaki határozatára, valamint az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által a biztonsággal kapcsolatos teljesítményről szóló jelentés keretében végzett elemzésre van szükség. |
(8) |
Amikor egy vasúttársaság vagy infrastruktúra-működtető olyan járműveket használ, amelyek tekintetében nem vettek nyilvántartásba karbantartásért felelős szervezetet vagy az nem rendelkezik tanúsítvánnyal, az ilyen jármű használatához kapcsolódó valamennyi kockázatot a vasúttársaságnak vagy az infrastruktúra-működtetőnek kell kezelnie. A vasúttársaság vagy infrastruktúra-kezelő a biztonsági rendszerére vonatkozó tanúsítvány révén, illetve adott esetben saját biztonsági tanúsítása vagy engedélye révén bizonyítja, hogy képes a kockázatok kezelésére. |
(9) |
Tehervagonok esetében a karbantartásért felelős szervezetet az Ügynökség által kidolgozandó és a Bizottság által elfogadandó rendszer alapján kell tanúsítani. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet vasúttársaság vagy infrastruktúra-működtető, ezt a tanúsítási eljárást bele kell foglalni a biztonsági tanúsítvány vagy engedély kiállítása céljából végzett eljárásba. Az ilyen szervezet számára kiállított tanúsítvány garantálja, hogy a szervezet a felelőssége alá tartozó valamennyi tehervagon vonatkozásában megfelel ezen irányelv karbantartási követelményeinek. A tanúsítvány a Közösség egész területén érvényes, és annak a testületnek kell kiadnia, amely képes az e szervezetek által létrehozott karbantartási rendszerek ellenőrzésére. Mivel a tehervagonokat gyakran használják nemzetközi forgalomban, és mivel a karbantartásért felelős szervezetek nem egyetlen tagállamban található műhelyekben kívánják elvégezni a karbantartást, a tanúsító testületnek képesnek kell lennie arra, hogy ellenőrzéseit a Közösség teljes területén végezze. |
(10) |
A karbantartási követelmények kidolgozására a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv összefüggésében kerül sor, elsősorban a „gördülőállomány”-ra vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) részeként. Ezen irányelv hatályba lépésének következtében biztosítani kell az ÁME és a karbantartásért felelős szervezetre vonatkozó, a Bizottság által elfogadandó tanúsítási követelmények közötti koherenciát. A Bizottság ezt adott esetben a vonatkozó ÁME módosítása útján hajtja végre, a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben előírt eljárás alkalmazásával. |
(11) |
Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a közösségi vasutak biztonságának további javítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(12) |
A 2004/49/EK irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni. |
(13) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a 2004/49/EK irányelv mellékleteinek felülvizsgálatára és kiigazítására, a közös biztonsági módszerek és a közös biztonsági célkitűzések elfogadására és felülvizsgálatára, valamint egy karbantartási tanúsítási rendszer létrehozására is. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/49/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(14) |
Azon tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek vasúti rendszerrel, és erre a közeljövőben sincs kilátás, ezen irányelv átültetése és végrehajtása aránytalan és értelmetlen kötelezettséget róna. Ezért az ilyen tagállamokat arra az időre, amíg nem rendelkeznek vasúti rendszerrel mentesíteni kell ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának kötelezettsége alól. |
(15) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé. |
(16) |
Következésképpen a 2004/49/EK irányelvet módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Módosítások
A 2004/49/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (2) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:
|
2. |
A 3. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:
|
3. |
A 4. cikk (4) bekezdésében a „kocsik üzemeltetőinek” kifejezés helyébe az „az üzembentartóinak” kifejezés lép. |
4. |
Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) 2009. április 30. előtt felül kell vizsgálni az I. mellékletet, különösen annak érdekében, hogy az tartalmazza a közös biztonsági mutatók közös meghatározásait és a balesetek költségei kiszámításának közös módszereit. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
5. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
6. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A szövegbe a következő cikket kell beilleszteni: „14a. cikk A járművek karbantartása (1) Az üzembe helyezése vagy a hálózaton való használata előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy hozzárendelt karbantartásért felelős szervezettel, amelyet a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartásba kell venni a vasúti kölcsönös átjárhatósági irányelv 33 cikkének megfelelően. (2) A karbantartásért felelős szervezet vasúttársaság, infrastruktúra-működtető vagy üzembentartó lehet. (3) A vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők 4. cikkben előírt, a vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó feladatának sérelme nélkül a szervezet egy karbantartási rendszer révén biztosítja, hogy a járművek, amelyek karbantartásáért felelős, biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek érdekében a karbantartásért felelős szervezet biztosítja, hogy a járművek karbantartása az alábbiakkal összhangban történjék:
A karbantartást a karbantartásért felelős szervezet saját maga, vagy a szerződött karbantartó műhelyek segítségével végzi. (4) A tehervagonok esetében minden karbantartásért felelős szervezetnek rendelkeznie kell egy, az 5. cikknek megfelelően vagy a biztonsági hatóság által akkreditált vagy elismert szerv által kibocsátott tanúsítvánnyal. Az akkreditációs folyamatnak az EN 45000 sorozatú európai szabványokhoz hasonló, a függetlenségre, hozzáértésre és pártatlanságra vonatkozó követelményeken kell alapulnia Az elismerési folyamatnak szintén a függetlenségre, hozzáértésre és pártatlanságra vonatkozó követelményeken kell alapulnia. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet egy vasúttársaság vagy egy infrastruktúra-működtető, az 5. cikk értelmében elfogadandó követelményeknek való megfelelést az érintett nemzeti biztonsági hatóság ellenőrzi a 10. vagy 11. cikkben említett eljárások alapján, és azt az említett eljárásokban meghatározott tanúsítványokkal erősíti meg. (5) A Bizottság az Ügynökség ajánlása alapján 2010. december 24-ig intézkedést fogad el a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezet tanúsítási rendszerének létrehozására. Az e rendszer alapján megadott tanúsítványok megerősítik a (3) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelést. Az intézkedés magában foglalja az alábbiakra vonatkozó követelményeket:
Az ezen az irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság az Ügynökség ajánlása alapján 2018. december 24-ig felülvizsgálja ezen intézkedést annak érdekében, hogy az minden járműre kiterjedjen, és hogy szükség esetén naprakésszé tegye a tehervagonok karbantartásával kapcsolatban alkalmazandó tanúsítási rendszert. (6) Az 5. cikknek megfelelően megadott tanúsítványok a Közösség egész területén érvényesek. (7) Az Ügynökség legkésőbb az adott intézkedés hatálybalépését követő három éven belül a Bizottságnak benyújtott jelentésben értékeli az (5) bekezdésnek megfelelően végrehajtott tanúsítási folyamatot. (8) A következő esetekben a tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a karbantartásáért felelős szervezetek azonosítására és tanúsítására vonatkozó kötelezettségeiknek alternatív intézkedésekkel tesznek eleget:
Az ilyen alternatív intézkedéseket az érintett nemzeti biztonsági hatóság által megadott eltérések segítségével kell végrehajtani:
Az ilyen eltéréseket az ezen irányelv 18. cikkében említett éves jelentésben fel kell tüntetni és meg kell indokolni. Amennyiben megállapítható, hogy felesleges biztonsági kockázatnak teszik ki a közösségi vasúti hálózatot, az Ügynökség erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság kapcsolatba lép az érintett felekkel, és adott esetben felszólítja a tagállamot az eltérést biztosító határozat visszavonására.” |
9. |
A 16. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
10. |
A (18) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
|
11. |
A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép: „26. cikk A mellékletek kiigazítása A mellékleteket hozzá kell igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
12. |
A 27. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A II. melléklet 3. pontját el kell hagyni. |
2. cikk
Végrehajtás és átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2010. december 24-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak a Ciprusi Köztársaságra és a Máltai Köztársaságra, mindaddig, amíg területükön nem hoznak létre vasúti rendszert.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
(1) HL C 256., 2007.10.27., 39. o.
(2) Az Európai Parlament 2007. november 29-i véleménye (HL C 297. E, 2008.11.20., 133. o.), a Tanács 2008. március 3-i közös álláspontja (HL C 122. E, 2008.5.20., 10. o.) és az Európai Parlament 2008. július 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2008. december 1-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (Vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.) Helyesbítve: HL L 220., 2004.6.21., 16. o.
(4) HL L 235., 1996.9.17., 6. o.
(5) HL L 110., 2001.4.20., 1. o.
(6) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.
(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(8) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(9) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.”
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/68 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/112/EK IRÁNYELVE
(2008. december 16.)
a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére és 175. cikkének (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezik az anyagok és keverékek osztályozásának, címkézésének és csomagolásának a Közösségen belüli harmonizálásáról. A rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (4), valamint a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) helyébe lép. |
(2) |
Az 1272/2008/EK rendelet a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv tapasztalataira épít és átveszi a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerében (GHS) az anyagok és keverékek osztályozására és címkézésére az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül nemzetközi szinten elfogadott kritériumokat. |
(3) |
A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv osztályozásra és címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezései más közösségi jogszabályok alkalmazását is szolgálják, úgy mint a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv (6), a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelv (7), a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelv (8), az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (9), az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) és a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2004. április 21-i 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11). |
(4) |
A GHS-kritériumoknak a közösségi jogszabályokba való átvétele olyan új veszélyességi osztályok és kategóriák bevezetéséhez vezet, amelyek csupán részlegesen felelnek meg a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvben előírt osztályozási és címkézési megoldásoknak. A régiről az új osztályozási és címkézési rendszerre való áttérés potenciális hatásainak elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, a 2000/53/EK és a 2002/96/EK irányelv osztályozási kritériumaira való hivatkozásoknak az 1272/2008/EK rendelettel bevezetett új rendszerhez való hozzáigazításával az érintett jogszabályok hatályát fenn kell tartani. |
(5) |
Szükség van a 76/768/EGK irányelvnek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (12) való hozzáigazítására is. |
(6) |
Indokolt, hogy az 1999/13/EK irányelvet összhangba hozzák az R40 R-mondatnak a 67/548/EGK irányelv szerinti két új R40 és R68 R-mondattal való felváltásával, hogy biztosítsák az 1272/2008/EK rendeletben előírt figyelmeztető mondatra való helyes áttérést. |
(7) |
A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvben szereplő osztályozási kritériumokról való áttérés 2015. június 1-ig teljes mértékben megtörténik. A kozmetikumok, játékok, festékek, lakkok, járműfelület-javító anyagok, járművek, villamossági és elektronikai termékek gyártói az 1272/2008/EK rendelet értelmében vett gyártók, importőrök vagy továbbfelhasználók, csakúgy, mint azok a gazdasági szereplők, amelyek tevékenységét az 1999/13/EK irányelv szabályozza. Valamennyiük számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvből következő átmenetre vonatkozó stratégiájuk kidolgozásához az 1272/2008/EK rendeletben előírttal azonos időtartam álljon rendelkezésükre. |
(8) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (13) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében táblázatokat készítsenek, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és e táblázatokat tegyék közzé. |
(9) |
A 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK, a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és a 2004/42/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 76/768/EGK irányelv módosításai
A 76/768/EGK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1907/2006/EK rendelet 2006. december 30-i változata 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „készítmény” vagy „készítmények” szó helyébe a „keverék”, illetve „keverékek” szavak lépnek az egész szövegben. |
2. |
A 4a. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
2010. december 1-től a 4b. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4b. cikk Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) VI. mellékletének 3. része alapján az 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó karcinogénnek, csírasejtmutagénnek vagy reproduktív toxicitással rendelkezőnek minősített anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása tilos. A Bizottság e célból a 10. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően meghozza a szükséges intézkedéseket. Valamely, a 2. kategóriába sorolt anyag akkor használható fel kozmetikai termékekben, ha az anyagot a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (Scientific Committee on Consumer Safety: SCCS) értékelte és azt a kozmetikai termékekben való felhasználásra elfogadhatónak találta. |
4. |
2010. december 1-től a 7a. cikk (1) bekezdésében a h) pont második albekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az a) pont szerint előírt, a nagyközönség számára hozzáférhetővé teendő mennyiségi információkat az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott, alábbi veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyagokra korlátozzák:
|
5. |
A IX. mellékletben az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Ez a melléklet felsorolja azokat a rendelkezésre álló, a Közös Kutatóközpontnak az Alternatív Módszerek Validálásával Foglalkozó Európai Központja (ECVAM) által jóváhagyott alternatív módszereket, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek, és amelyek nincsenek felsorolva a 440/2008/EK rendeletben.” |
2. cikk
A 88/378/EGK irányelv módosításai
A 88/378/EGK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1907/2006/EK rendelet 2006. december 30-i változatának 3. cikk (2) bekezdése értelmében vett „készítmény” vagy „készítmények” szavak helyébe a „keverék”, illetve „keverékek” szavak lépnek az egész szövegben. |
2. |
2010. december 1-től a II. melléklet II. része 2. szakaszának b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
|
3. |
2015. június 1-től a II. melléklet II. része 2. szakaszának b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
|
4. |
2010. december 1-től a II. melléklet II. részének 3. szakaszában a 3. pont első bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
|
5. |
2015. június 1-től a II. melléklet II. részének 3. szakaszában a 3. pont első bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
|
6. |
2010. december 1-től a IV. melléklet 4. szakaszának címe és a) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „4. Veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó játékok. Kémiai játékok.
figyelmeztet ezen anyagok vagy keverékek veszélyes jellegére, és jelzi azokat az óvintézkedéseket, amelyek segítségével a használó elkerülheti a velük kapcsolatos veszélyeket, amelyeket játéktípusonként röviden összefoglalnak. Továbbá leírják, hogy az ilyen típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játék kisgyermekek számára nem hozzáférhető helyen tartandó.” |
7. |
2015. június 1-től a IV. melléklet 4. szakaszának címe és a) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „4. Veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó játékok. Kémiai játékok.
figyelmeztet ezen anyagok vagy keverékek veszélyes jellegére, és jelzi azokat az óvintézkedéseket, amelyek segítségével a használó elkerülheti a velük kapcsolatos veszélyeket, amelyeket játéktípusonként röviden összefoglalnak. Továbbá leírják, hogy az ilyen típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játék kisgyermekek számára nem hozzáférhető helyen tartandó.” |
3. cikk
Az 1999/13/EK irányelv módosításai
Az 1999/13/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1907/2006/EK rendelet 2006. december 30-i változatának 3. cikk (2) bekezdése értelmében vett „készítmény” vagy „készítmények” szavak helyébe a „keverék”, illetve „keverékek” szavak lépnek az egész szövegben. |
2. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
4. cikk
A 2000/53/EK irányelv módosítása
2010. december 1-től a 2000/53/EK irányelv 2. cikkének 11. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„11. |
»veszélyes anyag«: minden olyan anyag, amely megfelel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) I. mellékletében meghatározott, alábbi veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
|
5. cikk
A 2002/96/EK irányelv módosításai
A 2002/96/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1907/2006/EK rendelet 2006. december 30-i változatának 3. cikke (2) bekezdése értelmében vett „készítmény” vagy „készítmények” szavak helyébe a „keverék”, illetve „keverékek” szó lép az egész szövegben. |
2. |
2010. december 1-től a 3. cikk l) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
2015. június 1-től a 3. cikk l) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A II. melléklet 1. szakaszában a tizenharmadik francia bekezdés helyére az alábbi szöveg lép:
|
6. cikk
A 2004/42/EK irányelv módosítása
A 2004/42/EK irányelv 2. cikke a következőképpen módosul:
a) |
a (3) bekezdésben a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép; |
b) |
a (8) bekezdésben a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép. |
7. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok 2010. április 1-ig elfogadják és kihirdetik az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e rendelkezések szövegéről.
Ezeket a rendelkezéseket 2010. június 1-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen fogadnak el.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
9. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
(1) HL C 120., 2008.5.16., 50. o.
(2) Az Európai Parlament 2008. szeptember 3-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. november 28-i határozata.
(3) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
(4) HL 196., 1967.8.16., 1. o.
(5) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.
(6) HL L 262., 1976.9.27., 169. o.
(7) HL L 187., 1988.7.16., 1. o.
(8) HL L 85., 1999.3.29., 1. o.
(9) HL L 269., 2000.10.21., 34. o.
(10) HL L 37., 2003.2.13., 24. o.
(11) HL L 143., 2004.4.30., 87. o.
(12) HL L 396., 2006.12.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.
(13) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(14) HL L 142., 2008.5.31., 1. o.”
(15) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
(16) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
(17) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
(18) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.”
(19) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”;
(20) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”;
(21) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
(22) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.
