MELLÉKLET

A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő uniós támogatása

1.   Célok

Az Európai Unió a kódexet annak keletkezése óta elkötelezetten támogatja. Az Európai Unió megítélése szerint a kódex fontos többoldalú eszköz, amelynek célja a ballisztikus rakétarendszerek és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének az átláthatóság és a bizalomépítő intézkedések révén történő visszaszorítása. Az Európai Unió valamennyi tagállama aláírta és jóhiszeműen végrehajtja a kódexet.

A korábbiakban az Európai Unió az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében munkaértekezletet szervezett aláíró és nem aláíró államok részvételével, így kísérelve meg a kódex végrehajtásával és egyetemességével kapcsolatosan még meglévő hiányosságok pótlását. A munkaértekezlet sikerén felbuzdulva az Európai Unió folytatni kívánja ezt a kezdeményezést, és támogatni szeretné a kódexet az alábbi három szempontból:

—	a kódex egyetemessége;

—	a kódex végrehajtása;

—	a kódex és a kódex megfelelőbb alkalmazásának a bővítése.

2.   A Projektek Leírása

2.1.   Projekt: A kódex egyetemességének előmozdítása

2.1.1.   Aprojekt célja

Míg az aláíró államok száma elérte az összes ENSZ-tagállam kétharmados szintjét, sok tennivaló marad a kódex egyetemességének megvalósítása terén. Az aláíró államok az éves találkozókon megállapították, hogy az államoknak a kódex aláírása terén megmutatkozó vonakodása mögött az okok széles skálája húzódik meg, amely a kódexre vonatkozó ismeretek és átlátás általános hiányától kezdődően politikai indokokig terjed.

2.1.2.   Aprojekt eredményei:

—	a kódexre vonatkozó ismereteknek, a kódex megértésének és támogatásának növelése;

—	a kódexet aláíró államok és a nem aláíró államok közötti kölcsönös kapcsolat bővítése;

—	a kódexet aláíró államok számának növelése;

2.1.3.   Aprojekt leírása

A projekt két munkaértekezlet megrendezését irányozza elő:

—

ismeretterjesztő-tájékoztató munkaértekezlet a legnagyobb számú nem aláíró állammal rendelkező térségben. Afrikában az alábbi országok nem írták alá a kódexet: Algéria, Angola, Botswana, Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Lesotho, Namíbia, Szomália, és Szváziföld, Togo és Zimbabwe.

—

az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében tartott munkaértekezlet mintáját követő általános munkaértekezlet, amely a ballisztikus rakéták elterjedésével és a kódex alkalmazhatóságával kapcsolatos technikai és politikai-biztonsági megfontolásokról szóló összpontosított és strukturált véleménycserékre adott lehetőséget.

2.2.   projekt: A kódexnek az aláíró államokban való végrehajtásának támogatása

2.2.1.   Aprojekt célja

Míg a kódex a ballisztikus rakéták és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének az átláthatósági és a bizalomépítő intézkedések révén történő visszaszorítására szolgáló fontos eszköz, sok tennivaló maradt az aláíró államok közötti megfelelőbb véleménycserék elősegítéséhez. A projekt a véleménycserék azon szempontjaira fog összpontosítani, amelyek területén kézzel fogható eredményeket lehet elérni.

2.2.2.   Aprojekt eredményei

—	egy biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus (e-ICC) prototípusának kialakítása, amely lehetővé tehetné a tagállamok közötti gyorsabb, könnyebb és biztonságosabb információcserét és a dokumentumok elektronikus terjesztését.

—	amennyiben az aláíró államok éves találkozójukon úgy határoznak, hogy létrehozzák az e-ICC-t, a prototípust működésbe lehet hozni;

—	a megfigyelők által a kilövőállomások kísérleti telephelyein tett látogatások nagyobb támogatása.

2.2.3.   Aprojekt leírása

A projekt az intézkedések két típusát irányozza elő:

a)

az aláíró államok közötti információcsere és kommunikáció megkönnyítése az e-ICC létrehozása révén. Franciaországnak a rakétatechnológia-ellenőrzési rendszer (Missile Technology Control Regime, MTCR) e-POC rendszerrel kapcsolatos tapasztalata különösen fontos e projekt szempontjából. Mivel a kódexet aláíró államok hatáskörébe tartozik, hogy az éves találkozón határozzanak az említett rendszer létrehozásáról, a projektet két szakaszban kell végrehajtani. A második szakaszt a kódexet aláíró államoknak az éves találkozón az e-ICC-re vonatkozó előzetes tanácskozásaira figyelemmel kell végrehajtani. 1. szakasz: Az EU javaslata a kódexet aláíró államoknak az e-ICC létrehozására Az e-ICC prototípusát az aláíró államokkal való megismertetésének és a működésével kapcsolatban ezen államoktól érkező visszajelzéseknek a céljából kell elkészíteni, lehetőleg 2009-ben. 2. szakasz: Az e-ICC prototípusának működőképessé tétele Amennyiben az aláíró államok az éves találkozón határoznak az e-ICC létrehozásáról, működőképessé lehet tenni a prototípust. Ennek érdekében a prototípus szakismereti és tartalmi vetületeit továbbítják az ICC / végrehajtó titkárságnak igazgatás céljából, és képzést tartanak az ICC és az aláíró államok számára.

b)	Pénzügyi eszközök biztosítása nemzetközi megfigyelőknek az uniós tagállamok kilövőállomásainak kísérleti telephelyein tett látogatásához.

