Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 312/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Pitina”

EU-szám: PGI-IT-02332-AM01 – 2022.2.21.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Associazione Produttori Pitina

Via Roma, 1 – 33092 Meduno – PN

ITALIA

Tel. +39 3356987484

E-mail: [email protected]

Az Associazione Produttori Pitina [„Pitina” előállítók szövetsége] a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium) 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének (1) bekezdése értelmében módosításra irányuló kérelem benyújtására jogosult.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☐	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☐

Kapcsolat

☐

Címkézés

☐	Egyéb [határozza meg]

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5.   Módosítás(ok)

5.1.   Kritikus jelentőségű elemek módosítása: A termék leírása

A termékleírás 2. cikkének (4) bekezdésében (A termék leírása) és az egységes dokumentum 3.2. pontjában (Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása) feltüntetett maximális só- és fehérjetartalom a következőképpen módosul.

A sótartalom határértéke „< 3,5 %”-ról „< 5,3 %”-ra változott.

A módosítás a „só” paraméternél található elírás kijavítására irányul. Az aktuális érték a két számjegyet felcserélő gépelési hiba eredménye. Ez egyértelműen látható a termékleírás 5. cikke (2) bekezdésének 5. pontjában szereplő számadatokkal való összehasonlításból, amelyek azt mutatják, hogy a húsmassza kilogrammonkénti pácában legalább 15 g és legfeljebb 32 g só megengedett: tekintettel arra, hogy az érlelés során 30–35 %-kal csökkent a súly, a friss hús minden kilogrammjának pácához hozzáadott 32 g sóból 47,5–49,2 g só lesz az érlelt húsban, amely közel van az 5,3 %-os helyes határértékhez, és nem lenne összeegyeztethető a jelenleg hatályos helytelen határértékkel. A helyes számadat továbbra is megfelel a só csekély mennyiségben történő adagolásának, mivel a füstöléssel kombinált nátrium-klorid hagyományosan tartósítószerként működik.

A fehérjetartalom határértéke „< 28 %”-ról „< 38 %”-ra változott.

A módosítás a „fehérje” paraméterének megváltoztatására vonatkozik. Azok a juhok és kecskék, amelyek húsát korábban a „Pitina” előállításához használták, pályafutásuk végén járó, öreg állatok voltak. A „pályafutásuk végén járó” fogalom későbbi változásai fokozatosan vezettek a fiatalabb állatok felhasználásához, aminek következtében a fehérjetartalom általában magasabb.

A „Pitina” esetében az volt a norma, hogy az öreg állatok alacsony fehérjetartalmú húsából készült termékekből vett racionális mintákon elvégzett első fizikai-kémiai értékelések időpontjában 28 % alatt volt a fehérjetartalom. A termelésnek a korszerű agrár-élelmiszeripari fogyasztási szokások folyamatos fejlődésére és a (hús- és tej)termelési ciklusokból származó állatok felhasználására reagáló bővítése javította a felhasznált hús minőségét és ezáltal a fehérjetartalom szabványosításához vezetett a legelterjedtebb húsok jellemzőinek megfelelően, a hagyományos feldolgozási módszerek tiszteletben tartása mellett.

A „Pitina” hagyományát és eredeti jellemzőit sértetlenül megőrzi a minimális helyett a maximális fehérjetartalmat előíró szabályozás, ami a felvágottakra és/vagy más húskészítményekre vonatkozó leíró követelmények többségére vonatkozik.

5.2.   Nem kritikus jelentőségű elemek módosítása: Az előállítás módja

A termékleírás 5. cikke (2) bekezdésének 5. pontja (Feldolgozási szakaszok és módszerek) és az egységes dokumentum 3.3. pontja (Takarmányok és nyersanyagok) úgy módosult a nitrátok és nitritek páckeverékben való használatát illetően, hogy e két adalékanyag használata nem kötelező, hanem választható.

A nitritek és nitrátok páckeverékben való használatát illetően a módosítás bevezeti az „opcionálisan” szót a termékleírásban.

A módosítás célja, hogy kifejezetten rendelkezzen arról a lehetőségről, hogy a nitritek és nitrátok ne kerüljenek alkalmazásra tartósítószerként és/vagy stabilizátorként, mivel számos előállító nem tartja lényegesnek ezt a gyakorlatot a követelményeknek megfelelő „Pitina” előállításához. A módosítás nem tesz szükségessé változtatást a termék leírásában, mivel a késztermék leírása szerint ezen adalékanyagok nitrátok esetében 100 mg/kg-nál, nitritek esetében pedig 25 mg/kg-nál kisebb mennyiségben vannak jelen, ami az adalékanyagok teljes hiányával is összhangban van.