(23) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
(24) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/75 |
A TANÁCS 2008/114/EK IRÁNYELVE
(2008. december 8.)
az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),
mivel:
(1) |
2004 júniusában az Európai Tanács egy, a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó átfogó stratégia elkészítését kérte. Ezt követően a Bizottság 2004. október 20-án közleményt fogadott el „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” címmel, amely javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és reagálást javítani a kritikus infrastruktúrákat érintő terrortámadások tekintetében. |
(2) |
2005. november 17-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról, amely választási lehetőségeket nyújtott a program, valamint a kritikus infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának kidolgozásához. A zöld könyvre adott válaszok hangsúlyozták a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos közösségi keret felállításában rejlő hozzáadott értéket. Elismerték továbbá annak szükségességét, hogy Európában növelni kell a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló kapacitást, valamint segíteni kell a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhetőség csökkentését. Hangsúlyozták a szubszidiaritás, az arányosság és a kiegészítő jelleg mint legfőbb elvek fontosságát, valamint a szereplőkkel folytatott párbeszéd jelentőségét. |
(3) |
2005 decemberében a Bel- és Igazságügyi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (European Programme for Critical Infrastructure Protection – a továbbiakban: az EPCIP), és úgy döntött, hogy a programnak összveszély-megközelítésen kell alapulnia, elsőbbséget adva a terrorizmusból eredő veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatban figyelembe kell venni az ember által okozott technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, azonban a terrorveszélynek kell elsőbbséget adni. |
(4) |
2007 áprilisában a Tanács következtetéseket fogadott el az EPCIP-ről, melyben újfent hangsúlyozta a tagállamok alapvető felelősségét az országhatárokon belül található kritikus infrastruktúrák védelmének megszervezése terén, továbbá üdvözölte a Bizottságnak az európai kritikus infrastruktúrák (European Critical Infrastructure – a továbbiakban: az ECI) azonosítására és kijelölésére, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésére vonatkozó európai eljárás kialakítására irányuló erőfeszítéseit. |
(5) |
Ez az irányelv az első lépést jelenti az ECI-k azonosítása és kijelölése, valamint védelmük javítása szükségességének értékelése terén alkalmazott fokozatos megközelítésben. Ez az irányelv az energiaágazatra és a közlekedési ágazatra összpontosít, és felülvizsgálatára hatásának és annak értékelése céljából kerül sor, hogy szükséges-e más ágazatokat is – többek között az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatát – az irányelv hatálya alá vonni. |
(6) |
Az ECI-k védelmének elsődleges és végső felelőssége a tagállamokat és az infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetőit terheli. |
(7) |
A Közösségben számos olyan kritikus infrastruktúra van, amelyek működési zavara vagy megsemmisítése több tagállamban is komoly következményekkel járna. Ilyen következmények lehetnek az összekapcsolt infrastruktúrák közötti kölcsönös függőségből eredő, határokon átnyúló, több ágazatot érintő hatások. Az ilyen ECI-ket közös eljárással kell azonosítani és kijelölni. A rájuk vonatkozó biztonsági követelmények értékelését közös minimumszabályok alapján kell elvégezni. A kritikus infrastruktúrák védelme területén a tagállamok közötti kétoldalú együttműködési rendszerek jól megalapozott és hatékony eszközt jelentenek a határokon átnyúló kritikus infrastruktúrák kezelésében. Az EPCIP-nek ilyen együttműködésre kell épülnie. Valamely infrastruktúra ECI-ként való kijelölésére vonatkozó információt megfelelő szinten kell minősíteni a meglévő közösségi és tagállami jogszabályokkal összhangban. |
(8) |
Mivel a különböző ágazatok a kritikus infrastruktúrák védelme területén különböző tapasztalatokkal, szakértelemmel és igényekkel rendelkeznek, a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó közösségi megközelítés kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni az ágazati sajátosságokat és a fennálló ágazati intézkedéseket, ideértve a közösségi, nemzeti és regionális szinten már meglévő intézkedéseket, valamint adott esetben a kritikus infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői között már létrejött, határokon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat is. Tekintettel arra, hogy a magánszektor igen jelentős mértékben vesz részt a kockázatok figyelemmel kísérésében és kezelésében, a működési folytonosság tervezésében és a katasztrófa utáni helyreállításban, a közösségi megközelítésnek ösztönöznie kell a magánszektor teljes bevonását. |
(9) |
Az energiaágazatban, különösen (a villamosenergia-ellátás tekintetében) a villamosenergia-termelési és -továbbítási módszerek vonatkozásában a villamosenergia-termelés adott esetben magában foglalhatja az atomerőművek villamosenergia-továbbításra szolgáló részeit, viszont a nukleáris energiára vonatkozó megfelelő jogszabályok – többek között a szerződések és a közösségi jog – hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemeket nem. |
(10) |
Ezen irányelv kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket közösségi és tagállami szinten egyaránt. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat, azokat továbbra is alkalmazni kell, és e mechanizmusok hozzájárulnak majd ezen irányelv átfogó végrehajtásához. A különböző jogi aktusok vagy rendelkezések közötti átfedéseket és ellentmondásokat el kell kerülni. |
(11) |
Valamennyi kijelölt ECI tekintetében gondoskodni kell arról, hogy létezzen egy üzemeltetői biztonsági terv (Operator Security Plan – a továbbiakban: az OSP), vagy ezzel egyenértékű olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre, amelyek magukban foglalják a jelentős eszközök meghatározását, kockázatértékelést, valamint az ellenintézkedések és -eljárások meghatározását, kiválasztását és rangsorolását. A felesleges munka és az átfedések elkerülése érdekében az egyes tagállamoknak első lépésként fel kell mérniük, hogy a kijelölt ECI-k tulajdonosai/üzemeltetői rendelkeznek-e megfelelő OSP-kkel vagy bevezettek-e hasonló jellegű intézkedéseket. Amennyiben ilyen terv nem létezik, az egyes tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket a megfelelő intézkedések bevezetésére. A tagállamok maguk döntik el, hogy milyen intézkedést tartanak a legalkalmasabbnak az OSP-k kidolgozására. |
(12) |
Azok az intézkedések, elvek és iránymutatások, köztük közösségi intézkedések és a kétoldalú és/vagy többoldalú együttműködési rendszerek is, amelyek rendelkeznek az OSP-hez hasonló vagy azzal egyenértékű tervről, vagy rendelkeznek biztonsági összekötő tisztviselő vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személy alkalmazásáról, úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek ezen irányelvben foglalt, az OSP-re, illetőleg a biztonsági összekötő tisztviselőre vonatkozó követelményeknek. |
(13) |
Valamennyi kijelölt ECI tekintetében gondoskodni kell egy biztonsági összekötő tisztviselő kijelöléséről a kritikus infrastruktúrák védelméért felelős megfelelő nemzeti hatóságokkal való együttműködés és kapcsolattartás megkönnyítése érdekében. A felesleges munka és az átfedések elkerülése érdekében az egyes tagállamoknak első lépésként fel kell mérniük, hogy a kijelölt ECI-k tulajdonosai/üzemeltetői alkalmaznak-e már biztonsági összekötő tisztviselőt vagy egy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személyt. Amennyiben nem, az egyes tagállamok megteszik a szükséges lépéseket a megfelelő intézkedések foganatosítása érdekében. A tagállamok maguk döntik el, hogy milyen intézkedést tartanak legalkalmasabbnak a biztonsági összekötő tisztviselők kijelölésére. |
(14) |
Az egyes ágazatokat jellemző sebezhetőségi pontok, veszélyek és kockázatok hatékony azonosítása egyaránt megköveteli az ECI-k tulajdonosai/üzemeltetői és a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikációt. Minden tagállamnak információt kell gyűjtenie a területén található ECI-kről. A tagállamoknak általános információkkal kell szolgálniuk a Bizottság számára az azon ágazatokat jellemző sebezhetőségi pontokra, veszélyekre és kockázatokra vonatkozóan, amely ágazatokban ECI-t azonosítottak, ideértve adott esetben az ilyen ECI-k fejlesztésének lehetőségére, valamint az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségre vonatkozó információkat is, és szükség esetén ezen információk alapján lehetne kidolgozni az ECI-k védelmének javítására irányuló konkrét bizottsági javaslatokat. |
(15) |
Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az ECI-k védelmét javítani, közös módszereket lehet kidolgozni az infrastrukturális eszközök sebezhetőségi pontjainak, valamint az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak az azonosítására és osztályozására. |
(16) |
Az ECI-k tulajdonosai/üzemeltetői számára hozzáférést kell biztosítani a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos legjobb gyakorlatokhoz és módszerekhez, elsősorban az érintett tagállami hatóságokon keresztül. |
(17) |
Az ECI-k hatékony védelme nemzeti és közösségi szinten egyaránt megköveteli a kommunikációt, a koordinációt és az együttműködést. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha valamennyi tagállam az európai kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó kapcsolattartó pontot nevez ki (European Critical Infrastructure Protection Contact Point – a továbbiakban: az ECIP kapcsolattartó pont), amely az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdéseket nemzeti szinten, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal is koordinálja. |
(18) |
Az európai kritikus infrastruktúrák védelmét célzó tevékenységek olyan területeken történő kidolgozása érdekében, amelyek megkívánják az információk bizonyos mértékű minősítését, helyénvaló ezen irányelv keretében következetes és biztonságos információcserét biztosítani. Fontos az alkalmazandó nemzeti jog vagy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti titokvédelemről szóló szabályok betartása a kritikus infrastrukturális eszközökre vonatkozó olyan konkrét adatok tekintetében, amelyek felhasználhatók a kritikus infrastrukturális létesítményeket elfogadhatatlan mértékben sújtó cselekmények tervezése és kivitelezése során. A minősített információt a vonatkozó közösségi és tagállami jogszabályoknak megfelelően kell védeni. Az egyes tagállamoknak és a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a dokumentum kibocsátója által adott biztonsági minősítést. |
(19) |
Az ECI-kkel kapcsolatos információcserének a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia. Az információcsere olyan bizalmi viszonyt követel, amelyben a vállalatok és szervezetek tudják, hogy érzékeny és bizalmas adataik megfelelő védelmet kapnak. |
(20) |
Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen azt, hogy eljárás jöjjön létre az ECI-k azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítés alakuljon ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(21) |
Ezen irányelv tiszteletben tartja azon alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv eljárást hoz létre az európai kritikus infrastruktúrák (European Critical Infrastructures – a továbbiakban: az ECI) azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékelésére vonatkozóan, hogy a személyek védelméhez való hozzájárulás érdekében szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) |
„kritikus infrastruktúra”: a tagállamokban található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban; |
b) |
„európai kritikus infrastruktúra” vagy „ECI”: a tagállamokban található olyan kritikus infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatással lenne legalább két tagállamra. A hatás jelentőségét a horizontális kritériumok alapján kell értékelni. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből erednek; |
c) |
„kockázatelemzés”: a vonatkozó fenyegetettségi forgatókönyvek vizsgálata a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott potenciális hatásnak az értékelése céljából; |
d) |
„a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos érzékeny információk”: valamely kritikus infrastruktúrára vonatkozó olyan adatok, amelyek – nyilvánosságra hozataluk esetén – felhasználhatók olyan tervekhez és cselekményekhez, amelyek kritikus infrastrukturális létesítmények megzavarására vagy megsemmisítésére irányulnak; |
e) |
„védelem”: a kritikus infrastruktúra funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat vagy a sebezhetőség megakadályozására, enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység; |
f) |
„az európai kritikus infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői”: azon jogalanyok, akik a beruházásokért és/vagy az ezen irányelv szerint ECI-nek kijelölt konkrét eszközök, rendszerek vagy azok részei napi működéséért és az azokba történő beruházásért felelősek. |
3. cikk
Az ECI-k azonosítása
(1) Az egyes tagállamok a III. mellékletben előírt eljárásnak megfelelően meghatározzák azokat a potenciális ECI-ket, amelyek megfelelnek a horizontális és ágazati kritériumoknak, valamint a 2. cikk a) és b) pontjában foglalt meghatározásoknak.
A Bizottság – kérésükre – segítheti a tagállamokat a potenciális ECI-k beazonosításában.
A Bizottság felhívhatja az érintett tagállamok figyelmét az olyan potenciális kritikus infrastruktúra meglétére, amely úgy tekinthető, hogy kielégíti az ECI-nek történő kijelölés feltételeit.
Az egyes tagállamok és a Bizottság állandó jelleggel folytatják a potenciális ECI-k beazonosítását.
(2) Az (1) bekezdésben említett horizontális kritériumok közé a következők tartoznak:
a) |
a veszteségek kritériuma (a halottak és sebesültek feltételezhető száma alapján); |
b) |
a gazdasági hatás kritériuma (a gazdasági veszteség és/vagy a termékek, illetve szolgáltatások romlásának mértéke alapján, ideértve a várható környezeti hatásokat is); |
c) |
a társadalmi hatás kritériuma (a közbizalomra tett hatás, a fizikai szenvedés és a mindennapi élet rendjének felborulása alapján értékelve; beleértve az alapvető szolgáltatások veszteségeit is). |
A horizontális kritériumok küszöbértékeit az adott infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése következményeinek súlyossága alapján kell meghatározni. A horizontális kritériumokra vonatkozó konkrét küszöbértékeket az adott kritikus infrastruktúrában érintett tagállamok eseti alapon határozzák meg. Az egyes tagállamok minden évben tájékoztatják a Bizottságot azon infrastruktúrák ágazatonkénti számáról, amelyek tekintetében a horizontális kritériumok küszöbértékeivel kapcsolatban megbeszéléseket folytattak.
Az ágazati kritériumok esetében figyelembe kell venni az ECI-vel rendelkező egyes ágazatok jellegzetességeit.
A Bizottság a tagállamokkal együtt iránymutatásokat dolgoz ki a horizontális és ágazati kritériumok alkalmazására, valamint az ECI-k azonosítása során alkalmazandó küszöbértékek hozzávetőleges értékére vonatkozóan. Ezek a kritériumok minősített információk. Ezen iránymutatások követése tetszőleges a tagállamok számára.
(3) Az ezen irányelv végrehajtásában érintett ágazatok az energiaágazat és a közlekedési ágazat. Az alágazatokat az I. melléklet tartalmazza.
Amennyiben célszerűnek tűnik, az ezen irányelv 11. cikkében előírt felülvizsgálat kapcsán meghatározhatók további olyan ágazatok is, amelyek tekintetében ezt az irányelvet végre kell hajtani. Elsőbbséget kell biztosítani az IKT ágazatának.
4. cikk
Az ECI-k kijelölése
(1) Valamennyi tagállam ellátja a többi olyan tagállamot, amelyre egy adott potenciális ECI jelentős hatással lehet, az infrastruktúra beazonosításához szükséges információkkal, valamint tájékoztatja arról, hogy miért jelölte azt ki ECI-nek.
(2) Valamennyi olyan tagállam, amelynek területén potenciális ECI található, két- és/vagy többoldalú megbeszéléseket folytat a többi olyan tagállammal, amelyre a potenciális ECI jelentős hatással lehet. A Bizottság részt vehet ezeken a megbeszéléseken, azonban nem lesz hozzáférése olyan részletességű információhoz, amely lehetővé tenné egy adott infrastruktúra egyértelmű beazonosítását.
Ha egy tagállam megalapozottan úgy véli, hogy a potenciális ECI jelentős hatással lehet rá, de az a tagállam, amelynek a területén a potenciális ECI található, nem jelölte meg ilyenként, tájékoztathatja a Bizottságot arról a kívánságáról, hogy vonják be a kérdéssel kapcsolatos két- és/vagy többoldalú megbeszélésekbe. A Bizottság erről a kérésről haladéktalanul tájékoztatja azt a tagállamot, amelynek területén a potenciális ECI elhelyezkedik, és törekszik az érintettek közötti megállapodás előmozdítására.
(3) Az a tagállam, amelynek területén a potenciális ECI elhelyezkedik, az infrastruktúrát azt követően minősíti ECI-nek, hogy erről az adott tagállam és azon tagállamok, amelyekre az infrastruktúra jelentős hatást gyakorolhat, megállapodtak.
Szükséges azon tagállam beleegyezése, amelynek területén az ECI-nek kijelölendő infrastruktúra található.
(4) Az a tagállam, amelynek területén egy kijelölt ECI található, évente tájékoztatja a Bizottságot az ECI-nek minősített infrastruktúrák ágazatonkénti számáról, valamint azon tagállamok számáról, amelyek az egyes kijelölt ECI-ktől függenek. Csak azok a tagállamok ismerhetik egy adott ECI azonosításához szükséges információkat, amelyekre az jelentős hatással lehet.
(5) Az a tagállam, amelynek területén az ECI található, tájékoztatja az infrastruktúra tulajdonosát/üzemeltetőjét annak ECI-vé történt kijelöléséről. Megfelelő szintű minősítéssel kell védeni az arra vonatkozó információt, hogy egy adott infrastruktúrát ECI-nek jelöltek ki.
(6) Az ECI azonosításának és kijelölésének a 3. cikk és ezen cikk szerinti folyamatát 2011. január 12-ig le kell zárni, és rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
5. cikk
Üzemeltetői biztonsági terv
(1) Az üzemeltetői biztonsági tervvel (Operator Security Plan – a továbbiakban: az OSP) kapcsolatos eljárás során azonosítani kell az ECI-k kritikus infrastrukturális eszközeit, és a védelmüket szolgáló meglévő, vagy olyan biztonsági megoldásokat, amelyek kialakítása folyamatban van. A II. melléklet részletezi, hogy minimálisan mit kell figyelembe venni az OSP-vel kapcsolatos eljárás során.
(2) Az egyes tagállamok megvizsgálják, hogy a területükön található kijelölt ECI-k mindegyike rendelkezik-e OSP-vel, vagy alkalmaz-e a II. mellékletben felsorolt kérdésekre irányuló, azzal egyenértékű intézkedéseket. Amennyiben a tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy létezik OSP vagy azzal egyenértékű intézkedés, és azt rendszeresen naprakésszé teszik, további végrehajtási intézkedésre nincs szükség.
(3) Amennyiben a tagállamok arra a megállapításra jutnak, hogy nem készült OSP, illetve nem vezettek be azzal egyenértékű intézkedést, megtesznek minden megfelelőnek ítélt intézkedést annak biztosítására, hogy a II. mellékletben felsorolt kérdésekre irányuló OSP vagy ezzel egyenértékű intézkedés elkészüljön.
Valamennyi tagállam megbizonyosodik arról, hogy a kritikus infrastruktúra ECI-vé nyilvánítását követő egy éven belül kidolgozzák az OSP-t vagy ezzel egyenértékű intézkedést, majd azt rendszeresen felülvizsgálják. Ez az időszak kivételes esetben, a tagállami hatóság beleegyezésével és a Bizottságnak küldött értesítéssel meghosszabbítható.
(4) Amennyiben már léteznek felügyeleti rendelkezések egy adott ECI vonatkozásában, ezeket a rendelkezéseket ez a cikk nem érinti, és az e cikkben említett illetékes tagállami hatóság látja el a létező rendelkezések szerinti felügyeletet.
(5) Az olyan intézkedéseknek, többek között közösségi intézkedéseknek való megfelelés, amelyek egy konkrét ágazatban megkövetelik az OSP-hez hasonló vagy azzal egyenértékű terv meglétét és annak az illetékes hatóság általi felügyeletét, vagy utalnak ezen terv és felügyelet szükségességére, úgy tekintendő, mint amely kielégíti az e cikkben foglalt vagy e cikk alapján elfogadott valamennyi tagállami követelményt. A 3. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazási iránymutatásoknak tartalmazniuk kell az említett intézkedések indikatív jegyzékét.
6. cikk
Biztonsági összekötő tisztviselő
(1) A biztonsági összekötő tisztviselő biztonsági kérdésekben kapcsolattartó pontként szolgál az ECI tulajdonosa/üzemeltetője és az illetékes tagállami hatóság között.
(2) Az egyes tagállamok megvizsgálják, hogy a területükön található kijelölt ECI-k mindegyike alkalmaz-e biztonsági összekötő tisztviselőt vagy egy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személyt. Amennyiben a tagállamok megbizonyosodnak egy biztonsági összekötő tisztviselő vagy egy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személy alkalmazásáról, további végrehajtási intézkedésre nincs szükség.