2.3.   projekt: A kódex és a kódex megfelelőbb alkalmazásának a bővítése

2.3.1.   Aprojekt célja

A biztonsági környezet – így a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas eszközök területe is – folyamatosan fejlődik. Az aláíró államok évente találkoznak és értékelik a kódex alkalmazását, valamint a ballisztikus rakéták és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedése területén tapasztalható új tendenciákat.

A projekt előmozdítja az aláíró államok közötti részletes megbeszéléseket, és adott esetben informálisabb módon nem aláíró államokat is bekapcsol, emellett biztosítja a ballisztikus rakétákra vonatkozó technikai szaktudáshoz való hozzáférést a kormányzati körökön kívül is. A projekt eredményét az aláíró államok éves találkozójára háttér-vitaanyagként továbbítani lehet.

2.3.2.   A projekt eredményei:

—	a ballisztikus rakéták elterjedése és az űrhajóhordozó-programok terén tapasztalható jelenlegi tendenciák jobb megértése, továbbá az aláíró államok ajánlásai;

—	annak a lehetőségnek az elemzése, hogy az aláíró államok hogyan motiválhatók a ballisztikus rakétákkal és az űrhajóhordozókkal kapcsolatos programok végrehajtására;

—	a kódex, az MTCR, a bizalomépítő intézkedésekről szóló kétoldalú és regionális megállapodások a rakéták elterjedése elleni küzdelem céljának elérése és a szakpolitikai ajánlások meghatározása érdekében;

—	a munkaértekezletekhez kapcsolódó munkadokumentumok és egyéb dokumentumok, amelyeket az EU benyújthatna a kódex aláíró államai éves találkozójára.

2.3.3.   Aprojekt leírása

A projekt a tevékenységek két típusát irányozza elő:

a)

A projekt a ballisztikus rakéták területén tapasztalható új tendenciákról és a rakéták elterjedésének dinamikájáról, valamint az űrhajóhordozó-programokról szóló tanulmányt fog finanszírozni, amelyet háttér-vitaanyagként továbbítani lehetne az aláíró államok éves találkozójára. E tanulmány folytatása során az Alapítvány biztosítja az ENSZ kormányszakértői csoportja által végzett munkával való megkettőződés elkerülését.

b)

A projekt mind az aláíró, mind a nem aláíró államokból, mind a kormányzati, mind a nemkormányzati szektorból származó szakértők részvételével tartott munkaértekezleteket finanszíroz. A munkaértekezleteket az éves találkozók alkalmával lehetne megszervezni. Az eredményeket háttér-vitaanyagként továbbítani lehetne az aláíró államok éves találkozójára. A munkaértekezletek a következő kérdésekkel foglalkoznak: — Interfész a kódex, az MTCR valamint a rakéták elterjedése elleni küzdelem céljának elérését elősegítő bizalomépítő intézkedésekről szóló kétoldalú és regionális megállapodások között, továbbá a kódex és az ENSZ rendszere (UNGA) között. — Hogyan motiválhatók az aláíró államok a ballisztikus rakétákkal és az űrhajóhordozókkal kapcsolatos programok végrehajtására.

3.   Időtartam

A projektek végrehajtásának teljes becsült időtartama 24 hónap.

4.   Kedvezményezettek

Az e határozatban foglalt projekt kedvezményezettjei az aláíró és a nem aláíró államok egyaránt.

A kedvezményezett országok végleges kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a végrehajtó szervezet és a főtitkár/főképviselő által segített elnökség közötti konzultációk során, a tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésben kerül sor. A végső döntésnek a végrehajtó szervezet által a határozat 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon kell alapulnia.

5.   Végrehajtó szerv

A projektek technikai végrehajtására az Alapítvány kap megbízást. A projekteket közvetlenül az Alapítvány személyzete vagy együttműködő partnerei, a Hamburgi Egyetem Békekutató és Biztonságpolitikai Intézete és a varsói székhelyű Lengyel Űrkutatási Központ hajtja végre.

A végrehajtó szerv feladata a következők elkészítése:

a)	A projektek végrehajtásáról szóló negyedéves jelentés;

b)	A végleges jelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal.

A jelentéseket az elnökséghez kell benyújtani, amelynek a főtitkár/főképviselő nyújt segítséget.

Az Alapítvány biztosítja – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – az uniós hozzájárulás láthatóságát.

6.   Részt vevő harmadik személyek

A projekteket teljes egészükben a határozat finanszírozza. A kódexet aláíró és nem aláíró államok szakértői részt vevő harmadik félnek tekinthetők. Az Alapítvány standard szabályainak megfelelően dolgoznak.