5.3.   Nem kritikus jelentőségű elemek módosítása: Az előállítás módja

A füstölési és szárítási szakaszokra vonatkozó részletesebb előírások meghatározása érdekében módosult a termékleírás 5. cikke (2) bekezdésének 6. és 7. pontja (Feldolgozási szakaszok és módszerek).

Különösen a 6. pont módosult annak pontosítására, hogy a füstölés „felváltva történhet szárítással”, a füstölés környezeti hőmérsékleténél pedig a „18–30 °C” helyébe a „30 °C-ot nem haladhatja meg” lépett.

A 7. pontban a szárítási időtartam számításának kezdő időpontjánál „a szárítás kezdésének napján 24:00 óra” helyébe a „szárítás kezdetének órájától” lépett.

E módosítások együttes hatása, hogy – a már meghatározott vonatkozó követelmények sérelme nélkül – egyértelművé teszik a szárítási és füstölési szakaszok váltakozásának lehetőségét. A „Pitina” esetében alkalmazott füstölés alacsony szintje és a szárítási folyamat kényes jellege nem annyira a két művelet merev sorrendjét, mint inkább az érlelési szakaszhoz szükséges hatások kombinációját igényli. A „Pitina” előállítási folyamata során néha szükség van a füstölési és szárítási szakaszok váltakozására, az eredeti minimális, maximális és teljes időtartam és égési idő fenntartása mellett, és ezeknek minden esetben meg kell előzniük az érlelési szakaszt.

A füstölőtér minimális hőmérsékleti határértékét eltörölték, mivel az nem olyan technológiai paraméter, amely befolyásolja az előállítási folyamat eredményét, így a folyamat végén csökkenthető a hőmérséklet, amely 18 °C alá is eshet, különösen a hideg téli hónapokban. A termék megfelelő füstölése és tartósítása érdekében az egyetlen fontos betartandó hőmérsékleti határérték a 30 °C-os maximális hőmérséklet.

Végezetül, a szárítási szakasz kezdetének számítási módszerére vonatkozó megfogalmazást helyesbítették annak érdekében, hogy megszüntessék a hatályos termékleírás szövegezési hibáját, amely helytelenül azt állítja, hogy a szárítási szakasz számítása 24 órával a szárítás tényleges megkezdése után kezdődik.

Az ismertetett módosítások nem eredményezik a termék összetételének vagy leírásának megváltozását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PITINA”

EU-szám: PGI-IT-02332-AM01 – 2022.2.21.

OEM ( )OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„Pitina”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pitina” előállítása az alábbiakból álló massza felhasználásával történik:

—	egy rész, az alábbi állatfajok valamelyikéből származó, főleg sovány hús: birka, kecske, őz, dámszarvas, szarvas, zerge,

—	egy rész főleg zsíros sertésdagadó, vagy -lapocka.

A „Pitina” félgömb alakú, színe az aranysárga és a sárgásbarna között változik;

felvágáskor a termék színe belül az élénkvörös és a mélybordó között változik, külső része sötétebb. Felvágáskor a massza sovány, apró részecskékből áll. Íze komplex, sós, jellegzetesen füstös aromával.

A „Pitina” forgalomba kerülésekor az alábbi fizikai-kémiai tulajdonságokkal jellemezhető:

Nedvességtartalom < 55 %

Só < 5,3 %

Fehérjék < 38 %

Nitrátok < 100 mg/kg

Nitritek < 25 mg/kg

A „Pitina” súlya 100 g és 300 g közötti lehet.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

Hús alapanyag: — a „Pitina” előállításához használt alapanyag inkább sovány részét birka, kecske vagy az alábbi patás vadak húsa adja: őz, dámszarvas, szarvas, zerge; az inkább zsíros rész pedig sertésdagadóból és/vagy -lapockából készül. — A termék sovány összetevője a fent felsorolt állatfajok kizárólag egyikének húsa.

Pác:

a pác az alábbiakból áll: tengeri só vagy kősó, illetve ezek keveréke, bors, fokhagyma, bor és fűszernövények mellett; opcionálisan nitriteket és nitrátokat is használnak.

Az alábbi fűszernövények használata megengedett: boróka, kummel vagy vad édeskömény, édesköménymag, illatos cickafark.