(3) Amennyiben a tagállamok arra a megállapításra jutnak, hogy nem alkalmaznak biztonsági összekötő tisztviselőt vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személyt valamely kijelölt ECI vonatkozásában, megtesznek minden megfelelőnek ítélt intézkedést annak biztosítására, hogy biztonsági összekötő tisztviselőt vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személyt jelöljenek ki.
(4) Az érintett ECI tekintetében azonosított kockázatokkal és veszélyekkel kapcsolatos releváns információk cseréje céljából valamennyi tagállam megfelelő kommunikációs mechanizmust hoz létre az illetékes tagállami hatóság és a biztonsági összekötő tisztviselő vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személy között. Ez a kommunikációs mechanizmus nem sértheti az érzékeny és minősített információkhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti előírásokat.
(5) Az olyan intézkedéseknek, többek között közösségi intézkedéseknek való megfelelés, amelyek egy konkrét ágazatban megkövetelik egy biztonsági összekötő tisztviselő vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személy alkalmazását, vagy utalnak ennek szükségességére, úgy tekintendő, mint amely kielégíti az e cikkben foglalt vagy e cikk alapján elfogadott valamennyi tagállami követelményt. A 3. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazási iránymutatásoknak tartalmazniuk kell az említett intézkedések indikatív jegyzékét.
7. cikk
Jelentéstétel
(1) Valamennyi tagállam veszélyértékelést végez az ECI-alágazatokra vonatkozóan, a kritikus infrastruktúra adott alágazaton belüli ECI-vé nyilvánítását követő egy éven belül.
(2) Valamennyi tagállam kétévente általános adatokat tartalmazó összefoglaló jelentést küld a Bizottságnak ECI-ágazatonként a 4. cikk értelmében ECI-ként kijelölt és a területükön található ágazatok sebezhetőségi pontjainak, az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak típusairól.
A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben közös mintát dolgozhat ki e jelentésekre.
A jelentést kibocsátó tagállam az általa szükségesnek ítélt szintű minősítéssel látja el valamennyi jelentést.
(3) A (2) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság és a tagállamok ágazatonként felmérik, hogy az ECI-k tekintetében milyen további, közösségi szintű védekezési intézkedésekre lehet szükség. Ezt az eljárást az ezen irányelvnek a 11. cikkben előírt felülvizsgálatával összefüggésben kell végrehajtani.
(4) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben közös módszertani útmutatást dolgozhat ki az ECI-kkel kapcsolatos kockázatelemzésekre vonatkozóan. Ezen iránymutatások követése tetszőleges a tagállamok számára.
8. cikk
Az ECI-k Bizottság általi támogatása
A Bizottság az illetékes tagállami hatóságon keresztül támogatja a kijelölt ECI-k tulajdonosait/üzemeltetőit az elérhető legjobb gyakorlatok és módszerek rendelkezésre bocsátásával, továbbá támogatja a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos új műszaki eredményekre vonatkozó képzést és információcserét.
9. cikk
Az európai kritikus infrastruktúrákvédelmére vonatkozó érzékeny információ
(1) A valamely tagállam vagy a Bizottság nevében ezen irányelv alapján minősített információkat kezelő személyeknek megfelelő szintű biztonsági átvilágításon kell átesniük.
A tagállamok, a Bizottság és az illetékes felügyeleti szervek biztosítják, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz eljuttatott érzékeny információkat kizárólag a kritikus infrastruktúrák védelme céljából használják fel.
(2) E cikket alkalmazni kell az érzékeny témákat megvitató üléseken megosztott, nem írásbeli információkra is.
10. cikk
Az Európai kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó kapcsolattartó pontok
(1) Valamennyi tagállam az európai kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó kapcsolattartó pontot nevez ki (European Critical Infrastructure Protection Contact Point – a továbbiakban: az ECIP kapcsolattartó pont).
(2) Az ECIP kapcsolattartó pont koordinálja az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdéseket a tagállamon belül, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal. Az európai CIP kapcsolattartó pontok kinevezése nem zárja ki, hogy a tagállam más hatóságai is foglalkozzanak az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdésekkel.
11. cikk
Felülvizsgálat
Ezen irányelv felüvizsgálata 2012. január 12-én kezdődik.
12. cikk
Végrehajtás
A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. január 12-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és közlik vele ezen intézkedések szövegét, valamint azoknak ezen irányelvvel való megfelelését.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
13. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
14. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 8-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. KOUCHNER
(1) Az Európai Parlament 2007. július 10-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL C 116., 2007.5.26., 1. o.
(3) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
I. MELLÉKLET
Az ECI-ágazatok listája
Ágazat |
Alágazat |
|||||
|
|
A villamosenergia-termelésre és -továbbításra szolgáló infrastruktúrák és létesítmények a villamosenergia-ellátás tekintetében |
||||
|
Olaj termelése, finomítása, feldolgozása, tárolása és vezetékes szállítása |
|||||
|
Gáz termelése, finomítása, feldolgozása, tárolása és vezetékes szállítása LNG terminálok |
|||||
|
|
|||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
Az ECI-ként kijelölhető kritikus infrastruktúráknak a tagállamok általi azonosítása a 3. cikk alapján történik. Ezért az ECI-ágazatok listája önmagában nem teremt általános kötelezettséget arra, hogy minden egyes ágazatban európai kritikus infrastruktúrát jelöljenek ki.
II. MELLÉKLET
AZ ECI OSP-VEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS
Az OSP azonosítja a kritikus infrastrukturális eszközöket, és a védelmüket szolgáló meglévő, vagy olyan biztonsági megoldásokat, amelyeknek kialakítása folyamatban van. Az ECI OSP-vel kapcsolatos eljárás legalább a következőkre terjed ki:
1. |
a fontos eszközök azonosítása; |
2. |
a főbb fenyegetettségi forgatókönyveken, az egyes eszközök sebezhetőségén és a potenciális hatásokon alapuló kockázatelemzés; és |
3. |
az ellenintézkedések és -eljárások azonosítása, kiválasztása és rangsorolása az alábbiak megkülönböztetésével:
|
III. MELLÉKLET
A 3. cikk alapján ECI-ként kijelölhető kritikus infrastruktúrák tagállamok általi azonosítására vonatkozó eljárás
A 3. cikk előírja, hogy valamennyi tagállamnak azonosítania kell az ECI-ként kijelölhető kritikus infrastruktúrákat. Ezt az eljárást az egyes tagállamok az alábbi egymást követő lépések sorozatán keresztül hajtják végre.
Azon potenciális ECI-k, amelyek nem elégítik ki az alábbi egymást követő lépések valamelyike által támasztott követelményeket, „nem ECI”-nek tekintendők, és rájuk az eljárás nem vonatkozik. Azon potenciális ECI-kre, amelyek megfelelnek a fogalommeghatározásoknak, alkalmazni kell ezen eljárás következő lépéseit.
1. lépés
Az egy ágazaton belüli kritikus infrastruktúrák első körben történő kiválasztása érdekében az egyes tagállamok az ágazati kritériumokat alkalmazzák.
2. lépés
Az 1. lépés alapján beazonosított potenciális ECI-kre az egyes tagállamok a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó, a 2. cikk a) pontjában foglalt fogalommeghatározást alkalmazzák.
A hatás jelentőségét vagy a kritikus infrastruktúrák azonosítására szolgáló nemzeti módszerek alkalmazásával, vagy a horizontális kritériumok alapján állapítják meg, a megfelelő tagállami szinten. A kritikus szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra esetében figyelembe kell venni a lehetséges alternatívákat, valamint a megzavarás/helyreállítás időtartamát is.
3. lépés
Azon potenciális ECI-kre, amelyek megfeleltek ezen eljárás első két lépésének, az egyes tagállamok az ECI-re vonatkozó, a 2. cikk b) pontjában foglalt fogalommeghatározás határon átnyúló jelleggel kapcsolatos elemét alkalmazzák. Azon potenciális ECI-kre, amelyek megfelelnek a fogalommeghatározásnak, az eljárás következő lépését alkalmazzák. A kritikus szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra esetében figyelembe kell venni a lehetséges alternatívákat, valamint a megzavarás/helyreállítás időtartamát is.
4. lépés
Az így megmaradó potenciális ECI-kre az egyes tagállamok a horizontális kritériumokat alkalmazzák. A horizontális kritériumok figyelembe veszik: a hatás súlyosságát; valamint a kritikus szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra esetében a lehetséges alternatívákat, és a megzavarás/helyreállítás időtartamát. Azon potenciális ECI-k, amelyek nem elégítik ki a horizontális kritériumokat, nem tekintendők ECI-nek.
Az ezen eljárásnak megfelelt potenciális ECI-kről csak azon tagállamokat lehet tájékoztatni, amelyeket a potenciális ECI jelentős mértékben érinthet.
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/83 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. december 16.)
harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről
(2008/971/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 19. cikke (1) és (2) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Horvátországban, Kanadában, Norvégiában, Svájcban, Szerbiában, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban az erdészeti szaporítóanyagok minősítésére érvényes nemzeti szabályozás előírja, hogy hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni a vetőmagok begyűjtése és feldolgozása, valamint az ültetési anyagok előállítása során. |
(2) |
E szabályok szerint az alapanyagok engedélyezésére és regisztrálására, valamint ezt követően az alapanyagból a szaporítóanyag előállítására vonatkozó rendszereknek meg kell felelniük az OECD nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó minősítési rendszerének (erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer). E szabályok ezenkívül előírják az „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú vetőmagnak és ültetési anyagnak az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer szerinti hatósági minősítését és a vetőmagcsomagok zárjeggyel való ellátását. |
(3) |
Ezeknek a szabályoknak a vizsgálata kimutatta, hogy az alapanyagok engedélyezési feltételei megfelelnek az 1999/105/EK irányelv előírásainak. A vetőmag minőségére, a fajtisztaságra és az ültetési anyag minőségére vonatkozó feltételek kivételével az e harmadik országokban alkalmazott szabályok továbbá az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal azonos szintű biztosítékot nyújtanak az „azonosított származású” és a „szelektált” kategóriájú vetőmagokra és ültetési anyagokra vonatkozó feltételek tekintetében. Következésképpen a Horvátországban, Kanadában, Norvégiában, Svájcban, Szerbiában, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban az „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú erdészeti anyagok minősítésére érvényes szabályok úgy tekintendők, hogy azok egyenértékűek az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal, feltéve, hogy a vetőmagra és ültetési anyagra vonatkozó kiegészítő feltételek is teljesülnek. |
(4) |
Az említett harmadik országokban érvényes szabályok azonban nem tekinthetők egyenértékűnek a „kiemelt” és a „tesztelt” kategóriák tekintetében, amelyekre az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer nem vonatkozik. Indokolt ezért a határozat egyenértékűségre vonatkozó hatályát az „azonosított származású” és a „szelektált” kategóriájú szaporítóanyagokra korlátozni. |
(5) |
Az 1999/105/EK irányelv fogalommeghatározásait e határozat alkalmazásában is érvényesek a két jogi aktus közötti összhang biztosítása érdekében. |
(6) |
A határozat feltételeinek megfelelő erdészeti szaporítóanyagnak teljesítenie kell a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvben (2) meghatározott növény-egészségügyi feltételeket. A géntechnológiával módosított erdészeti szaporítóanyagoknak adott esetben meg kell felelniük a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírásainak. |
(7) |
Indokolt, hogy a vetőmagok és ültetési anyagok minőségét és fajtisztaságát illetően az e határozatban megállapított kiegészítő feltételek megfeleljenek az 1999/105/EK irányelvben előírt feltételeknek. |
(8) |
Annak érdekében, hogy a nyomon követhetőség ugyanolyan szintű legyen, mint amilyet az 1999/105/EK irányelv előirányoz, indokolt, hogy a határozat tartalmazzon szabályokat arra vonatkozóan, hogy a vetőmagokra és ültetési anyagokra a Közösségbe történő belépéskor általános bizonyítványt kell kiállítani. Az általános bizonyítványnak az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványon kell alapulnia, és tartalmaznia kell, hogy az anyag behozatala egyenértékűségi rendszer alapján történt, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Hatály
Ez a határozat megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján az I. mellékletben felsorolt harmadik országokban előállított „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag behozható a Közösségbe.
Ezt a határozatot kell alkalmazni, ha a II. mellékletben, valamint a 2000/29/EK és a 2001/18/EK irányelvben előírt feltételek teljesülnek.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Az 1999/105/EK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat e határozatra is alkalmazni kell.
3. cikk
Egyenértékűség
(1) Az e határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országbeli hatóságok ellenőrzése vagy azok hivatalos felügyelete alatt az alapanyagok engedélyezésére és regisztrálására és ezt követően az ilyen alapanyagból a szaporítóanyagok előállítására az említett mellékletben felsorolt harmadik államokban alkalmazott rendszereket egyénértékűnek kell tekinteni a tagállamokban az 1999/105/EK irányelv szerint alkalmazott rendszerekkel.
(2) Az e határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országokban előállított, az 1999/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajok „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú, és az e határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országok hatóságai által hivatalosan minősített vetőmagja és ültetési anyaga egyenértékűnek tekintendő az 1999/105/EK irányelv előírásainak megfelelő vetőmaggal és ültetési anyaggal, feltéve, hogy megfelel az e határozat II. mellékletben előírt feltételeknek.
4. cikk
Általános bizonyítvány
A vetőmag vagy ültetési anyag Közösségbe való belépését illetően a behozatalért felelős szállító előzetesen értesíti az adott tagállam hivatalos szervét a behozatalról. A hivatalos szerv az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány alapján az anyag forgalomba hozatala előtt kiállít egy általános bizonyítványt.
A általános bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az anyag behozatala egyenértékűségi rendszer alapján történt.
5. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
6. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
R. BACHELOT-NARQUIN
(1) HL L 11., 2000.1.15., 17. o.
(2) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
(3) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.
I. MELLÉKLET
Országok és hatóságok
Ország (1) |
Az előállítás engedélyezéséért és ellenőrzéséért felelős hatóság |
|||||
CA |
|
|||||
CH |
Federal Office for Environment (FOEN) Department of the Environment, Transport, Energy and Communications (UVEK) Forest Division Federal Plant Protection Service Birmensdorf |
|||||
HV |
|
|||||
NO |
|
|||||
SR |
|
|||||
TR |
Ministry of Environnement and Forestry (Çevre ve Orman Bakanlığı) - General directorate for afforestation and erosion control (Ağaçlandirma ve erozyon kontrolu genel müdürlüğü) Gazi – Ankara |
|||||
US |
National Tree Seed Laboratory USDA Forest Service Purdue University West Lafayette, Indiana |
(1) CA – Kanada, CH – Svájc, HV – Horvátország, NO – Norvégia, SR – Szerbia, TR – Törökország, US – Amerikai Egyesült Államok.
II. MELLÉKLET
A. Harmadik országban előállított vetőmagra vonatkozó feltételek
1. |
A vetőmagot az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszert alkalmazó nemzeti szabályok szerint hatóságilag minősítik, igazolva, hogy engedélyezett alapanyagból származik, és a csomagokat hatóságilag zárjeggyel látják el. Minden vetőmagtételt OECD szerinti hatósági címkével látnak el, és a tételeket vagy az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány egy példánya, vagy pedig a szállító által kiállított okmány kíséri, amely tartalmaz minden olyan információt, amely szerepel az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványban, valamint tartalmazza a szállító nevét. |
2. |
Vetőmagok esetében az OECD szerinti címkének vagy a szállító által kiállított okmánynak tartalmaznia kell az alábbi, lehetőség szerint nemzetközileg elfogadott módszerekkel meghatározott kiegészítő adatokat is:
|
3. |
A 2. bekezdéstől eltérve az abban említett, a nemzetközileg elfogadott vetőmag-vizsgálati módszerekre vonatkozó kiegészítő adatokat a vetőmag behozataláért felelős szállító megadhatja a Közösségben történő első forgalomba hozatal előtt is. |
4. |
Elősegítendő, hogy az adott év terméséből származó vetőmag minél hamarabb beszerezhető legyen, a behozatalért felelős szállító az első vevőig forgalmazhatja a vetőmagot úgy is, hogy a 2. bekezdés b) és d) pontjában előírt feltételeket nem kell teljesítenie. A 2. bekezdés b) és d) pontjában leírt követelmények betartását az ezen anyag behozataláért felelős szállítónak a lehető leghamarabb igazolnia kell. |
5. |
A 2. bekezdés b) és d) pontjában előírásai nem alkalmazandók a vetőmagok kis mennyiségeinek meghatározása tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 20-i 2301/2002/EK bizottsági rendelet (1) szerinti kis mennyiségű vetőmagok esetében. |
6. |
A vetőmagtételnek legalább 99 %-os fajtisztasági szintet kell elérnie. Közeli rokonságban álló fajok esetén azonban – a mesterséges hibridek kivételével –, amennyiben a gyümölcsmag- vagy vetőmagtétel fajtisztasága nem éri el a 99 %-ot, akkor a fajtisztaságot fel kell tüntetni a szállító által kiállított címkén vagy okmányban. |
7. |
Az 1. bekezdéstől eltérve megszabott mennyiségű vetőmag származhat olyan alapanyagból is, amely nincs engedélyezve:
|
B. Harmadik országban előállított ültetési anyagra vonatkozó feltételek
1. |
Harmadik országban az ültetési anyagot az e határozat I. mellékletében említett harmadik országbeli hatóságnál regisztrált vagy e hatóság hivatalos felügyelete alatt álló faiskolában kell előállítani. Minden szállítmányt OECD szerinti címkével látnak el, és a szállítmányokat vagy az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány egy példánya, vagy pedig a szállító által kiállított okmány kíséri, amely tartalmaz minden olyan információt, amely szerepel az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványban, valamint tartalmazza a szállító nevét. |
2. |
Az ültetési anyagnak meg kell felelnie az 1999/105/EK irányelv VII. mellékletének D. részében előírt követelményeknek. |
3. |
A mediterrán éghajlatú régiókban működő végfelhasználók számára forgalmazni kívánt ültetési anyagnak meg kell felelnie az 1999/105/EK irányelv VII. mellékletének E. részében előírt követelményeknek. |
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/88 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. december 18.)
a Közös Konzuli Utasítás vízumbélyegek kitöltéséről szóló 13. mellékletének módosításáról
(2008/972/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel a vízumkérelmek vizsgálatára vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel Franciaország kezdeményezésére,
mivel:
(1) |
A Közös Konzuli Utasítás 13. melléklete a vízumbélyegek kitöltésére vonatkozó közös szabályokat határoz meg, az egységes vízum különböző típusainak megfelelő mintákon keresztül. |
(2) |
A 13. melléklet rövid idejű tartózkodásra jogosító turistavízumra vonatkozó 9. mintája szerint ezt a vízumot hat hónapnál hosszabb érvényességi időtartamra, 1, 2, 3 vagy 5 évre adják ki (C1, C2, C3, C5). |
(3) |
Ez a különbségtétel (C1, C2, C3 és C5) a dokumentumok adminisztratív költségeinek harmonizálásáról szóló, 2006. június 1-i 2006/440/EK tanácsi határozat (2) óta már nem felel meg a Közös Konzuli Utasítás egyetlen jogi előírásának sem. Ezért a mellékletben szereplő mintát megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel e határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányokra épül, Dánia az említett jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően az e határozatnak a Tanács általi elfogadását követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. |
(5) |
Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (3) 1. cikkének B. pontja által említett terület alá tartoznak. |
(6) |
Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (5) és a 2008/149/IB tanácsi határozat (6) 3. cikkével. |
(7) |
Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK (8) és a 2008/262/IB (9) határozat 3. cikkével. |
(8) |
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt; ennél fogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(9) |
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban (11) nem vesz részt; ennél fogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(10) |
Ciprus tekintetében e határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül. |
(11) |
E határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Közös Konzuli Utasítás 13. mellékletének 9. mintájában az első franciabekezdés helyére a következő szöveg lép:
„— |
Ez egy többszöri beutazásra, rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum, amelynek érvényességi ideje öt évig terjedhet. Az itt bemutatott mintán az érvényesség három év. ” |
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 116., 2001.4.26., 2. o.
(2) HL L 175., 2006.6.29., 77. o.
(3) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.
(4) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(5) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.
(6) HL L 53., 2008.2.27., 50. o.
(7) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.
(8) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.
(9) HL L 83., 2008.3.26., 5. o.
(10) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
(11) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
Bizottság
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/90 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2008. december 15.)
a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2008) 8135. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2008/973/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2002/56/EK irányelv előírja, hogy bizonyos időpontoktól kezdődően a tagállamok többé nem állapíthatják meg maguknak a harmadik országokban betakarított vetőburgonyának a Közösségben betakarított vetőburgonyával való egyenértékűségét és a fenti irányelvnek való megfelelését. |
(2) |
Mivel azonban az összes érintett harmadik országból származó vetőburgonya közösségi egyenértékűségének megállapítását célzó munka még nem fejeződött be, a 2002/56/EK irányelv engedélyezi a tagállamoknak, hogy bizonyos harmadik országokból származó, a közösségi egyenértékűség hatálya alá nem tartozó vetőburgonyával kapcsolatban az egyenértékűségre vonatkozóan már meghozott határozataik időbeli hatályát 2008. március 31-ig meghosszabbítsák. Ezen időpont kiválasztásánál a vetőburgonyák forgalomba hozatalának végső időpontját vették figyelembe. |
(3) |
Mivel a munka továbbra sem fejeződött be, és mivel 2008. végén új értékesítési szezon kezdődik, szükséges engedélyezni a tagállamoknak, hogy egyenértékűségre vonatkozó határozataik időbeli hatályát meghosszabbítsák. |
(4) |
A 2002/56/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti vetőmagvak és szaporítóanyagok állandó bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2002/56/EK irányelv 21. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében a „2008. március 31.” időpont helyébe a „2011. március 31.” időpont lép.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 15-én.
a Bizottság részéről
Androulla VASSILIOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 193., 2002.7.20., 60. o.
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/91 |
A TANÁCS 2008/974/KKBP HATÁROZATA
(2008. december 18.)
a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az elterjedés elleni küzdelem érdekében az Európai Unióban (EU) és harmadik országokban egyaránt meghozandó intézkedések listáját. |
(2) |
Az EU aktívan hajtja végre ezt a stratégiát, valamint az annak II. és III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, például a pénzügyi források felszabadítását a többoldalú atomsorompó-rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítésére irányuló egyedi projektek támogatására. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex, vagy HCoC) a rendszer szerves része. Célja a tömegpusztító fegyverek és a kapcsolódó technológiai eszközök szállítására alkalmas ballisztikus rakétarendszerek elterjedésének megelőzése és visszaszorítása. |
(3) |
A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP (1) közös álláspontot. A közös álláspont többek között felszólít a kódexnek a lehető legtöbb ország – különösen a ballisztikus rakétákkal rendelkezők – általi aláírásának előmozdítására, valamint a kódex további fejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a bizalomépítő intézkedésekre, valamint a kódex és az ENSZ közötti többoldalú atomsorompó-rendszer szorosabb kapcsolatának előmozdítására. |
(4) |
A Tanács 2007. május 23-án úgy határozott, hogy intézkedést hoz a kódex egyetemességének és az abban foglalt elvek betartásának előmozdítása érdekében. Ennek érdekében az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében munkaértekezletet tartottak, amelyen összegyűltek a ballisztikus rakéták vonatkozásában jelentősebb képességgel rendelkező államok, köztük olyanok is, amelyek nem írták alá a kódexet. Az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd folytatása az EU prioritási közé tartozik, a kódex egyetemességének és megfelelőbb végrehajtásának előmozdítása céljából. Ez a határozat hozzájárul ehhez a folyamathoz. |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia egyes elemei folyamatos és gyakorlati végrehajtásának biztosítása céljából az EU támogatja a kódexet aláíró államok tevékenységeit az alábbi célkitűzések elérése érdekében:
a) |
a kódex egyetemességének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétával rendelkező valamennyi állam általi aláírása előmozdítása; |
b) |
a kódex végrehajtásának támogatása; |
c) |
a kódex további bővítésének elősegítése. |
(2) Ezzel összefüggésben az Európai Unió által támogatandó projektek konkrét célkitűzései a következő területekre terjednek ki:
a) |
a célzott információs tevékenység megszervezésére alkalmas eszközök biztosítása, például munkaértekezletek formájában, annak érdekében, hogy előmozdítsák az új aláírások számát abban a térségben, amelyben a kódexet aláírók száma a legalacsonyabb; |
b) |
pénzügyi és technikai eszközök biztosítása egyrészt az aláíró államok közötti információcsere és másrészt a nemzetközi megfigyelőknek – a kódex 4a. cikkének ii. pontjával összhangban – az űrhajóhordozó eszközöknél, a kilövőállomások tesztelése céljából tett látogatásának elősegítése érdekében, amelynek megfontolását az aláíró államok önkéntes alapon határoztak el. |
c) |
eszközök biztosítása arra, hogy az aláíró államok a kódex alkalmazhatóságának és kivitelezhetőségének megőrzésére vonatkozó vitákat folytassanak. E viták során különösen figyelembe kell venni a ballisztikus rakéták elterjedésének terén bekövetkezett fejleményeket és a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos nemzetközi intézményi és jogi keretekben bekövetkezett új fejleményeket. |
Ezeket a projekteket a kódex aláíró és nem aláíró államai javára kell végrehajtani.
A projektek részletes leírását a melléklet tartalmazza.
2. cikk
(1) Az elnökség, amelynek munkáját a Tanács főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője (a továbbiakban: főtitkár/főképviselő) segíti, felelős e határozat végrehajtásáért. E munkába a Bizottságot teljes mértékben be kell vonni.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtásáról a párizsi székhelyű Stratégiai Kutatási Alapítvány (továbbiakban: az Alapítvány) gondoskodik.
Az Alapítvány feladatát a főtitkár/főképviselő ellenőrzése alatt, az Elnökséget segítve hajtja végre, részletesen konzultálva a kódex aláíró államai éves találkozójának elnökével, valamint Ausztriával, annak a kódex közvetlen központi összekötői (ICC)/ ügyvezető titkársági feladatkörének keretében. A főtitkár/főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az Alapítvánnyal.
(3) Az elnökség, a főtitkár/főképviselő és a Bizottság hatáskörüknek megfelelően rendszeresen tájékoztatják egymást e határozat végrehajtásáról.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 015 000 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.
(3) A Bizottság felügyeli a (2) bekezdésben említett, támogatás formájában megvalósuló kiadás megfelelő kezelését. A Bizottság e célból finanszírozási megállapodást köt az Alapítvánnyal. A megállapodás rendelkezik arról, hogy az Alapítványnak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az EU-hozzájárulás láthatóságát.
(4) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
Az elnökség, amelynek munkáját a főtitkár/főképviselő segíti, az Alapítvány által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által végzett értékelés alapját. E munkába a Bizottságot teljes mértékben be kell vonni. A Bizottság jelentést tesz a határozat végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat 24 hónappal a Bizottság és az Alapítvány közötti finanszírozási megállapodás megkötésének napját követően hatályát veszti, vagy hatályba lépésétől számított 6 hónap elteltével veszti hatályát, ha ezen időpontot megelőzően nem került sor a finanszírozási megállapodás megkötésére.
6. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 302., 2003.11.20., 34. o.
MELLÉKLET
A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő uniós támogatása
1. Célok
Az Európai Unió a kódexet annak keletkezése óta elkötelezetten támogatja. Az Európai Unió megítélése szerint a kódex fontos többoldalú eszköz, amelynek célja a ballisztikus rakétarendszerek és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének az átláthatóság és a bizalomépítő intézkedések révén történő visszaszorítása. Az Európai Unió valamennyi tagállama aláírta és jóhiszeműen végrehajtja a kódexet.
A korábbiakban az Európai Unió az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében munkaértekezletet szervezett aláíró és nem aláíró államok részvételével, így kísérelve meg a kódex végrehajtásával és egyetemességével kapcsolatosan még meglévő hiányosságok pótlását. A munkaértekezlet sikerén felbuzdulva az Európai Unió folytatni kívánja ezt a kezdeményezést, és támogatni szeretné a kódexet az alábbi három szempontból:
— |
a kódex egyetemessége; |
— |
a kódex végrehajtása; |
— |
a kódex és a kódex megfelelőbb alkalmazásának a bővítése. |
2. A Projektek Leírása
2.1. Projekt: A kódex egyetemességének előmozdítása
2.1.1. Aprojekt célja
Míg az aláíró államok száma elérte az összes ENSZ-tagállam kétharmados szintjét, sok tennivaló marad a kódex egyetemességének megvalósítása terén. Az aláíró államok az éves találkozókon megállapították, hogy az államoknak a kódex aláírása terén megmutatkozó vonakodása mögött az okok széles skálája húzódik meg, amely a kódexre vonatkozó ismeretek és átlátás általános hiányától kezdődően politikai indokokig terjed.
2.1.2. Aprojekt eredményei:
— |
a kódexre vonatkozó ismereteknek, a kódex megértésének és támogatásának növelése; |
— |
a kódexet aláíró államok és a nem aláíró államok közötti kölcsönös kapcsolat bővítése; |
— |
a kódexet aláíró államok számának növelése; |
2.1.3. Aprojekt leírása
A projekt két munkaértekezlet megrendezését irányozza elő:
— |
ismeretterjesztő-tájékoztató munkaértekezlet a legnagyobb számú nem aláíró állammal rendelkező térségben. Afrikában az alábbi országok nem írták alá a kódexet: Algéria, Angola, Botswana, Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Lesotho, Namíbia, Szomália, és Szváziföld, Togo és Zimbabwe. |
— |
az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében tartott munkaértekezlet mintáját követő általános munkaértekezlet, amely a ballisztikus rakéták elterjedésével és a kódex alkalmazhatóságával kapcsolatos technikai és politikai-biztonsági megfontolásokról szóló összpontosított és strukturált véleménycserékre adott lehetőséget. |
2.2. projekt: A kódexnek az aláíró államokban való végrehajtásának támogatása
2.2.1. Aprojekt célja
Míg a kódex a ballisztikus rakéták és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének az átláthatósági és a bizalomépítő intézkedések révén történő visszaszorítására szolgáló fontos eszköz, sok tennivaló maradt az aláíró államok közötti megfelelőbb véleménycserék elősegítéséhez. A projekt a véleménycserék azon szempontjaira fog összpontosítani, amelyek területén kézzel fogható eredményeket lehet elérni.
2.2.2. Aprojekt eredményei
— |
egy biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus (e-ICC) prototípusának kialakítása, amely lehetővé tehetné a tagállamok közötti gyorsabb, könnyebb és biztonságosabb információcserét és a dokumentumok elektronikus terjesztését. |
— |
amennyiben az aláíró államok éves találkozójukon úgy határoznak, hogy létrehozzák az e-ICC-t, a prototípust működésbe lehet hozni; |
— |
a megfigyelők által a kilövőállomások kísérleti telephelyein tett látogatások nagyobb támogatása. |
2.2.3. Aprojekt leírása
A projekt az intézkedések két típusát irányozza elő:
a) |
az aláíró államok közötti információcsere és kommunikáció megkönnyítése az e-ICC létrehozása révén. Franciaországnak a rakétatechnológia-ellenőrzési rendszer (Missile Technology Control Regime, MTCR) e-POC rendszerrel kapcsolatos tapasztalata különösen fontos e projekt szempontjából. Mivel a kódexet aláíró államok hatáskörébe tartozik, hogy az éves találkozón határozzanak az említett rendszer létrehozásáról, a projektet két szakaszban kell végrehajtani. A második szakaszt a kódexet aláíró államoknak az éves találkozón az e-ICC-re vonatkozó előzetes tanácskozásaira figyelemmel kell végrehajtani. 1. szakasz: Az EU javaslata a kódexet aláíró államoknak az e-ICC létrehozására Az e-ICC prototípusát az aláíró államokkal való megismertetésének és a működésével kapcsolatban ezen államoktól érkező visszajelzéseknek a céljából kell elkészíteni, lehetőleg 2009-ben. 2. szakasz: Az e-ICC prototípusának működőképessé tétele Amennyiben az aláíró államok az éves találkozón határoznak az e-ICC létrehozásáról, működőképessé lehet tenni a prototípust. Ennek érdekében a prototípus szakismereti és tartalmi vetületeit továbbítják az ICC / végrehajtó titkárságnak igazgatás céljából, és képzést tartanak az ICC és az aláíró államok számára. |
b) |
Pénzügyi eszközök biztosítása nemzetközi megfigyelőknek az uniós tagállamok kilövőállomásainak kísérleti telephelyein tett látogatásához. |
2.3. projekt: A kódex és a kódex megfelelőbb alkalmazásának a bővítése
2.3.1. Aprojekt célja
A biztonsági környezet – így a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas eszközök területe is – folyamatosan fejlődik. Az aláíró államok évente találkoznak és értékelik a kódex alkalmazását, valamint a ballisztikus rakéták és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedése területén tapasztalható új tendenciákat.
A projekt előmozdítja az aláíró államok közötti részletes megbeszéléseket, és adott esetben informálisabb módon nem aláíró államokat is bekapcsol, emellett biztosítja a ballisztikus rakétákra vonatkozó technikai szaktudáshoz való hozzáférést a kormányzati körökön kívül is. A projekt eredményét az aláíró államok éves találkozójára háttér-vitaanyagként továbbítani lehet.
2.3.2. A projekt eredményei:
— |
a ballisztikus rakéták elterjedése és az űrhajóhordozó-programok terén tapasztalható jelenlegi tendenciák jobb megértése, továbbá az aláíró államok ajánlásai; |
— |
annak a lehetőségnek az elemzése, hogy az aláíró államok hogyan motiválhatók a ballisztikus rakétákkal és az űrhajóhordozókkal kapcsolatos programok végrehajtására; |
— |
a kódex, az MTCR, a bizalomépítő intézkedésekről szóló kétoldalú és regionális megállapodások a rakéták elterjedése elleni küzdelem céljának elérése és a szakpolitikai ajánlások meghatározása érdekében; |
— |
a munkaértekezletekhez kapcsolódó munkadokumentumok és egyéb dokumentumok, amelyeket az EU benyújthatna a kódex aláíró államai éves találkozójára. |
2.3.3. Aprojekt leírása
A projekt a tevékenységek két típusát irányozza elő:
a) |
A projekt a ballisztikus rakéták területén tapasztalható új tendenciákról és a rakéták elterjedésének dinamikájáról, valamint az űrhajóhordozó-programokról szóló tanulmányt fog finanszírozni, amelyet háttér-vitaanyagként továbbítani lehetne az aláíró államok éves találkozójára. E tanulmány folytatása során az Alapítvány biztosítja az ENSZ kormányszakértői csoportja által végzett munkával való megkettőződés elkerülését. |
b) |
A projekt mind az aláíró, mind a nem aláíró államokból, mind a kormányzati, mind a nemkormányzati szektorból származó szakértők részvételével tartott munkaértekezleteket finanszíroz. A munkaértekezleteket az éves találkozók alkalmával lehetne megszervezni. Az eredményeket háttér-vitaanyagként továbbítani lehetne az aláíró államok éves találkozójára. A munkaértekezletek a következő kérdésekkel foglalkoznak:
|
3. Időtartam
A projektek végrehajtásának teljes becsült időtartama 24 hónap.
4. Kedvezményezettek
Az e határozatban foglalt projekt kedvezményezettjei az aláíró és a nem aláíró államok egyaránt.
A kedvezményezett országok végleges kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a végrehajtó szervezet és a főtitkár/főképviselő által segített elnökség közötti konzultációk során, a tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésben kerül sor. A végső döntésnek a végrehajtó szervezet által a határozat 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon kell alapulnia.
5. Végrehajtó szerv
A projektek technikai végrehajtására az Alapítvány kap megbízást. A projekteket közvetlenül az Alapítvány személyzete vagy együttműködő partnerei, a Hamburgi Egyetem Békekutató és Biztonságpolitikai Intézete és a varsói székhelyű Lengyel Űrkutatási Központ hajtja végre.
A végrehajtó szerv feladata a következők elkészítése:
a) |
A projektek végrehajtásáról szóló negyedéves jelentés; |
b) |
A végleges jelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal. |
A jelentéseket az elnökséghez kell benyújtani, amelynek a főtitkár/főképviselő nyújt segítséget.
Az Alapítvány biztosítja – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – az uniós hozzájárulás láthatóságát.