Panír:

kukoricaliszt

A termék előállításához alapanyagként felhasznált hús az alábbi követelményeknek felel meg:

a)	a hús színe és sajátosságai: a sovány rész színe vörös, fedőzsírtól, mikro-bevérzésektől vagy hematómáktól mentes;

b)	a sertésdagadó és/vagy -lapocka színe és sajátosságai: a sovány rész rózsaszínes vörös, a zsíros rész hófehér.

Mechanikusan leválasztott hús felhasználása nem engedélyezett.

A hús alapanyag százalékos összetétele az alábbiak szerint alakul:

	Legalább	Legfeljebb
Sovány rész	70  %	90  %
Zsíros rész	10  %	30  %

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Pitina” előállításának a faggyú hús alapanyagról történő eltávolításától a termék érleléséig terjedő valamennyi művelete az előállítási területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Pitina” egészben, vákuumcsomagolásban vagy módosított nyomású csomagolásban kerül forgalomba. A „Pitina” csomagolása kizárólag az előállítási területen található üzemekben, az előállítás helyén történik. A „Pitina” csomagolásának az előállítás helyére történő korlátozása azért szükséges, hogy megőrizhető legyen a termék sajátos volta. Más érlelt termékektől eltérően a „Pitina” esetében nem töltik bélbe a masszát. A félgömb alakúra formázott masszát mintegy védőburokként „körülvevő” egyetlen anyag a termék felszínét borító kukoricaliszt. Ennélfogva a termeknek az előállítás helyén történő csomagolása révén elkerülhető mind a „Pitina” deformálódása, mind pedig a terméknek a nem ellenőrzött nedvességtartalmú, illetve hőmérsékletű helyiségekben történő tartása következtében fellépő túlzott mértékű megkeményedése.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden egyes csomagoláson szerepelnie kell a termék logójának, valamint az uniós szimbólumnak. A „Pitina” oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék nevét a címkén jól olvasható, eltávolíthatatlan, a rajta szereplő valamennyi egyéb felirattól jól megkülönböztethető módon kell feltüntetni; utána az „Indicazione Geografica Protetta” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) feliratnak és/vagy az I.G.P. (OFJ) rövidítésnek kell szerepelnie.