6. Részt vevő harmadik személyek
A projekteket teljes egészükben a határozat finanszírozza. A kódexet aláíró és nem aláíró államok szakértői részt vevő harmadik félnek tekinthetők. Az Alapítvány standard szabályainak megfelelően dolgoznak.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/96 |
A TANÁCS 2008/975/KKBP HATÁROZATA
(2008. december 18.)
az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 28. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács az 1999. december 10–11-i helsinki ülésén többek között abban állapodott meg, hogy „az EU által vezetett műveletek keretében történő önkéntes együttműködésükkor a tagállamoknak 2003-ig képesnek kell lenniük arra, hogy 60 napon belül 50 000–60 000 főnyi, a petersbergi feladatok teljes körű végrehajtására alkalmas haderőt felvonultassanak és azt legalább egy éven keresztül fenntartsák”. |
(2) |
2002. június 17-én a Tanács jóváhagyta az EU által vezetett katonai vagy védelmi vonatkozású válságkezelési műveletek finanszírozásának módozatait. |
(3) |
A Tanács a 2003. május 14-i következtetéseiben megerősítette a gyorsreagálású képességek szükségességét, különösen a humanitárius és mentési feladatok terén. |
(4) |
Az Európai Tanács a 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésén üdvözölte a Tanács 2003. május 19-i következtetéseit, amelyek megerősítették különösen az Európai Unió gyorsreagálású katonai képességének a szükségességét. |
(5) |
2003. szeptember 22-i ülésén a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Uniónak képesnek kell lennie a katonai műveletek közös költségei finanszírozásának rugalmas igazgatására, tekintet nélkül e műveletek terjedelmére, összetettségére vagy sürgősségére, különösen egy, az Unió bármely jövőbeli katonai művelete közös költségeinek finanszírozása tekintetében illetékes állandó finanszírozási mechanizmus legkésőbb 2004. március 1-jéig történő létrehozásával. |
(6) |
A Tanács 2004. február 23-án elfogadta az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP határozatot (1). E határozatot a későbbiekben számos alkalommal módosították. Ennélfogva a Tanács fenti határozat kodifikálása mellett döntött, 2007. május 14-én elfogadva a 2007/384/KKBP határozatot (2). |
(7) |
Az EU Katonai Bizottsága 2004. március 3-i jelentésében részletesen meghatározta az EU gyorsreagálású katonai képességének fogalmát. A Katonai Bizottság 2004. június 14-én meghatározta továbbá az EU-harccsoportok fogalmát. |
(8) |
Az Európai Tanács 2004. június 17-én jelentést fogadott el az EBVP-ről, amely hangsúlyozta, hogy folytatni kell az EU gyorsreagálási képességeinek kialakítását azzal a céllal, hogy az induló műveleti képesség 2005 elejére biztosítható legyen. |
(9) |
E változásokat figyelembe véve az EU katonai műveleteinek előfinanszírozását javítani kell. Az előfinanszírozási rendszer ezért mindenekelőtt a gyorsreagálású műveletek finanszírozására szolgál. |
(10) |
A Tanács eseti alapon határoz arról, hogy egy műveletnek vannak-e katonai vagy védelmi vonatkozásai, a Szerződés 28. cikkének (3) bekezdése értelmében. |
(11) |
A szerződés 28. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint azon tagállamok, amelyek képviselői a 23. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti formális nyilatkozatot tettek a Tanácsban, nem kötelesek hozzájárulni az érintett katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek finanszírozásához. |
(12) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá nem vesz részt a mechanizmus finanszírozásában. |
(13) |
A 2007/384/KKBP határozat 43. cikke értelmében a Tanács elvégezte az említett határozat felülvizsgálatát, és megállapodott annak módosításairól. |
(14) |
Az érthetőség érdekében 2007/384/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni és új határozattal kell helyettesíteni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
a) |
„részt vevő tagállamok”: az Európai Unió tagállamai Dánia kivételével; |
b) |
„hozzájáruló államok”: azon tagállamok, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke (3) bekezdésével összhangban hozzájárulnak az érintett katonai művelet finanszírozásához, illetve azon harmadik államok, amelyek az általuk az Európai Unióval kötött megállapodások alapján hozzájárulnak e művelet közös költségeinek finanszírozásához; |
c) |
„műveletek”: az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei; |
d) |
„katonai támogató fellépések”: az Európai Unió olyan katonai vagy védelmi vonatkozású, ugyanakkor nem európai uniós parancsnokság alá tartozó műveletei vagy azok részei, amelyekről a Tanács határoz és amelyek célja valamely harmadik ország vagy harmadik szervezet támogatása. |
1. FEJEZET
MECHANIZMUS
2. cikk
A mechanizmus létrehozása
(1) Létrejön egy, a műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására irányuló mechanizmus.
(2) A mechanizmus elnevezése a következő: ATHENA.
(3) Az ATHENA a részt vevő tagállamok, illetve – egyedi műveletek esetén – az 1. cikk szerinti hozzájáruló államok nevében jár el.
3. cikk
Jog- és cselekvőképesség
Az ATHENA rendelkezik az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei finanszírozásának igazgatása céljából szükséges jog- és cselekvőképességgel; különösen bankszámlát tarthat fenn, javakat szerezhet meg, tarthat tulajdonában vagy idegeníthet el, szerződéseket vagy igazgatási megállapodásokat köthet, illetve bíróság előtt eljárhat. Az ATHENA nyereségszerzési cél nélkül működik.
4. cikk
Harmadik felekkel történő koordináció
A feladatai ellátásához szükséges mértékben és az Európai Unió céljaival és politikáival összhangban, az ATHENA a tagállamokkal, közösségi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel koordinálja a tevékenységét.
2. FEJEZET
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
5. cikk
Igazgatási szervek és személyzet
(1) Az ATHENA igazgatását a különbizottság felügyelete alatt – az alábbi személyek végzik:
a) |
az ügyvezető; |
b) |
az egyes műveletek műveleti parancsnoka (a továbbiakban: a műveleti parancsnok) az általa vezetett műveletek tekintetében; |
c) |
a számvitelért felelős tisztviselő. |
(2) Az ATHENA a lehető legnagyobb mértékben felhasználja az Európai Unió már meglévő igazgatási struktúráit. Az ATHENA az Európai Unió intézményei által adott esetben rendelkezésére bocsátott, illetve a tagállamok által kiküldött személyzetet veszi igénybe.
(3) A Tanács főtitkára – adott esetben valamely részt vevő tagállam javaslatára – biztosítja az ügyvezető és a számvitelért felelős tisztviselő számára a feladataik ellátásához szükséges személyzetet.
(4) Az ATHENA szerveit és személyzetét a műveleti szükségletek függvényében kell igénybe venni.
6. cikk
Különbizottság
(1) A részt vevő tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből álló különbizottság jön létre. A Bizottság a szavazásokon való részvétel nélkül vesz részt a különbizottság ülésein.
(2) Az ATHENA igazgatása a különbizottság felügyelete alatt történik.
(3) Amennyiben a különbizottság egy meghatározott művelet közös költségeinek finanszírozásáról tanácskozik, úgy
a) |
a különbizottság a hozzájáruló tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből áll; |
b) |
a hozzájáruló harmadik államok képviselői részt vesznek a különbizottság tanácskozásain. A szavazásokon azonban nem vehetnek részt és nem is lehetnek jelen; |
c) |
a műveleti parancsnok vagy annak képviselője részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon. |
(4) A különbizottság üléseit az Európai Unió Tanácsának elnöksége hívja össze és vezeti. A különbizottság számára a titkárságot az ügyvezető biztosítja. Ő készíti el a bizottsági tanácskozások eredményeinek jegyzőkönyvét. A szavazásokon nem vesz részt.
(5) A számvitelért felelős tisztviselő szükség szerint részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon.
(6) Bármely részt vevő tagállam, az ügyvezető, illetve a műveleti parancsnok kérésére az elnökség legkésőbb tizenöt napon belül összehívja a különbizottságot.
(7) Az ügyvezető megfelelő módon tájékoztatja a különbizottságot az ATHENA-t érintő bármely követelésről vagy jogvitáról.
(8) A különbizottság tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg határozatait, figyelembe véve az (1) és (3) bekezdésnek az összetételére vonatkozó rendelkezéseit. A bizottság határozatai kötelező erejűek.
(9) A különbizottság az irányadó referenciaösszegek figyelembevételével jóváhagyja a költségvetéseket és általában a 19., 20., 21., 22., 25., 26., 28., 30., 32., 33., 37., 38., 39., 40., 41. és 42. cikkben előírt hatásköröket gyakorolja.
(10) A különbizottságot az ügyvezető, a műveleti parancsnok, valamint a számvitelért felelős tisztviselő e határozattal összhangban tájékoztatja.
(11) A különbizottság által a 19., 20., 21., 22., 23., 25., 28., 30., 32., 33., 39., 40., 41. és 42. cikkel összhangban jóváhagyott aktusok szövegét a különbizottság elnöke és az ügyvezető írja alá, előbbi a jóváhagyás időpontjában.
7. cikk
Az ügyvezető
(1) Az ügyvezetőt és a legalább egy ügyvezető-helyettest – a különbizottság tájékoztatását követően – a Tanács főtitkára nevezi ki három éves időtartamra.
(2) Az ügyvezető a hivatalát az ATHENA nevében látja el.
(3) Az ügyvezető
a) |
elkészíti és benyújtja a különbizottság számára a költségvetési tervezeteket. A költségvetési tervezetek valamely művelet kiadásait érintő részét a műveleti parancsnok javaslata alapján kell elkészíteni; |
b) |
elfogadja a különbizottság által jóváhagyott költségvetéseket; |
c) |
engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el a „bevételek”, a „műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek”, valamint a művelet aktív szakaszán kívül felmerülő „működési közös költségek” tekintetében; |
d) |
a bevételek tekintetében végrehajtja a harmadik felekkel kötött, az Unió katonai műveletei közös költségeinek finanszírozására vonatkozó pénzügyi megállapodásokat. |
(4) Az ügyvezető biztosítja e határozat előírásainak betartását, valamint a különbizottság határozatainak végrehajtását.
(5) Az ügyvezető jogosult arra, hogy megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja a különbizottságot.
(6) Az Unió katonai műveleteire vonatkozó, pénzügyi kérdéseket érintő munkát az ügyvezető koordinálja. A nemzeti közigazgatások és – adott esetben – a nemzetközi szervezetek vonatkozásában az ügyvezető összekötőként jár el e kérdések tekintetében.
(7) Az ügyvezető a különbizottság előtt elszámoltatható.
8. cikk
A műveleti parancsnok
(1) A műveleti parancsnok az általa vezetett művelet közös költségeinek finanszírozására vonatkozó feladatait az ATHENA nevében gyakorolja.
(2) Az általa vezetett művelet tekintetében a műveleti parancsnok
a) |
megküldi az ügyvezetőnek a költségvetési tervezetek „kiadások – működési közös költségek – részére” vonatkozó javaslatait; |
b) |
engedélyezésre jogosult tisztviselőként végrehajtja a működési közös költségekre vonatkozó előirányzatokat; felügyeletet gyakorol az ezen előirányzatok végrehajtásában részt vevő valamennyi személy felett, beleértve az előfinanszírozást is; az ATHENA nevében szerződéseket ítélhet oda, illetve szerződéseket köthet; az általa vezetett műveletekre vonatkozó bankszámlát nyit az ATHENA nevében. |
(3) A műveleti parancsnok jogosult arra, hogy az általa vezetett művelet tekintetében megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.
9. cikk
Számvitelért felelős tisztviselő
(1) A számvitelért felelős tisztviselőt és legalább egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettest a Tanács főtitkára nevezi ki kétéves időtartamra.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő a hivatalát az ATHENA nevében gyakorolja.
(3) A számvitelért felelős tisztviselő felel:
a) |
a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések behajtásáért; |
b) |
az ATHENA éves elszámolásainak, valamint – az egyes műveletek befejezése után – a művelet elszámolásainak elkészítéséért; |
c) |
a valamely műveletre vonatkozó éves beszámolónak, illetve elszámolásoknak a különbizottság elé, jóváhagyás céljából történő benyújtásakor az ügyvezető ebben történő támogatásáért; |
d) |
a könyvvezetés végzéséért az ATHENA számára; |
e) |
a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapításáért; |
f) |
a bevételekre vonatkozó számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, valamint – adott esetben – az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított, a számviteli információk szolgáltatására, illetve igazolására szolgáló rendszerek érvényesítéséért; |
g) |
a bizonylatok megőrzéséért; |
h) |
a pénztárkezelésért az ügyvezetővel közösen. |
(4) Az ügyvezető és a műveleti parancsnok ellátja a számvitelért felelős tisztviselőt az ATHENA vagyonát, valamint a költségvetésnek az ATHENA igazgatásával történő végrehajtását valósághűen ábrázoló számlák elkészítéséhez szükséges valamennyi információval. Az ügyvezető és a műveleti parancsnok biztosítja ezen információk megbízhatóságát is.
(5) A számvitelért felelős tisztviselő a különbizottság előtt elszámoltatható.
10. cikk
Az ügyvezetőre, a számvitelért felelős tisztviselőre, valamint az ATHENA személyzetére alkalmazandó általános rendelkezések
(1) Az ügyvezető és az ügyvezető-helyettes hivatala összeférhetetlen a számvitelért felelős tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő-helyettes hivatalával.
(2) Az ügyvezető-helyettesek mindegyike az ügyvezető felügyelete alatt jár el. A számvitelért felelős tisztviselő-helyettesek mindegyike a számvitelért felelős tisztviselő felügyelete alatt jár el.
(3) Távolléte vagy akadályoztatása esetén a számvitelért felelős tisztviselőt egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettes helyettesíti.
(4) Amennyiben az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai a feladataikat az ATHENA nevében látják el, úgy azok továbbra is a rájuk alkalmazandó előírások és szabályozás hatálya alatt maradnak.
(5) A tagállamok által az ATHENA rendelkezésére bocsátott személyzetre a kiküldött nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló tanácsi határozatban megállapított szabályok, valamint a nemzeti közigazgatásuk és valamely közösségi szerv, illetve az ATHENA között létrejött megállapodás rendelkezései vonatkoznak.
(6) Kinevezése előtt az ATHENA személyzetének felhatalmazást kell kapnia a Tanács minősített információihoz való hozzáférésre legalább a „Secret UE” titoktartási szintig vagy rendelkeznie kell valamely tagállam ezzel egyenértékű felhatalmazásával.
(7) Az ügyvezető tárgyalásokat folytathat, illetve megállapodásokat köthet a tagállamokkal vagy a közösségi szervekkel azon személyzet előzetesen történő megnevezése céljából, amely szükség esetén azonnal az ATHENA rendelkezésére bocsátható.
3. FEJEZET
A TAGÁLLAMOKKAL, AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEIVEL, HARMADIK ÁLLAMOKKAL ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL KÖTÖTT IGAZGATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK
11. cikk
A tagállamokkal vagy az EU intézményeivel kötött igazgatási megállapodások
(1) A tagállamokkal, az EU intézményeivel, egy harmadik országgal vagy egy nemzetközi szervezettel tárgyalások folytathatók olyan igazgatási megállapodásokról, amelyek célja a lehető leginkább költséghatékony feltételekkel történő műveleti beszerzéseknek és/vagy a kölcsönös segítségnyújtás pénzügyi vonatkozásainak a megkönnyítése.
(2) Az ilyen megállapodásokat:
a) |
a különbizottságnak benyújtják konzultációra, amennyiben a tagállamokkal vagy az Európai Unió intézményeivel kötik meg őket, |
b) |
a különbizottságnak benyújtják jóváhagyásra, amennyiben harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötik meg őket. |
(3) E megállapodásokat az Athéna képviseletében a műveleti parancsnok – vagy annak hiányában az ügyvezető –, illetve a fenti állam vagy szervezet illetékes hatósága írja alá.
12. cikk
A harmadik országok hozzájárulásainak fizetési módozatairól szóló állandó és ad hoc igazgatási megállapodások
(1) Az Európai Unió és a Tanács által az EU-műveletekhez potenciálisan hozzájáruló országként, illetve meghatározott EU-művelethez hozzájáruló országként megjelölt harmadik államok közötti megállapodások keretében az ügyvezető tárgyalásokat folytat e harmadik államokkal állandó vagy ad hoc igazgatási megállapodások megkötése céljából. E megállapodások az ATHENA és az érintett harmadik állam illetékes igazgatási szervei közötti levélváltás formájában történnek és megállapítják az Unió jövőbeli katonai műveleteihez történő hozzájárulások gyors teljesítésének megkönnyítéséhez szükséges részletes szabályokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodások megkötéséig az ügyvezető megteheti a hozzájáruló harmadik állam fizetésének megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.
(3) Az ügyvezető – az ATHENA nevében történő aláírásuk előtt – előzetesen értesíti a különbizottságot a tervezett megállapodásokról.
(4) Amennyiben az Unió katonai műveletet indít, úgy az ügyvezető – a hozzájárulásoknak a Tanács által meghatározott összege tekintetében – végrehajtja az említett művelethez hozzájáruló harmadik államokkal megkötött megállapodásokat.
4. FEJEZET
BANKSZÁMLÁK
13. cikk
Számlanyitás és cél
(1) Az ügyvezető egy vagy több bankszámlát nyit az ATHENA nevében.
(2) A bankszámlákat olyan első osztályú hitelintézetben kell megnyitni, amelynek székhelye valamely tagállamban található.
(3) A hozzájáruló államok hozzájárulásait e számlákra kell befizetni. Ezeket az ATHENA által kezelt kiadások kifizetésére, valamint a katonai műveletek közös költségeivel összefüggő kiadások végrehajtásához szükséges előlegeknek a műveleti parancsnok rendelkezésére bocsátására kell felhasználni. A bankszámlákon nem engedélyezhető a fedezet túllépése.
14. cikk
A pénzeszközök kezelése
(1) Az ATHENA számlájáról történő bármely kifizetés esetén szükséges egyrészről az ügyvezető vagy egy ügyvezető-helyettes, másrészről pedig a számvitelért felelős tisztviselő vagy egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettes együttes aláírása.
(2) Az ATHENA által kezelt pénzeszközök, beleértve a műveleti parancsnokra bízott pénzeszközöket is, csak első osztályú hitelintézetnél, euróban, látra szóló számlán vagy rövid lejáratra lekötött számlán helyezhetők el.
5. FEJEZET
KÖZÖS KÖLTSÉGEK
15. cikk
A közös költségek és a jogosultsági időszakok meghatározása
(1) Az I. mellékletben felsorolt közös költségek – keletkezésük időpontjától függetlenül – az ATHENA-t terhelik. Amennyiben a közös költségek a költségvetés azon műveletre vonatkozó jogcímcsoportjába vannak beállítva, amelyhez a leginkább kapcsolódnak, úgy azokat e művelet „működési költségeinek” kell tekinteni. Egyébként ezeket a „műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeknek” kell tekinteni.
(2) Továbbá, az ATHENA viseli a II. mellékletben felsorolt működési közös költségeket a művelet válságkezelési terve elfogadásától a műveleti parancsnok kinevezéséig tartó időszakban. Különleges körülmények esetén, a Politikai és Biztonsági Bizottsággal való konzultációt követően a különbizottság módosíthatja azt az időszakot, amelyben az ATHENA viseli ezeket a költségeket.
(3) A művelet aktív szakasza során, amely időszak a műveleti parancsnok kinevezésének napjától addig a napig tart, amelyen a műveleti parancsnokság befejezi tevékenységét, az ATHENA viseli a következő működési közös költségeket:
a) |
a III-A. mellékletben felsorolt közös költségek; |
b) |
a III-B. mellékletben felsorolt közös költségek, amennyiben a Tanács így határoz; |
c) |
a III-C. mellékletben felsorolt közös költségek, amennyiben a műveleti parancsnok kérelmezi és a különbizottság jóváhagyja. |
(4) A Tanács által hozott határozat tárgyát képező katonai támogató fellépések aktív szakasza során az ATHENA működési közös költségként viseli a Tanács által eseti alapon meghatározott közös költségeket a III. melléklet alapján.
(5) A művelet működési közös költségei emellett magukban foglalják a művelet befejezéséhez szükséges, a IV. mellékletben felsorolt kiadásokat is.
Egy művelet akkor tekinthető befejezettnek, amennyiben a művelet keretében közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetéséről döntés született, valamint a művelet elszámolásai elkészültek.
(6) Nem jöhetnek közös költségként számításba az azon költségek fedezésére szolgáló kiadások, amelyeket a művelet végrehajtásától függetlenül egy vagy több hozzájáruló állam, valamely közösségi szerv, illetve valamely nemzetközi szervezet mindenféleképpen átvállalhatott volna.
(7) A különbizottság eseti alapon dönthet úgy, hogy a különleges körülményekre tekintettel a III-B. mellékletben felsorolt költségeken kívüli bizonyos többletköltségeket az aktív szakaszában lévő adott művelet közös költségeinek kell tekinteni.
(8) Amennyiben a különbizottságban nem tud egyhangú döntés születni, a különbizottság az elnökség kezdeményezésére úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács elé terjeszti.
16. cikk
Gyakorlatok
(1) Az Európai Unió gyakorlatainak közös költségeit az ATHENA-n keresztül kell finanszírozni azon szabályok és eljárások szerint, amelyek megfelelnek az azon műveletekre alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak, amelyekhez a részt vevő tagállamok mindegyike hozzájárul.
(2) E közös költségek először is magukban foglalják a telepíthető, illetve helyhez kötött parancsnokságok többletköltségeit, másodszor pedig a NATO valamely művelet vonatkozásában rendelkezésre bocsátott közös eszközeinek és kapacitásainak az EU általi igénybevételéből származó többletköltségeket.
(3) A gyakorlatokra vonatkozó közös költségek nem tartalmazzák a következőkkel összefüggő költségeket:
a) |
állóeszközök megszerzése, beleértve az épületekre, infrastruktúrákra és felszerelésekre vonatkozó költségeket is; |
b) |
a gyakorlatok tervezési és előkészületi szakasza; |
c) |
a bevetési erők szállítása, laktanyái és szállása. |
17. cikk
Referenciaösszeg
Minden olyan együttes fellépés, amellyel a Tanács az Unió katonai műveleteinek végrehajtásáról dönt, valamint minden olyan együttes fellépés vagy határozat, amellyel a Tanács az Unió műveleteinek meghosszabbításáról dönt, tartalmazza e művelet közös költségeinek referenciaösszegét. Az ügyvezető – különösen az Európai Unió Katonai Törzse, illetve a műveleti parancsnok (amennyiben van ilyen) támogatásával – kiszámítja a tervezett időszakra a művelet közös költségeinek fedezéséhez szükséges összeget. Az ügyvezető az elnökségen keresztül a Tanács az együttes fellépések vagy a határozatok tervezeteinek vizsgálatával megbízott szervei elé terjeszti ezen összeget. A javaslatról párhuzamosan tájékoztatást kap az ügyvezető és a különbizottság.
6. FEJEZET
KÖLTSÉGVETÉS
18. cikk
Költségvetési alapelvek
(1) Az – euróban elkészített – költségvetés az a jogi aktus, amely minden költségvetési évre teljes körűen megállapítja és engedélyezi az ATHENA által kezelt, közös költségekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.
(2) Valamennyi kiadást egy meghatározott művelethez kell rendelni, kivéve, amennyiben azok adott esetben érintik az I. mellékletben felsorolt költségeket.
(3) A költségvetésbe beállított előirányzatokat az ugyanazon év január 1-jén kezdődő és december 31-én befejeződő költségvetési évre kell engedélyezni.
(4) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.
(5) A közös költségekhez kapcsolódó valamennyi bevételt és kiadást valamely költségvetési tételbe való elkönyvelése útján és az oda beállított előirányzatok erejéig lehet végrehajtani.
19. cikk
Az éves költségvetés megállapítása és elfogadása
(1) Az ügyvezető – a „működési közös költségek” tekintetében a mindenkori műveleti parancsnok támogatásával – minden évben elkészíti a következő költségvetési évre vonatkozó költségvetési tervezetet. Az ügyvezető legkésőbb október 31-ig a különbizottság elé terjeszti a költségvetési tervezetet.
(2) A tervezet a következőket tartalmazza:
a) |
a műveletek előkészületekor vagy az azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezéséhez szükségesnek tartott előirányzatok; |
b) |
a folyamatban lévő vagy tervezett műveletek működési közös költségeinek fedezéséhez, illetve adott esetben valamely állam vagy harmadik fél által előfinanszírozott közös költségek megtérítéséhez szükségesnek tartott előirányzatok; |
c) |
a kiadás fedezéséhez szükséges bevétel előrejelzése. |
(3) A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján címekre és alcímekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók jogcímcsoportokra. A költségvetési tervezet alcímenként vagy jogcímcsoportonként részletes magyarázatot tartalmaz. Minden egyes művelethez egy külön cím tartozik. E címek egyike a költségvetés általános része elnevezést viseli és tartalmazza a műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeket.
(4) Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű alcímet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a létező előirányzatok végrehajtási területével kapcsolatban felmerült komoly bizonytalanság esetén kell bevezetni.
(5) A bevételek a következőkből állnak:
a) |
a részt vevő és hozzájáruló tagállamok, valamint – adott esetben – a hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások; |
b) |
egyéb bevételek, amelyek – címek szerint felosztva – tartalmazzák a kamatbevételeket, az eladásokból befolyt ellenértékeket, valamint – annak a különbizottság általi meghatározása után – az előző költségvetési év egyenlegét. |
(6) A különbizottság december 31-e előtt jóváhagyja a költségvetési tervezetet. Az ügyvezető elfogadja a jóváhagyott költségvetést és értesíti arról a részt vevő, valamint a hozzájáruló államokat.
20. cikk
A költségvetések módosítása
(1) Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén – különösen, amennyiben egy művelet megindításának tervbe vételére a költségvetési év folyamán kerül sor –, az ügyvezető költségvetés-módosítási tervezetet terjeszt elő. Amennyiben a költségvetés-módosítási tervezet jelentősen túllépi az érintett műveletre megállapított referenciaösszeget, úgy a különbizottság kérheti a Tanácstól annak jóváhagyását.
(2) A költségvetés-módosítási tervezetet az éves költségvetésre vonatkozó eljárással összhangban kell elkészíteni, előterjeszteni, jóváhagyni és elfogadni, továbbá az értesítés is ennek megfelelően történik. Amennyiben azonban a költségvetés-módosítás az Unió katonai műveleteinek megindításával áll összefüggésben, úgy azt egy, a művelet egészére várható közös költségekről szóló részletes pénzügyi kimutatásnak kell kísérnie. Minderről a különbizottság a helyzet sürgősségét figyelembe véve tanácskozik.
21. cikk
Előirányzatok átcsoportosítása
(1) Az ügyvezető – adott esetben a műveleti parancsnok javaslatára – átcsoportosíthatja az előirányzatokat. Az ügyvezető – amennyiben ezt a helyzet sürgőssége megengedi – legalább egy héttel előre tájékoztatja szándékáról a különbizottságot. A különbizottság előzetes jóváhagyása szükséges azonban, amennyiben:
a) |
a tervezett átcsoportosítás módosítja a valamely műveletre előírt előirányzatok együttes összegét; vagy |
b) |
a költségvetési év folyamán az alcímek között tervezett átcsoportosítások meghaladják az azon alcímbe beállított előirányzatok 10 %-át, amelyből az előirányzatokat kivették, amint azok a költségvetési évre elfogadott költségvetésben az átcsoportosításra vonatkozó érintett javaslat megtételének időpontjában szerepelnek. |
(2) Amennyiben ezt a művelet megfelelő végrehajtása érdekében szükségesnek tartja és annak megindítását követő három hónapon belül, a műveleti parancsnok a költségvetés „működési közös költségek” részében átcsoportosíthatja a művelet számára engedélyezett előirányzatokat a jogcímcsoportok és az alcímek között. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.
22. cikk
Átvitt előirányzatok
(1) A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló, le nem kötött előirányzatokat a költségvetési év végén elvben törölni kell.
(2) Az ATHENA által kezelt anyagok és felszerelés tárolási költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok egy alkalommal átvihetőek a következő költségvetési évre, amennyiben a folyó költségvetési év december 31-e előtt sor került ilyen jellegű kötelezettségvállalásra. A működési közös költségek fedezésére szolgáló előirányzatok akkor vihetők át, amennyiben azok egy teljesen még be nem fejezett művelethez szükségesek.
(3) Az ügyvezető az előirányzatoknak az előző költségvetési évből történő átvitelére vonatkozó javaslatokat február 15-ig terjeszti a különbizottság elé. E javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a különbizottság március 15-ig ettől eltérően határoz.
23. cikk
Előzetes végrehajtás
Az éves költségvetés jóváhagyását követően az előirányzatok kötelezettségvállalások és kifizetések fedezésére annyiban használhatók fel, amennyiben azok műveleti szempontból szükségesek.
7. FEJEZET
HOZZÁJÁRULÁSOK ÉS MEGTÉRÍTÉSEK
24. cikk
A hozzájárulások meghatározása
(1) A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, az egyéb bevételekből nem fedezett közös költségek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a részt vevő tagállamok hozzájárulásaiból kell finanszírozni.
(2) A műveletek működési közös költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a művelethez hozzájáruló tagállamok és harmadik államok hozzájárulásaiból kell fedezni.
(3) A valamely művelethez hozzájáruló tagállamok által fizetendő hozzájárulások megegyeznek a költségvetésbe beépített, az említett művelet működési közös költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatok összegével, levonva ebből az ugyanezen művelethez a 12. cikk szerinti hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások összegét.
(4) A hozzájárulásra köteles tagállamok között a hozzájárulások felosztását az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikkének (3) bekezdése szerinti bruttó nemzeti termék-kulccsal, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozattal (3), vagy az ennek helyébe lépő bármely egyéb tanácsi határozattal összhangban kell meghatározni.
(5) A hozzájárulások számításához szükséges adatok megegyeznek az Európai Közösségek által legutóbb elfogadott költségvetéshez mellékelt „Összefoglaló áttekintés az általános költségvetés finanszírozásáról a saját források típusai és tagállamok szerint” táblázat „GNI saját források” elnevezésű oszlopában szereplő adatokkal. A hozzájárulásra köteles egyes tagállamok hozzájárulása arányosan megfelel az érintett tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) részarányának a hozzájárulásra köteles tagállamok összesített GNI-jében.
25. cikk
A hozzájárulások befizetésének ütemezése
(1) Amennyiben a Tanács az Unió valamely katonai művelete tekintetében referenciaösszeget állapított meg, úgy a hozzájáruló tagállamok az említett referenciaösszeg 30 %-ának megfelelő hozzájárulásokat utalnak, kivéve, ha a Tanács ennél magasabb százalékos arányról dönt.
(2) Az ügyvezető javaslatára a különbizottság még a műveletre vonatkozó költségvetés-módosítás elfogadása előtt kiegészítő hozzájárulások lehívásáról dönthet. A különbizottság úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti.
(3) A művelet működési közös költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatoknak a költségvetésbe történő beállítása után a tagállamok – a tőlük már ugyanazon költségvetési évben és ugyanazon művelet tekintetében lehívott hozzájárulások levonásával – átutalják a 24. cikk alapján az e művelet vonatkozásában esedékes hozzájárulásaik egyenlegét. Ha azonban a művelet tervezett időtartama meghaladja a hat hónapot, a hozzájárulások egyenlegét féléves részletekben kell kifizetni. Ilyen esetben az első részletet a művelet megkezdésétől számított két hónapon belül kell kifizetni; a második részletet a különbizottság által – az ügyvezető javaslata alapján, a műveleti igények figyelembevételével – megállapítandó határidőn belül kell kifizetni. A különbizottság eltérhet ezektől a rendelkezésektől.
(4) A referenciaösszeg vagy a költségvetés elfogadásakor az ügyvezető levélben megküldi a hozzájárulásokra vonatkozó megfelelő lehívásokat a tagállami hatóságoknak, melyek elérhetőségéről az ügyvezetőt előzőleg tájékoztatták.
(5) E határozat egyéb rendelkezésének sérelme nélkül, a hozzájárulásokat a vonatkozó lehívás megküldését követő 30 napon belül teljesíteni kell.
(6) A hozzájáruló államok mindegyike maga állja a saját hozzájárulásai teljesítésével összefüggő banki költségeket.
(7) Az ügyvezető elismeri a hozzájárulások beérkezését.
26. cikk
Előfinanszírozás
(1) Az EU katonai gyorsreagálású művelete esetén a hozzájáruló tagállamok a referenciaösszegnek megfelelően fizetik a hozzájárulásokat. A 25. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a befizetéseket az alább meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) Az EU katonai gyorsreagálású műveleteinek előfinanszírozása esetén a részt vevő tagállamok:
a) |
vagy előre fizetik a hozzájárulásokat az ATHENA-nak; |
b) |
vagy, ha a Tanács olyan katonai gyorsreagálású művelet végrehajtásáról dönt, amelynek finanszírozásához ezek a tagállamok hozzájárulnak, a művelet közös költségeihez való hozzájárulásaikat a lehívás megküldését követő öt napon belül, a referenciaösszegnek megfelelően fizetik meg, kivéve, ha a Tanács ettől eltérően határoz. |
(3) A fent említett célnak megfelelően a hozzájárulás előre fizetését választó tagállamok (a továbbiakban: előre fizető tagállamok) egy-egy képviselőjéből álló különbizottság előzetes előirányzatokat képez a költségvetés egy külön címében. Ezeket az előzetes előirányzatokat az előre fizető tagállamoknak – a hozzájárulás lehívásának megküldését követő 90 napon belül fizetendő – hozzájárulásaiból fedezik.
(4) A 25. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az előre fizető tagállam által egy gyorsreagálású művelethez fizetendő hozzájárulások – e cikk (3) bekezdésben említett előzetes előirányzatokba fizetett hozzájárulásának mértékéig – a lehívás megküldését követő 90 napon belül esedékesek. Hasonló összeg a műveleti parancsnok rendelkezésére bocsátható az előre fizetett hozzájárulásokból.
(5) A 21. cikktől eltérve, e cikk (3) bekezdésben említett, egy művelethez felhasznált előzetes előirányzatokat a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell tölteni.
(6) Az (1) bekezdés sérelme nélkül különleges körülmények között bármely előre fizető tagállam felhatalmazhatja az ügyvezetőt, hogy az általa előre fizetett hozzájárulást felhasználja egy olyan, nem gyorsreagálású művelethez való hozzájárulásának fedezésére, amelyben részt vesz. Az előre fizetett hozzájárulást az előre fizető tagállamnak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell töltenie.
(7) Amennyiben egy nem gyorsreagálású művelethez – az ahhoz nyújtandó hozzájárulások megérkezése előtt – pénzeszközökre van szükség:
a) |
az adott művelet finanszírozásához hozzájáruló tagállamok által előre fizetett hozzájárulások – az előre fizető tagállamok jóváhagyását követően – összegük 50 %-áig felhasználhatók az adott művelethez szükséges hozzájárulások fedezésére. Az előre fizetett hozzájárulást az előre fizető tagállamnak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell töltenie; |
b) |
az a) pontban említett esetben a nem előre fizető tagállamok által a művelethez a 25. cikk (1) bekezdése alapján fizetendő hozzájárulások kifizetésére – az érintett tagállamok jóváhagyását követően – az adott felhívásnak az ügyvezető általi elküldését követő 5 napon belül kerül sor. |
(8) A 32. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a műveleti parancsnok a rendelkezésére bocsátott összegekre kötelezettségeket vállalhat és azokat teljesítheti.
(9) Bármely tagállam visszaléphet az általa választott lehetőségtől úgy, hogy erről az ügyvezetőt legalább három hónappal előre értesíti.
27. cikk
Az előfinanszírozás megtérítése
1. Azon tagállam, harmadik állam, illetve adott esetben nemzetközi szervezet, amely a Tanácstól felhatalmazást kapott valamely művelet közös költségei egy részének az előfinanszírozására, a szükséges alátámasztó dokumentumokat tartalmazó és az ügyvezetőnek az érintett művelet befejezése után legkésőbb két hónappal megküldött kérelem útján megtérítést kaphat az ATHENA-tól.
2. A megtérítés iránti kérelmek csak akkor teljesíthetőek, amennyiben azokat a műveleti parancsnok és az ügyvezető jóváhagyta.
3. Amennyiben a hozzájáruló állam által benyújtott megtérítés iránti kérelmet jóváhagyják, úgy az érintett összeg levonható az ügyvezető által ezen államnak címzett, a következő hozzájárulásra irányuló lehívás összegéből.
4. Amennyiben a kérelem jóváhagyásának időpontjában nem várható hozzájárulások lehívása vagy a jóváhagyott megtérítés iránti kérelem összege meghaladja a várható hozzájárulást, úgy az ügyvezető – az ATHENA készpénzállományának és az érintett művelet közös költségei finanszírozási szükségleteinek figyelembevételével – intézkedik a megtérítendő összeg harminc napon belül történő kifizetéséről.