A termék logója szimbólumok és szavak grafikai ábrázolásából áll, az alábbiak szerint:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Pitina” előállítása kizárólag Pordenone tartományban, Andreis, Barcis, Cavasso Nuovo, Cimolais, Claut, Erto Casso, Frisanco, Maniago, Meduno, Montereale Valcellina, Tramonti di Sopra és Tramonti di Sotto települések közigazgatási területén történik.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Pitina” sajátos volta a termék tulajdonságaiban és eredetiségében nyilvánul meg; utóbbi a teljes alpesi térségben sehol nem jellemző vad- vagy birka-, illetve kecskehús-felhasználásnak, valamint a tartósítási eljárásoknak köszönhető, amelyeknél a hús alapú termékek általános elkészítésétől eltérően nem a bélbe vagy bőrbe történő töltést alkalmazzák, hanem megforgatják egy vékony réteg kukoricalisztben, amely a nagy szakértelemmel végzett füstöléssel együtt lehetővé teszi a termék érlelését, ugyanakkor megakadályozza túlzott mértékű kiszáradását. A „Pitina” előállítási területe megkülönböztetett ökológiai-környezeti tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet a Tartományi meteorológiai megfigyelőállomás (OSMER, 2011) így ír le: „önálló időjárási-éghajlati profillal, átlagos évi csapadékmennyiség tekintetében hiteles rekordértékekkel jellemezhető elő-alpesi térség, ahol gyakori légmozgások társulnak a »legalacsonyabban fekvő örök alpesi hómezőnek« helyet adó hegyvidéki sajátosságokhoz.” A „Pitina” előállítási területe a Tagliamento és a Piave folyók által határolt Friuli-fennsík nyugati oldala fölött magasodó hegyvidéki térségben elhelyezkedő három völgy, a Valcellina, a Val Colvera és a Val Tramontina. Az érintett terület egy része a Dolomiti Friulane Nemzeti Park térségében található. Történelmileg a területre szegénység és elvándorlás, a túlélésre összpontosító gazdaság volt jellemző, ahol a hús különösen drága portéka volt, és csak elvétve fordult elő a sertéstenyésztés. A terület lakói az állati fehérjét a kiöregedett, lesérült, olykor szikláról lezuhant birkák vagy kecskék levágása útján nyerték; alkalomszerűen pedig patás vadak húsából, amelyre szinte kivétel nélkül orvvadászat során tettek szert. A hús lehető legtovább történő eltartásának igénye, főként a téli hónapokban, a kevés rendelkezésre álló hús miatt olyan – egyébként a teljes alpesi térségre és Észak-Európára jellemző – tartósítási technikákat fejlesztettek ki, mint a füstölés, és a sertészsír hozzáadásával történő tartósítás. A „Pitina” esetében a nem rögtön elfogyasztott húst, általánosabban véve a kevésbé értékes részeket felvagdosták, majd a zsíros, inas részek eltávolítását követően egy „manarin”-nak nevezett nagykéssel egy „pestadoriá”-nak nevezett vágódeszkán felaprították, végül só, (időnként borban áztatott) fűszerek és vadkömény hozzáadásával húspogácsákat formáztak belőle. A húspogácsákat (olaszul polpettine – innen a „pitine” elnevezés) végül megforgatták kukoricalisztben, és a („fogher”-nek vagy „fogolar”-nak) nevezett kémény füstjében szárították. Helyi tudósok által 1978-tól kezdődően gyűjtött szóbeli tanúságtételek („La cultura popolare di Andreis e la sua valle” – Andreis és völgyének népi kultúrája – Renata Vettorelli diplomamunkája – Università degli studi di Urbino – Urbinói Tudományegyetem – 1981–82-es tanév) – révén biztonsággal állítható, hogy a „Pitina” előállítása és fogyasztása már a tizenkilencedik század elején széles körben elterjedt volt a Tramontina völgyben, illetve a vele szomszédos völgyekben. A „La valle del Colvera” (Colvera völgye) című kötetben (Mazzoli, Maniago, 1973) sokatmondó utalást találunk a „Pitina”-ról és sajátosságairól: „… a »Pitina« birka- vagy kecskehúsból készült…” és jelentős a terméknek az 1979-ben napvilágot látott „Civiltà contadina del Friuli – architettura spontanea e lavoro a Navarons” (Paraszti kultúra Friuliban – spontán építészet és munka Navarons-ban) kötetben szereplő részletes ismertetése: A „Pitina” egy bárány, birka, kecske, bakkecske vagy zerge húsának felhasználásával készülő, (nyolc centiméter átmérőjű és három centiméter magas) lapított húspogácsa. A húst kicsontozzák, eltávolítják róla a zsírt, géppel ledarálják vagy kézzel felaprítják, sózzák, borsozzák, fokhagymát és egy bizonyos százalékos arányban szalonnát adnak hozzá. A keveréket alaposan összedolgozzák, majd kukoricalisztben megforgatják. A darabokat borókafa parazsán füstölik. A „Pitini” darabok száraz, hűvös helyen akár egy évnél hosszabb ideig is eltarthatók (a „Pitini” kifejezés a szerző azon próbálkozását testesíti meg, hogy az elnevezést többes számban használja).

A „Pitiná”-nak a Tramontina völgyben meglévő hagyományáról a V Hegyközség 1989-ben kiadott „Guida turistica” című útikönyve is említést tesz: „… különösen említésre méltó a »Pitina« …füstölt birkahús alapú, ritka fűszernövények hozzáadásával, egy féltve őrzött családi recept szerint nagy szakértelemmel ízesített termék.” A „Pitina” elnevezés eredetileg a Tramontina völgyben terjedt el. A feljegyzések szerint a terméket elsőként a Tramonti di Sopra település Inglagna és Frasaneit településrészének lakosai állították elő; az említett településen a Pro Loco szervezet egészen 1969-ig visszamenőleg talált az azóta is minden esztendő júliusában megrendezésre kerülő „Pitina”-fesztivál helyi hagyományáról szóló utalásokat. 1997 és 2000 között a „Pitina” terméket az Arcigola Slow Food nevű szervezet felvette a megóvandó termékek első jegyzékébe; ekkor egy videó is készült róla (Pieffe immagini, Maniago, 1999), és egy alapítványt is létrehoztak a termékhez fűződő hagyományok, illetve receptjének megóvása érdekében. A termék szinte ezzel egy időben bekerült a Friuli-Venezia Giulia tartomány által a hagyományos termékek 350/99 sz. miniszteri rendelet értelmében első ízben összeállított jegyzékbe.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

A termékleírás teljes szövege megtekinthető az alábbi honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335”

vagy:

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it) honlapján, (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” („Minőség”) menüpont alatt a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti DOP, IGP e STG” („OEM, OFJ és HKT termékek”) menüpontra, végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) pontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.