5. Az e határozat szerinti megtérítés a művelet törlése esetén is esedékes.
28. cikk
A közös költségek közé nem tartozó kiadásoknak az ATHENA általi kezelése
1. Az ügyvezető vagy bármely tagállam javaslatára a különbizottság úgy határozhat, hogy a valamely művelettel összefüggő meghatározott kiadások adminisztratív igazgatásával – különösen a személyi állomány fenntartása/ellátás és a mosodai szolgáltatások területén – az ATHENA-t bízza meg, miközben azonban az egyes tagállamok továbbra is viselik az őket érintő költségeket.
2. A különbizottság a határozatában a műveleti parancsnokot felhatalmazhatja arra, hogy az a műveletben részt vevő tagállamok nevében szerződéseket kössön az említett szolgáltatások megszerzésére. Az igazgatótanács ekkor úgy dönt, hogy az ATHENA előzetesen beszedi a tagállamoktól a megkötött szerződések teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket
3. Az ATHENA végzi az egyes tagállamokat terhelő azon kiadások könyvelését, amelyek kezelésével megbízták. Az ATHENA a tagállamok mindegyikének havonta kimutatást küld az őket terhelő, az előző hónap folyamán általuk vagy személyzetük által eszközölt kiadásokról és lehívja az e kiadások kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközöket. A tagállamok a pénzeszközök lehívásának megküldését követő harminc napon belül átutalják az ATHENA-nak a szükséges pénzeszközöket.
29. cikk
Késedelmi kamat
(1) Amennyiben valamely állam nem teljesíti a pénzügyi kötelezettségeit, úgy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 71. cikkében meghatározott, a késedelmi kamatra vonatkozó közösségi előírásokat kell megfelelően alkalmazni a hozzájárulásoknak a közösségi költségvetésbe történő befizetése tekintetében.
(2) Ha a fizetési késedelem nem haladja meg a tíz napot, nem kell kamatot felszámítani. Ha a fizetési késedelem meghaladja a tíz napot, a kamatot a késedelem teljes időtartamára fel kell számítani.
8. FEJEZET
A KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA
30. cikk
Alapelvek
(1) Az ATHENA előirányzatait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell felhasználni.
(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelnek az ATHENA bevételeinek és kiadásainak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint azok jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításáért. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tesznek, kiadásokat érvényesítenek és engedélyeznek, továbbá megteszik az előirányzatok végrehajtása előtt szükséges intézkedéseket. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozat útján átruházhatja feladat- és hatásköreit, melynek során a következőket kell meghatározni:
a) |
az ilyen felhatalmazás tekintetében szóba jövő, megfelelő szintű személyzet; |
b) |
az átruházott hatáskörök terjedelme; és |
c) |
az érintettek számára a hatásköreik továbbruházására nyitva álló lehetőség terjedelme. |
(3) Az előirányzatok végrehajtása az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai szétválasztásának elve szerint történik. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő hivatala egymással kölcsönösen összeférhetetlen. Egy engedélyezésre jogosult tisztviselő és egy számvitelért felelős tisztviselő együttes aláírása szükséges az ATHENA által kezelt pénzeszközökből történő kifizetésekhez.
(4) E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, közösségi szervre, illetve adott esetben nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ezek a saját kiadásaik végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, úgy tiszteletben kell tartania az Európai Közösségek általános költségvetése „Tanács” szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat.
(5) Az ügyvezető azonban az elnökségen keresztül a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló javaslatokat terjeszthet a Tanács vagy a különbizottság elé.
(6) A különbizottság a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat is elfogadhat a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan.
31. cikk
A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek
A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el.
32. cikk
Működési közös költségek
(1) Az általa vezetett műveletek működési közös költségei fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait a műveleti parancsnok látja el. Az egy adott művelet előkészületi szakaszában felmerülő és az ATHENA által közvetlenül végrehajtott, illetve a művelethez annak aktív szakasza befejezése után kapcsolódó műveleti közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében azonban az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el.
(2) Az ügyvezető kérésre átutalja a műveleti parancsnoknak a műveletek kiadásainak végrehajtásához szükséges összegeket; az átutalás az ATHENA bankszámlájáról az ATHENA nevében megnyitott, a műveleti parancsnok által megadott bankszámlára történik.
(3) A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a referenciaösszeg elfogadása feljogosítja az ügyvezetőt, illetve a műveleti parancsnokot arra, hogy amennyiben a Tanács nem állapít meg ennél magasabb százalékos arányt, úgy saját hatáskörükön belül a referenciaösszeg 30 %-áig az érintett műveletre vonatkozó kiadásokra kötelezettséget vállaljanak és azokat teljesítsék. Az ügyvezető javaslata alapján a különbizottság kiegészítő kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások és azok teljesítésének lehetőségéről határozhat. A különbizottság úgy határozhat, hogy a kérdést az elnökségen keresztül a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti. Ezen eltérést az érintett művelet költségvetése elfogadásának időpontjától nem kell alkalmazni.
(4) A művelet költségvetésének elfogadását megelőző időszakban az ügyvezető és a műveleti parancsnok vagy annak képviselője – mindegyikük az őt érintő ügyekben – minden hónapban jelentést tesz a különbizottságnak az említett művelet vonatkozásában közös költségként számításba jövő kiadásokról. Az ügyvezető, a műveleti parancsnok vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság iránymutatásokat bocsáthat ki a kiadások ezen időszak folyamán történő végrehajtásáról.
(5) A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, az Unió katonai műveletében részt vevő személyek életét közvetlenül fenyegető veszély esetén, az érintett művelet műveleti parancsnoka a költségvetésbe beállított előirányzatok túllépésével is végrehajthatja az e személyek életének megóvása érdekében szükséges kiadásokat. Erről a lehető leghamarabb tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. Ilyen esetben az ügyvezető – a műveleti parancsnokkal egyeztetve – javaslatot tesz az e váratlan kiadások finanszírozásához szükséges átcsoportosításokra. Amennyiben átcsoportosítás útján nem biztosítható e kiadások megfelelő finanszírozása, úgy az ügyvezető költségvetés-módosításra tesz javaslatot.
9. FEJEZET
A KÖZÖSEN FINANSZÍROZOTT FELSZERELÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA VÉGSŐ RENDELTETÉSE
33. cikk
1. Az általa vezetett művelet befejezésére tekintettel, a műveleti parancsnok megteszi az e művelethez közösen megszerzett felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetésének megállapításához szükséges intézkedéseket. Adott esetben az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozó javaslatot tesz a különbizottság számára.
2. A művelet aktív szakaszának befejezése után megmaradó felszerelés és infrastruktúra kezelését az ügyvezető végzi, adott esetben végső rendeletetésük megállapítása céljából. Adott esetben az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozó javaslatot tesz a különbizottság számára.
3. A felszerelésre, az infrastruktúrára és az egyéb eszközökre vonatkozó értékcsökkenési mértéket a különbizottság a lehető leghamarabb jóváhagyja.
4. A közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetését a különbizottság hagyja jóvá, figyelembe véve az operatív szükségleteket és a pénzügyi kritériumokat. Végső rendeltetésként a következők jönnek számításba:
a) |
az infrastruktúra az ATHENA-n keresztül a fogadó ország, valamely tagállam vagy harmadik fél számára értékesíthető vagy átengedhető; |
b) |
a felszerelés az ATHENA-n keresztül valamely tagállam, a fogadó ország vagy egy harmadik fél számára értékesíthető, vagy az ATHENA, valamely tagállam vagy harmadik fél által tárolható és megőrizhető. |
5. A felszerelés és az infrastruktúra a hozzájáruló államoknak, a fogadó országnak vagy harmadik feleknek piaci értéken, illetve, amennyiben a piaci érték nem meghatározható, úgy az értékcsökkenés megfelelő mértékének figyelembevételével értékesíthető.
6. A fogadó ország vagy harmadik fél számára történő értékesítésnek vagy átengedésnek összhangban kell lennie a hatályos biztonsági előírásokkal, az esettől függően különösen a Tanács, a hozzájáruló államok vagy a NATO vonatkozó előírásaival.
7. Amennyiben döntés születik arról, hogy a művelethez megszerzett felszerelést az ATHENA őrzi meg, úgy a hozzájáruló tagállamok a többi részt vevő tagállamtól pénzügyi ellentételezést kérhetnek. A részt vevő tagállamok mindegyikének képviselőiből álló különbizottság az ügyvezető javaslata alapján meghozza a megfelelő határozatokat.
10. FEJEZET
SZÁMVITEL ÉS LELTÁR
34. cikk
Alapelvek
Amennyiben a közös kiadások végrehajtásával valamely tagállamot, közösségi szervet vagy adott esetben nemzetközi szervezetet bíznak meg, úgy azok a saját kiadásaik számvitelére és a saját leltáraikra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.
35. cikk
A működési közös költségek könyvelése
Az ATHENA-tól kapott átutalások, az általa lekötött kiadások és teljesített kifizetések tekintetében a könyvvezetést a műveleti parancsnok végzi, aki emellett leltárt vezet az ATHENA költségvetéséből finanszírozott és az általa vezetett művelethez felhasznált ingó vagyontárgyakról.
36. cikk
Összevont éves beszámoló
1. A lehívott hozzájárulások és a teljesített átutalások tekintetében a könyvvezetést a számvitelért felelős tisztviselő végzi. A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek, valamint az ügyvezető közvetlen felelőssége alatt végrehajtott működési kiadások tekintetében szintén ő végzi a könyvvezetést.
2. A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az ATHENA bevételeire és kiadásaira vonatkozó összevont éves beszámolót. Minden műveleti parancsnok megküldi neki az általa lekötött kiadásokra és az általa teljesített kifizetésekre, valamint az általa vezetett művelet működési közös költségeinek fedezésére általa jóváhagyott előfinanszírozásokra vonatkozó elszámolásokat.
11. FEJEZET
AZ ELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE ÉS VÉGZÉSE
37. cikk
A különbizottság rendszeres tájékoztatása
Az ügyvezető háromhavonta jelentést nyújt be a különbizottságnak a bevételek és kiadások végrehajtásáról az előző három hónap, illetve a költségvetési év kezdete óta eltelt időszak vonatkozásában. Ebből a célból minden műveleti parancsnok időben eljuttatja az ügyvezetőnek az általa vezetett művelet működési közös költségeivel összefüggő kiadásokról szóló jelentését.
38. cikk
Az ellenőrzések elvégzésének feltételei
1. Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyeknek feladataik végrehajtása előtt felhatalmazást kell kapniuk a Tanács minősített információihoz való hozzáférésre legalább a „Secret UE” titoktartási szintig vagy adott esetben rendelkezniük kell valamely tagállam vagy a NATO ezzel egyenértékű felhatalmazásával. E személyek biztosítják, hogy az adott információra vagy adatra vonatkozó szabályoknak megfelelően tiszteletben tartják az ellenőrzési tevékenységük során tudomásukra jutott információ bizalmas jellegét és az ilyen adatok védelmét.
2. Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyek késedelem és előzetes értesítés nélkül hozzáférhetnek a dokumentumokhoz és ezen bevételekre és kiadásokra vonatkozó valamennyi adathordozó tartalmához, továbbá beléphetnek az e dokumentumok és adathordozók megőrzésére szolgáló helyiségekbe. Másolatokat készíthetnek. Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak végrehajtásában részt vevő személyek a feladataik végrehajtásához szükséges segítséget nyújtanak az ügyvezetőnek és az e bevételek és kiadások ellenőrzésével megbízott személyeknek.
39. cikk
Az elszámolások külső ellenőrzése
1. Amennyiben az ATHENA kiadásainak végrehajtásával valamely tagállamot, közösségi szervet vagy nemzetközi szervezetet bíznak meg, úgy azok a saját kiadásaik ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.
2. Az ügyvezető vagy az általa kinevezett személyek bármikor elvégezhetik azonban az ATHENA a műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeinek, illetve a műveletek működési közös költségeinek az ellenőrzését. Ezenkívül az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság bármikor külső ellenőröket jelölhet ki, megállapítva azok feladatkörét és alkalmazási feltételeit.
3. A külső ellenőrzések céljából létre kell hozni egy hat tagú könyvvizsgáló testületet. A különbizottság a tagállamok által javasolt jelöltek közül egy hároméves, egyszer megújítható időszakra a következő év január 1-jével kijelöl két tagot. A különbizottság legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja a tagok megbízatását. A jelöltek a nemzeti pénzügyi ellenőrző szervek tagjai közül kerülnek ki, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát nyújtanak. Rendelkezésre kell állniuk arra, hogy szükség szerint az ATHENA nevében feladatokat hajtsanak végre. E feladatok végrehajtása során a kollégium tagjaira a következők vonatkoznak:
a) |
fizetésüket továbbra is a származási ellenőrző szervüktől kapják, az ATHENA viseli kiküldetési költségeiket az Európai Közösségek megfelelő fizetési fokozatú tisztviselőire alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban. A jelöltek az egyik tagállam legmagasabb szintű nemzeti pénzügyi ellenőrző szerv tagjai közül kerülnek ki, vagy e szerv ajánlja őket, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát nyújtanak; |
b) |
csak a különbizottságtól kérhetnek és kaphatnak utasításokat; ellenőrzési megbízásuk keretien belül a könyvvizsgálói kollégium és annak tagjai teljes függetlenséget élveznek, továbbá kizárólagos felelősséget viselnek a külső ellenőrzés végrehajtása tekintetében; |
c) |
feladataikról csak a különbizottságnak jelentenek; |
d) |
a költségvetési év folyamán, valamint utólagosan helyszíni ellenőrzések révén, és a bizonylatok alapján ellenőrizniük kell, hogy az ATHENA által finanszírozott vagy előfinanszírozott kiadások végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban történt-e, továbbá, hogy a belső ellenőrzés megfelelő-e. |
A könyvvizsgálói kollégium saját tagjai közül – új elnök választásával vagy a megbízatás meghosszabbításával – megválasztja elnökét. A testület a tagjai által folytatott ellenőrzésekre vonatkozóan a legmagasabb szintű nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályokat fogad el. A könyvvizsgálói kollégium jóváhagyja a tagjai által elkészített könyvvizsgálói jelentéseket, majd megküldi azokat az ügyvezetőnek és a különbizottságnak.
4. A különbizottság eseti alapon és különös megfontolások alapján egyéb külső szervek igénybevételéről is határozhat.
5. Az ATHENA nevében eljáró könyvvizsgálók által elvégzett ellenőrzések költségei az ATHENA-t terhelő közös költségnek minősülnek.
40. cikk
Az elszámolások belső ellenőrzése
1. A Tanács főtitkára az ügyvezető javaslatára és a különbizottság tájékoztatását követően egy hároméves, egyszer megújítható időtartamra kinevezi az Athena-művelet belső ellenőrét és legalább egy helyettes belső ellenőrt; a belső ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai képesítéssel, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát kell nyújtaniuk.
2. A belső ellenőr jelentést tesz az ügyvezetőnek a kockázatkezelésre vonatkozóan az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotása, valamint a műveletek belső ellenőrzésének javítására, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások kibocsátása útján. Felelős különösen a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének értékeléséért, valamint a politikákat és célkitűzéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért.
3. A belső ellenőr az Athena bevételeinek összegyűjtésében vagy az Athena által finanszírozott kiadások végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezeti egységben ellátja feladatát.
4. A belső ellenőr a költségvetési év során szükség szerint egy vagy több ellenőrzést végez. Megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az ügyvezetőnek és tájékoztatja a műveleti parancsnokot. A műveleti parancsnok és az ügyvezető biztosítja az ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fellépést.
5. Az ügyvezető éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a különbizottságnak, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a megtett észrevételeket, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.
6. Ezen túlmenően minden műveleti parancsnok a belső ellenőr részére teljes hozzáférést biztosít az általa vezetett művelethez. A belső ellenőr ellenőrzi a pénzügyi és költségvetési rendszerek és eljárások megfelelő működését, és biztosítja a szilárd és hatékony belső ellenőrzési rendszerek működését. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő; nem vehet részt a pénzügyi kimutatások előkészületi szakaszában.
7. A belső ellenőr munkáját és jelentéseit az ellenőri testület rendelkezésére bocsátják az összes vonatkozó alátámasztó dokumentummal együtt.
41. cikk
Az éves elszámolások végzése
1. Valamennyi műveleti parancsnok – a költségvetési évet követő év március 31-ig, vagy az általa vezetett művelet végét követő négy hónapon belül, attól függően, hogy melyik következik be előbb – az ATHENA számvitelért felelős tisztviselője rendelkezésére bocsátja a közös költségekre, valamint az e határozat 28. cikke alapján előfinanszírozott vagy megtérített kiadásokra vonatkozó éves beszámoló, valamint az éves tevékenységi jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.
2. Az ügyvezető – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok segítségével – a költségvetési évet követő év április 30-ig elkészíti és benyújtja a különbizottság és a könyvvizsgálói kollégium számára az előzetes éves beszámolót és az éves tevékenységi jelentést.
3. A költségvetési évet követő év július 31-ig a könyvvizsgálói kollégium az éves könyvvizsgálói jelentést, az ügyvezető – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok támogatásával – az ATHENA végleges éves beszámolóját a különbizottság rendelkezésére bocsátja. A költségvetési évet követő év szeptember 30-ig a különbizottság a könyvvizsgálói kollégium könyvvizsgálói jelentésére figyelemmel – az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok mentesítése érdekében – megvizsgálja az éves beszámolót.
4. A számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok – mindegyik a saját szintjén – a megfelelő mentesítés megadásának időpontjától számított öt évig megőrzik a számlákat és leltárokat.
5. A különbizottság határoz arról, hogy – költségvetés-módosítás útján – azon költségvetési év egyenlegét, amely tekintetében az elszámolások lezárása megtörtént, a következő költségvetési évre vonatkozó költségvetésbe a körülményektől függően bevételként vagy kiadásként beállítsa-e.
6. A költségvetési év egyenlegének azon részét, amely a műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, a részt vevő tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.
7. A költségvetési év egyenlegének azon részét, amely egy adott művelet működési közös költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, az e művelethez hozzájáruló tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.
8. Amennyiben a megtérítendő hozzájárulások nem vonhatók le az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból, úgy a költségvetés egyenlegét vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.
9. Minden, valamilyen műveletben részt vevő tagállam minden év március 31-ig önkéntes alapon tájékoztatást ad az ügyvezetőnek – adott esetben a műveleti parancsnokon keresztül – az előző költségvetési évben a művelettel összefüggésben számára felmerült többletköltségekről. Ezt a tájékoztatást a fő kiadási tételek szerinti bontásban kell megadni. Az ügyvezető összesíti a tájékoztatást annak érdekében, hogy a különbizottság számára a műveletek többletköltségeiről áttekintést adjon.
42. cikk
A műveleti elszámolások végzése
1. Miután a műveletet végrehajtották, az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslatára a különbizottság úgy határozhat, hogy az ügyvezetőnek – a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok támogatásával – be kell nyújtania a különbizottság számára az e műveletre vonatkozó, legalább a művelet végrehajtása és amennyiben lehetséges, úgy annak befejezése időpontjáig terjedő időszakot átfogó beszámolót és mérleget. Az ügyvezetőnek adott határidő a művelet végrehajtásának időpontjától számítva nem lehet kevesebb négy hónapnál.
2. Amennyiben az érintett művelet befejezésével összefüggő bevételek és kiadások a megadott határidőn belül nem jeleníthetők meg a műveletre vonatkozó beszámolóban és mérlegben, úgy ezeket az éves beszámolóban és az ATHENA-ra vonatkozó éves mérlegben kell feltüntetni, vizsgálatukat pedig a különbizottságnak az éves elszámolások keretében kell elvégezni.
3. A különbizottság jóváhagyja a műveletre vonatkozó neki benyújtott beszámolót és mérleget. A kérdéses művelet vonatkozásában mentesíti az ügyvezetőt, a számvitelért felelős tisztviselőt és a műveleti parancsnokot.
4. Amennyiben a megtérítendő hozzájárulások nem vonhatók le az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból, úgy a költségvetés egyenlegét vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.
12. FEJEZET
JOGI FELELŐSSÉG
43. cikk
1. A költségvetés végrehajtásánál felmerülő kötelességszegés, illetve gondatlanság esetén a műveleti parancsnok, az ügyvezető, továbbá a különösen a közösségi szervek vagy a tagállamok által rendelkezésre bocsátott egyéb személyzet fegyelmi és büntetőjogi felelőssége érvényesítésének feltételeit a személyzeti szabályzat, illetve a rájuk vonatkozó rendelkezések szabályozzák. Ezenkívül az ATHENA a saját kezdeményezésére vagy a hozzájáruló államok valamelyikének kérésére polgári jogi igényt támaszthat az előbb említett személyzet tagjaival szemben.
2. Az Európai Közösségek, illetve a Tanács főtitkára a hozzájáruló államoknak semmilyen körülmények között sem tartozik felelősséggel feladatainak az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő vagy a hozzájuk beosztott személyzet által történő ellátásáért.
3. A költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződésekből esetlegesen adódó szerződéses felelősséget az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok viselik. A szerződéses felelősség tekintetében a kérdéses szerződésekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
4. Szerződésen kívüli felelősség esetén, a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra műveleti parancsnoksága, az erők parancsnoksága, valamint a komponensek parancsnokságai, illetve az ezek személyzete által a feladatiak teljesítése során okozott károkat a tagállami jogok közös elveivel és a haderők műveleti területen alkalmazandó személyzeti szabályzatával összhangban az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok viselik.
5. Az Európai Közösségek, illetve a tagállamok semmilyen körülmények között sem tartoznak felelősséggel a hozzájáruló államoknak a költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződésekért, illetve a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra egységei és szolgálatai, illetve az ezek személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkért.
44. cikk
Felülvizsgálat és módosítás
E határozatot egészében vagy részben, és annak mellékleteit szükség esetén egy tagállam kérésére vagy minden művelet után felül kell vizsgálni. A határozatot legalább háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során be lehet vonni a munka szempontjából hasznos valamennyi szakértőt, és különösen az ATHENA igazgatási szerveit.
45. cikk
Záró rendelkezések
Az 2007/384/KKBP határozat hatályát veszti.
46. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
47. cikk
Kihirdetés
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 63., 2004.2.28., 68. o.
(2) HL L 152., 2007.6.13., 14. o.
(3) HL L 253., 2000.10.7., 42. o.
(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
I. MELLÉKLET
A KELETKEZÉSÜK IDŐPONTJÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ ATHENA ÁLTAL VISELT KÖZÖS KÖLTSÉGEK
Amennyiben a következő közös költségek nem rendelhetők hozzá közvetlenül valamely meghatározott művelethez, úgy a különbizottság dönthet a megfelelő előirányzatoknak az éves költségvetés általános részébe történő beállításáról. Ezen előirányzatokat lehetőség szerint az azon műveletre vonatkozó cikkekbe kell beállítani, amelyekre azok a leginkább vonatkoznak.
1. |
A műveleti parancsnoknál és személyzeténél valamely művelet elszámolásainak a különbizottság számára történő benyújtásával összefüggésben felmerülő kiküldetési költségek. |
2. |
Kártérítések kifizetése, valamint kártérítési igényekből és keresetekből származó, az ATHENA-n keresztül fizetendő költségek. |
3. |
Valamely művelet tekintetében közösen megszerzett anyagok tárolásáról szóló határozatokhoz kapcsolódó költségek (amennyiben e költségeket az éves költségvetés általános része tartalmazza, úgy fel kell tüntetni egy meghatározott művelettel meglévő kapcsolatot). |
Az éves költségvetés általános része – azon műveletek tekintetében, amelyek finanszírozásához a részt vevő tagállamok hozzájárulnak – szükség esetén a következő közös költségekre vonatkozóan további előirányzatokat tartalmaz:
1. |
Banki költségek |
2. |
Ellenőrzési költségek |
3. |
A II. mellékletben meghatározott, a műveletek előkészületi szakaszára vonatkozó közös költségek. |
II. MELLÉKLET
A MŰVELETEK ELŐKÉSZÜLETI SZAKASZÁRA VONATKOZÓ, AZ ATHENA ÁLTAL VISELT MŰKÖDÉSI KÖZÖS KÖLTSÉGEK
Az Unió egy meghatározott katonai művelete céljából a katonai erők által végzett felderítő küldetésekhez és előkészületekhez (különös tekintettel a tényfeltáró küldetésekre és a felderítésekre) szükséges többletköltségek: szállítás, szállás, a műveleti kommunikációs eszközök használata, a misszió végrehajtásához szükséges helyi polgári személyzet (tolmácsok, sofőrök stb.) felvétele.
Orvosi szolgáltatások: az Unió meghatározott katonai műveletére tekintettel, a felderítő küldetésekben és a katonai erők által végzett előkészületekben részt vevő személyek sürgősségi egészségügyi evakuálásának (Medevac) költségei, amennyiben az orvosi kezelés a műveleti területen nem biztosítható.
III. MELLÉKLET
III-A.
A MINDEN ESETBEN AZ ATHENA ÁLTAL VISELT, A MŰVELETEK AKTÍV SZAKASZÁRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI KÖZÖS KÖLTSÉGEK
Az Unió minden katonai művelete tekintetében, működési közös költségként, az ATHENA viseli a művelethez szükséges, az alábbiakban meghatározott többletköltségeket.
1. Az EU által vezetett műveletek (telepíthető, illetve helyhez kötött) parancsnokságainak többletköltségei
1.1. Azon parancsnokságok meghatározása, amelyeknek többletköltségeit közösen finanszírozzák:
a) |
: |
Parancsnokság (HQ) |
: |
Parancsnokság (HQ), a műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott parancsnoki és szolgálati elemek. |
b) |
: |
Műveleti parancsnokság (OHQ) |
: |
a műveleti parancsnok állandó, a műveleti területen kívüli parancsnoksága, amely az Európai Unió bevetési erőinek felállításáért, megindításáért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért felel. A közös költségeknek a műveletek OHQ-jára vonatkozó meghatározását a Tanács Főtitkárságára és az Athenára is alkalmazni kell, amennyiben ezek közvetlenül e művelet tekintetében járnak el; |
c) |
: |
Erők parancsnoksága (FHQ) |
: |
az Európai Unió bevetési erőinek a műveleti területre telepített parancsnoksága; |
d) |
: |
Komponensek parancsnokságai (CCHQ) |
: |
az Európai Unió komponens-parancsnokának a művelethez telepített parancsnoksága (vagyis a légierő, a szárazföldi erők, a tengeri haderő vagy különleges haderő parancsnoka, akiknek a kijelölése a művelet jellegének függvényében szükséges lehet); |
1.2. A közösen finanszírozott többletköltségek meghatározása
a) |
: |
Szállítási költségek |
: |
a műveleti területre irányuló és az onnan történő olyan szállítások, melyek célja az FHQ és a CCHQ telepítése, fenntartása, illetve hazatelepítése; az OHQ-nál felmerülő, valamely művelethez szükséges szállítási költségek; |
b) |
: |
Igazgatás |
: |
kiegészítő irodai és szállásfelszerelések, szerződéses és közhasznú szolgáltatások, a parancsnokság épületeinek fenntartási költségei; |
c) |
: |
Kifejezetten támogatásra jogosult parancsnokságokon a művelet szükségleteire alkalmazott polgári személyzet |
: |
a műveletnek a szokásos műveleti követelményeket meghaladó szintű végrehajtásához szükséges – az Európai Unióban dolgozó – civil személyzet, nemzetközi tanácsadók és a műveleti területen alkalmazott helyi személyzet (beleértve a túlórák kifizetését is). |
d) |
: |
A támogatásra jogosult parancsnokságok közötti, és a támogatásra jogosult parancsnokságok és a közvetlenül alárendelt haderők közötti távközlések |
: |
kiegészítő távközlési és informatikai felszerelés megvételére és használatára irányuló beruházási kiadások, valamint a nyújtott szolgáltatások költségei (modemek, telefonvonalak, műholdas telefonok, kódolt faxkészülékek, biztosított vonalak, az internet-hozzáférés, adatátviteli vonalak, helyi hálózatok stb. bérbevétele és fenntartása); |
e) |
: |
A HQ műveleti területén belüli szállítások/utazások (a napidíj kivételével) |
: |
a gépjárművel történő szállítással, az egyéb közlekedési eszközzel történő utazással, valamint a szállítási költségekkel összefüggő kiadások, beleértve a nemzeti erősítések és látogatók utazásait is; a műveleteknél a szokásos mértéket meghaladó üzemanyag-többletköltség; kiegészítő járművek bérbevétele; a művelet helyszíne és Brüsszel és/vagy az Európai Unió által szervezett ülések helyszíne közötti hivatalos utazások költségei; az egyes országok által a területükön műveleteket végrehajtó nemzetközi szervezetekre kivetett felelősségbiztosítás költségei; |
f) |
: |
Laktanyák és szállás/infrastruktúra |
: |
szükség esetén, a műveleti területen a HQ számára szükséges helyiségek megszerzésére, bérbevételére, illetve helyreállítására vonatkozó kiadások (épületek, óvóhelyek, sátrak bérbevétele); |
g) |
: |
A nyilvánosság tájékoztatása |
: |
a tájékoztató kampányokkal, valamint a média a műveleti parancsnokságon, illetve az erők parancsnokságán történő tájékoztatásával összefüggő költségek, a műveleti parancsnokság által kidolgozott tájékoztatási stratégiával összhangban; |
h) |
: |
Reprezentáció és fogadás |
: |
reprezentációs költségek; a HQ szintjén felmerülő, valamely művelet végrehajtásához szükséges költségek. |
2. A bevetési erők támogatásánál felmerülő összesített többletköltségek:
Az alábbiakban meghatározott költségek a bevetési erőknek a műveleti helyszínre történő telepítése következményeként felmerülő költségeket jelentik:
a) |
: |
A telepítéssel/infrastruktúrával kapcsolatos munkák |
: |
azon kiadások, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a bevetési erők a maguk összességében teljesíthessék feladatukat (közösen használt repülőterek, vasutak, kikötők, fő logisztikai utak, beleértve a kirakodási körleteket és az előretolt gyülekezési körleteket; vízszivattyúzás, -kezelés, -elosztás és -elvezetés, áram- és vízellátás, földmunkák és őrzés-védelem, raktárak (főleg üzemanyag és lőszer számára), logisztikai gyülekezési körletek; a közösen finanszírozott infrastruktúra technikai támogatása). |
b) |
: |
Azonosító jelzés |
: |
különleges azonosító jelek, „Európai Unió” személyazonosító igazolvány, jelvények, érmék, az Európai Unió színeit megjelenítő zászlók, illetve a bevetési erők vagy a HQ más azonosító jelzése (a ruházat, a fejfedő és az egyenruhák kivételével); |
c) |
: |
Orvosi szolgáltatások |
: |
sürgősségi egészségügyi evakuálás (Medevac). A műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott, repülőtér és kirakodási kikötő típusú, 2. és 3. funkciójú helyiségek a műveleti helyszín műveleti elemeinek szintjén. |
d) |
: |
Információszerzés |
: |
A műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott, a hírszerzésnek készített műholdfelvételek, amennyiben finanszírozásuk az Európai Unió Műholdközpontjának (SATCEN) költségvetésében rendelkezésre álló pénzeszközökkel nem biztosítható. |
3. Valamely uniós irányítású művelethez biztosított közös NATO-eszközöknek és kapacitásoknak az EU általi igénybevételéből származó többletköltségek
Valamely uniós irányítású művelethez biztosított közös NATO-eszközöknek és -kapacitásoknak a rendelkezésre bocsátásáról, nyomon követéséről, visszaszolgáltatásáról vagy visszahívásáról szóló, az EU és a NATO közötti egyezményeknek az EU valamely katonai művelete tekintetében történő alkalmazásából adódó, az Európai Uniót terhelő költségek. A NATO részéről történő visszatérítések az EU felé.
4. Az e határozat 11. cikkében említett megállapodás értelmében egy tagállam, uniós intézmény, harmadik állam vagy nemzetközi szervezet által egy uniós irányítású művelet során biztosított, a közös költségek listáján szereplő áruk, szolgáltatások vagy tevékenységek címén az Európai Uniót terhelő többletköltségek. Egy állam, uniós intézmény vagy nemzetközi szervezet által ilyen megállapodás alapján történő visszatérítések.
III-B.
A TANÁCS MEGFELELŐ DÖNTÉSE ESETÉN AZ ATHENA-T TERHELŐ, VALAMELY EGYEDI MŰVELET AKTÍV SZAKASZÁRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI KÖZÖS KÖLTSÉGEK
Szállítási költségek |
: |
a műveleti területre irányuló és az onnan történő olyan szállítások, amelyek célja a művelethez szükséges bevetési erők telepítése, bevethetőségének fenntartása, illetve hazatelepítése. |
Többnemzetiségű alkalmi kötelék parancsnoksága |
: |
a műveleti helyszínen felvonultatott uniós alkalmi kötelék parancsnoksága. |
III-C.
A MŰVELETI PARANCSNOK KÉRÉSÉRE ÉS A KÜLÖNBIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSA ESETÉN AZ ATHENA ÁLTAL FINANSZÍROZANDÓ MŰKÖDÉSI KÖZÖS KÖLTSÉGEK
a) |
: |
Laktanyák és szállás/infrastruktúra |
: |
a műveleti területen a helyiségek megszerzésére, bérbevételére, illetve helyreállítására vonatkozó kiadások (épületek, óvóhelyek, sátrak), amennyiben ez a művelethez telepített bevetési erők számára szükséges. |
b) |
: |
Feltétlenül szükséges kiegészítő felszerelés |
: |
a művelet végrehajtásához előre nem láthatóan szükséges különleges alapvető felszerelésnek a művelet folyamán történő bérbevétele vagy beszerzése, amennyiben a művelet befejezésekor nem kerül sor a beszerzett felszerelés hazatelepítésére. |
c) |
: |
Orvosi szolgáltatások |
: |
A III-A. mellékletben említetteken kívüli 2. funkciójú helyiségek a műveleti helyszínen. |
d) |
: |
Információszerzés |
: |
információszerzés (műholdfelvételek; hadszíntér szintű felderítés, felderítés és légtérellenőrzés (ISR), ideértve a földfelszín légi felderítését (AGSR) is; humán hírszerzés). |
e) |
: |
Egyéb kritikus műveleti helyszíni szintű kapacitások |
: |
aknamentesítés szükség esetén a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelmi művelethez; a műveleti helyszínen összegyűjtött fegyverek és lőszerek tárolása és megsemmisítése. |
IV. MELLÉKLET
AZ ATHENA-T TERHELŐ, VALAMELY MŰVELET BEFEJEZÉSÉRE VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI KÖZÖS KÖLTSÉGEK
A művelet tekintetében közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetése megállapításánál felmerülő közös költségek.
A művelet elszámolásai elkészítésének többletköltségei. Az ilyenkor számításba jövő közös költségeket a III. melléklettel összhangban kell meghatározni, figyelembe véve azt a tényt, hogy az elszámolások elkészítéséhez szükséges személyzet a műveleti parancsnoksághoz tartozik, még akkor is, ha ez utóbbi már befejezte a tevékenységét.
Helyesbítések
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/115 |
Helyesbítés a Franciaország által a Fonds de prévention des aléas pêche nevű alap és a halászati vállalkozások részére nyújtott támogatásokról (C 9/06 számú állami támogatás) szóló, 2008. május 20-i 2008/936/EK bizottsági határozathoz
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 334., 2008. december 12. )
A tartalomjegyzékben és a 62. oldalon a határozat címében:
a következő szövegrész:
„2008/936/EK”
helyesen:
„2008/964/EK”.
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/115 |
Helyesbítés a 992/95/EK rendeletnek a Norvégiából származó egyes halászati termékek közösségi vámkontingensei tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. november 15-i 1337/2007/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 298., 2007. november 16. )
A 9. oldalon, a mellékletben, a c) ponthoz tarozó táblázat 4. oszlopában:
a következő szövegrész:
„2008. június 16-tól2009. február 14-ig: 30 500”
helyesen:
„6.16–2.14.: 30 500”
23.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 345/116 |
Helyesbítés az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvhez
( Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 226., 1995. szeptember 22. )
(Magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 218. o. )
Az irányelv Mellékletében, a „B. Különleges tisztasági követelmények” pontban:
— |
E 101 (i) RIBOFLAVIN – Azonosítás, A. spektrometria:
|
— |
E 101 (ii) RIBOFLAVIN-5’-FOSZFÁT – Azonosítás, A. spektrometria:
|
— |
E 132 BRILLANTKÉK FCF:
|
— |
E 160e BÉTA-APO-8’-KAROTINAL (C30) – Tisztaság:
|